Az önköltségszámítás (3.)

1. Önköltségszámítás speciális kérdései

1.1. Kapcsolt termékek fogalma és fajtái

1.2. Iker- és melléktermék esetén a szétválasztási pontban

1.3. Példa maradványérétken kalkuláció

1.4. Példa piaci árarányos kalkulációra

2. Egyenérétkszámos osztókalkuláció

2.1. Példa:

3. Önköltség tartalma és az eredmény kapcsolata

4. péélda

by: Pavlik Lívia

voltak:
önköltségszámítás fogalma, elemei…
önköltség kategóriák…
időhorizont…

tevékenységek jellege alapján volt:
ægyedi termékek→ job costing
folyamatosan zajló tömegtermelés, különféle készültségi fok…: process costing…

⇒ maradt:
- önköltségszámítás speciális kérdései
- önköltség tartalma és az eredmény kapcsolata

választott önköltség-kategória alapján mi a begolyás az eredményre?

Önköltségszámítás speciális kérdései

Kapcsolt termékek önköltségének meghatárzása

Kapcsolt termékek fogalma és fajtái

közös termelési oﬂyamatban keletkező végtermékek, amelyek a tevékenység végzése során szimultán módon jönnek létre…

Fajtái:
- főtermék
- melléktermék(ek): létrehoztamőket, kezdenem kell velük valamit…

- főtermék 1
- főtermék 2
- melléktermék(ek)

ha több ﬅőtermékem van, azok egymáshoz képest ikertermékek…

a fő-, iker- és a melléktermékek pozitív piaci értékkel bírnak, megkülönböztetsül piaci értékük relatív nagyságuk alapján történik
(ha nem bírnának értékkel, mi a)

főtermék: közös termelési folyamatban keletkező többi termékhez képest relatíve magas piaci értékkel rendelkező termék…

melléktermék: a közös termelési folyamatban keletkező, a többi termékhez képest relatíve alacsony piaci értékkel rendelkező termék

ikertermék: közel azonos, relatíve nagy piaci érétkkel íbró termékek a közös termelési folyamatban…

pl. tej… lesz belőle sajt, túró, meg túrórudi…

közös termelő tevékenység… közös technológiai folyamat… közös költségek…

majd aszétválasztási pont után ikertermékek, melléktermék…

pl. juhokat tenyésztek a húsukrt, de a aﬀene, lesz belőle gyapjú is, tej is, stb…

aztán továbbfeldolgozás is lehet…

és érétkesítem a dolgokat…

a szétválasztási pont után fellépő költségek az elkülöníthető költségek
⇒ egy cucc értéke a rá jutó elkülöníthetetlen, meg a saját elkülöníthető költségei…

„búzát akartam csinálni, de szalma is lett” — ez viszont nem veszteség

melléktermék költsége = melléktermék piaci értéke
…amennyiben így határozom meg a költségét
⇒ eredmény nulla

melléktermék költsége = melléktermék nettó realizlható értéke….
továbbfeldolgozás esetén…

nettó relaizálható értéke = a szétválasztási pont után az eladásig még várható költségeket levonjuk a várható eladási árból…

ha nincs továbbfeldolgozás:
főtermék költsége = közös költségek — melléktermé(ek) költsége…

…node ha ikerettermékeim is vannak még… szét kell választani azokat is

Iker- és melléktermék esetén a szétválasztási pontban

ikertermék közös költség = kötös költségek - melléktermék(ek) ktg

ikertermékek közös költségeinek szétosztása történhez
ﬁzikai, temrészetes mértékegység alapján
termékek piaci értéke alapján
realizálható érétk alapján
termékekhez azonos haszonkulcs hozzárendelésébel…

Példa maradványérétken kalkuláció

30360 ﬅ betakarítási közvetlen költség: ez közös költség…
kombájn üzemköltségei 5000

bálázó üzem: 7000: ez már csak a szalma költsége
szárító üzem: 2500: a szemesbúzát szárítom…

⇒ mennyi az év végén raktáron maradt búza mérlegértéke…?

1960 t búzát takarítottunk be… 25000/t
1800 t szalma, 7500/t … logikus, hogy ez mellékermék…

először melléktermék önköltségszámítása…
búzatemelés közös költség: 30360 + 5000

szalmából nettó relaitálható érték:
1800*7500 — 7000 = 6500
haennyit hozzárendelek a szétávlasztási pontban, az eredmény e0 lesz…

főtermék költsége:
(35360 - 6500 + 2500)61960t= 16000 Ft/t

1960-at termeltünk, 500 t maradt… ⇒ +1460*25000
- 500t*16000ﬅ/t = 8000 eFt

Példa piaci árarányos kalkulációra

5000 db juh…
két きker, két melléktermék…
101500eﬅ közös költség…
egyes termékek értékelés alapjául szolgáló önkültsége, számosállat önköltsége…

termék mennyiség eladási ár árbevétel
tej 600000l 110ﬅ/l 66000
szaporulat 90000kg 550ﬅ/kg 49500
gyapjú 30000kg 150ﬅ/kg 4500
trágya 55000q 100ﬅ/q 5500
összesen: 125500 eﬅ árbev…

nincs továbbfeld…

gyapjú: 4500 eFt
trágya: 5500 eﬅ
közös költség: ott a kisjuh/bárány, etetem…
közbe születnek a kisbárányok, bemegyek, megnyírom őket, meg bemegyek vasvillával is…
⇒

fptermék költsége:
101500 - 4500 - 5500 = 91500

egyik liter, másik kiló ⇒ természetes mértékegység alapján nem tudom felosztani…
amúgyis precízebb az árbevétel alapján gelosztani…
⇒ tej + szaporulat árbevétele: 115500

⇒ tej: 6000 / 115500 ⇒ közös ktg szétosztása: 91500*0.5714 ⇒ ≈87ﬅ/l
szaporulat: 49500 / 115500 = 42.86% ⇒ 91500*0.4286 = 39217 → 436 ﬅ/lg

Egyenérétkszámos osztókalkuláció

lépései:
a termékcsoporthoz tartozó termékfajták meghatározása
a termékere jutó költségek hasonlóak ⇒ egy költségviselőként kezeljük…

erre gyűjtjük a költségeketa meghatározott általános költségeket is a termékcsoportra próbáljuk gyűjteni… majd kezeljük…

termékfejták közül kiválasztok egy vezérterméket…
erre átszámítjuk a létrejött termékfajták mennyisége: mennyit gyártottam volna, ha nem ötfélét gyártok, hanem csak egyet

≈ közös nevező…
egyenérétkszámok meghatározása kalkuláció tételenként
termékfajták mennyyiségének átszám. vezrt, mennyiségre kalkulációs téelenként

vezértermék egységktg meghat. kalkulációs tételenként

egyenérétkszámok segítségével a termékfajták egységktgnek meghatározása kalkulációs tételenként

a termékfejták önktg meghat a kalkulációs tételek szerinti egységköltségek összesítésével

a termékfajták összköltségének megjatározása

Példa:

egy csempegyár azonos alapanyag, technológia,
eltérő színben, mért csempe… összesen 30600 eFt költség merült fel

5000 db kicsi… 100cm2

20edb, 10x10 = 100 cm2
40e 15x15 = 225cm2
30e db 20x20 = 400cm2

raktáron maradt 5000 kicsi,
8000 közepes
6000 nagy…

⇒ legyen a vezértermék a közepes…
hány közepes jött volna létre, ha nem gyártok kicsit?
közepes: 225 cm2 alapterület…
kicsi csempe: 100/225 = 0.4 db közepes csempe…
nagy csempe: 400224 = 1.8 db közepes csempe

⇒ 20edb kicsi csempe = 20edb*0.4 = 8edb közepes
30edb nagy csempe * 1.8 = 54edb közepes…
⇒ 40edb + 8edb + 54edbb = 102 db lenne…

⇒ vezértermék önktg: 30500eFt / 102edb = 300 ﬅ/db

⇒ egységktg 0.4*300 = 120ﬅ/db
1*300 = 300ﬅ/db
nagy: 1.8*300 = 540 ﬅ/db…

ellenőrzés: 20*120 + 40*300 + 30*540 / 30600 eﬅ

mérlegérték:
5edb*120 + 8edb*300 + 6edb*540 = 62400 eﬅ raktárkészlet értéke…

persze fel lehetett volna oszani költségnemekre (bér, anyag, stb…), és úgy osztom le az önköltségre… mer tpl. a gép amortizációt lehet, hogy nem a csempe mérete alapján kell ráosztani…

Önköltség tartalma és az eredmény kapcsolata

„minden költségből előbb-utóbb ráfordítás lesz”

\~ Az önköltség tartalom és az eredmény összefüggése…
időszak összes költsége = FNOK + Önköltség

Önköltség = saját termelésú ékszlet → ráfordítás: eladott termékek önköltsége…

tegyü fel, hogy nincs raktárállományváltozás: STKÁV = nula
EKM: Bevétel = xeFt
ráfordítás: FNOK

ha nincs állomány változás, akkor minden tárgyindőszaki kölzség egyben az időszak ráfordítását jelenti, vagyis az önnköltség tartlaom módosításának nincs eredményre gykorolt hatása…

no de most tegyük fel, hogy van állományváltozás (jólesz!)
semmit nem adok el ⇒ +STKÁV
→ bevétel 0…
pozitív állományváltozás minden, amit megtermelek…
FNOK: ráfordítás…

önköltség 50-50%… fele a mérlegben marad…
fele mivel eladom, elmegy az eredmény terhére… → az önköltségben lévő dolgok csak az eladás arányában terhelik az eredményt…

poziítv álllományváltozás mellett minél tágabb az önköltség kategória, annál magasabb az eredény

szűkebb önköltségtartalom (nagyobb fel nem osztott költség…) alacosnyabb eredményt hoz…

ha volt nyitóállomány…
FNOK: ráfordítás…
önköltség ⇒ STK-ként a mérlegben+ az előzőből maradt STKÁV

tágabb önköltség tartlom mellett alacsonyabb a tárgyidőszakban kimutatható eredményt, szákebb önköltség magasabbat.

péélda

70000 összes ktg
1000 db termék

közv. ktg 30000
ktett 40000…. fele üzemi, fele általános
hogy alakul a vállal. eremdénye önktgtart és álományvált ÁV fvében?
késztermék ÁV így alakul:

(nyidó készlet önköltségtartalma megegyezik az ƣdőszak öntgével…)

a) nincs ÁV…
nyitó-termelés - értékesítés - záró - állományvált…
a) áv=0
200 1000 1000 200 0

b) áv>0
0 1000 800 200 +200

c) ÁV<0
200 1000 1200 0 -200 (eladtam mindent)

közvetlen egységktg: 30000 eﬅ/1000db = 30eﬅ/db…

szűkített egységköltség: 50000/1000 = 50eﬅ/db…

nyitó készlet?
közv egységkthvel: 30eﬅ/db / 200d = 6000
szűkített: 50eﬅ / 300db = 10000

közv önktg
áv=0
nyitó-záró-termelés-záró | ért.net.árbev - ért.önktg. | ért bruttó eredmény - felnemosztottktg | adó előtti eredm
6000 30000 6000 100000 30000 70000 40000 30000
áv>0
0 30000 6000 | 80000 24000 56000 40000 16000
év<0
6 30 0 120 36 84 40 44

szűkített önktg: 50ﬅ/db
áv=0
10000 50000 10000 100000 50000 50000 20000 30000
áv>0
0 50000 10000 80000 40000 40000 20000 20000
áv < 0
10 50 0 120 60 60 20 40