Hagyománsos költségszámítási módszerek

1. Költésegek elszámolása

2. Áltlaános költségek megfigyelése

3. Gyártási áéltalános költségek felosztása

4. Költségráták kialakítása

4.1. Példa

5. Költségráták kialakítása homogén költségcsoportok alapján…

6. Előre kalulált (tervezett) vs tényleges adatokon alapuló költségráráták használata1

7. Tevékenységi szintek

8. Példa: kölnböző kapacitások használata…

9. Tervezett költségráták hatása

10. Fix és változó általános költésgek elkülönítése

10.1. költségek megvontása fix és változó áltlaános költésgrűáátra

11. Kétlépcsős allokációs folyamat…

12. áltlaános ktg elszámolás és fleosztás lépései

13. 3. lépés: szolgáltató részlegek költségeinek flosztása

14. 4. lépés: temrelő üzemek költségeinek felosztása a költségviselőkre…

15. Mikor hatékony a hagyományos költségszámítás?

by: Dr. SZékács Katalin

Hagyományos
termelési folyamat és a közveten költségek megfigyelése a középpontban
a cél a terméköltség megállapítésa a készletértékelésre: inkább pénzügyi szviteli….
ált. ktgek utólagos feosztésa
  kevés
  gyakran önkényesen választott: nincs ok-okozat a vetítésnél
  mennyiségorientált vetítési alap
beszámolási felelősség: ellenőrzés
  költségsztenderdek betartása

Költésegek elszámolása

→ Költségelszámolás:
közvetlen hozzárendelés: a közvetlen költségeknél működik a dolog…
utólagos felosztás: közvetett költségeket csak így lehet a költségviselőkre ráosztani

közvetett költség:
előállítás során felmerül
gyártási
⇒ felosztják ⇒ termékköltség
egyéb
időközi eredményt terheli

Áltlaános költségek megfigyelése

szervezeti egyslgekhez ⇒ ktg.helyekhez rendelten

költséghelyek ⇒
elsődleges: pl. termelés… széotsztjuk a költségviselők felé az odarakott cuccot
másodlagos: vállalaton belül szolgáltató ⇒ felosztjuk amásik kettőre
központi irányítás

Gyártási áéltalános költségek felosztása

Költségráta = (Felosztandó általános költség / vetítési alap)

vetítési alap: tevékenységjellemző… változása jelemzi az általános költség alakulássát is…
ha szoros a viszony az ált. költséggel, akkor jó…

pl.:
közvetlen munkórák száma
gépórák száma
előűállított termék menyiség
közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség, stb…

jellemzően az első kettőt alkalmazzuk
közvetlen munkaóra: ahol a munkaerő a drága…
gépóra: gépigényes helyen, pl. összeszerelő üzem…

Költségráták kialakítása

Milyen szinten száímtsuk?
egész vállalatra egy költségráta: összedobjuk, majd elosztjuk vmivel… no ebben kevés infó lesz…

⇒ többszintűre szokás:
  gyár, gyáregyés, üzem, üzemegység…
  hogy mire, az a szviteli informáviós rendszertől is függ…
  információs haszon legyen azért nagyobb az előállítási költségénél…

Példa

megnevezés, 1.üzem, 2.üzem, összesen
üzemi ált. ktg , 2800, 7200, 10000
fleh., gépóra, 400,600,1000

költségráta (eFt/gó), 7, 12, 10
a termék fajlagos gó, 10, 40, 50
B termék fajlagos gó, 50, 0, 50

globális ráta:
10000 eFt / 1000 gó = 10eFt/gó

1. üzem: 7eFt/gó
2. üzem: 7200 eFt/600 gó = 12 eFt/gó

globális rátával: mennyi ktg jut termékekre
50 gó * 10eFt/gó = 500 eFt
ezt elosztjuk A-ra meg B-re…

üzemi szintű rátával:
1. üze:
A temrék
10gó * 7eFt/gó = 70eFt
B
50 gó* 7eFt/gó = 350eFt

2. üzem
A
40 gó * 12eFt/gó = 480 eFt

⇒ A termáék összesen: 550
B termék összesen: 350

⇒ a globális ráta elfedi, hogy za A terméken más az előállítási költség…
globális rátával alulértékeljük…
a B terméket meg felülértékeltük…

⇒ akkor lehetne hazsnálni a globálisat, ha egyenletesen oszlanának meg a gépórafelhasználások és a kötlségráták…

Költségráták kialakítása homogén költségcsoportok alapján…

1. üzemi általános költség: 20000 eFT
gépóra: 20000 gó ⇒ költségráta: 20000eFt/200000gó = 1000 ft/gó
  felosztás:
   5gó*1000 = 50eFt
   2gó * 1000 = 20eFt
  közvetlen munkaóra: 5000 mó ⇒ költségráta_ 20000eFt/5000mó = 4000Ft/mó
   10 mó* 4000 = 40eFt
   20 mó * 4000 = 80 eFt

⇒ egyetlen költségráta nem reprezenatív…
⇒ bontsuk fel az üzemet megmunkáló meg összeszerelő üzemre. megmunkáló üzemben gépórák vannak, az összeszerelőben munkaórák…

megmunkáló üze,: 12000 wFt
20000 gó
  ⇒ 600 ft/gó
   5gó * 600góft/gó = 3eft A temré
   2gó * 600 ft/hó = 1,2 eFT b termk

összeszerelő: 8000 eFt
közv mó: 5000
8000/5000 = 1600 ft/mó
  10mó * 1600 ft/mó = 16 eft A termék
  20 * 1600 = 32 eFT B termék

Előre kalulált (tervezett) vs tényleges adatokon alapuló költségráráták használata1

jellemzően tervezett, mert jellemzően rögtön kellenek a költségadatok

éves szinten előre kalkulált költségráták
év elején és egész évben rendelkeztésre áll
⇒ tervezéshez
⇒ készletérétkeléshez

tervezett költségráta = tevrezett általános kültség / tervezettt vetítési alap

melyik tevékenységi szint alapján?

Tevékenységi szintek

elméleti (névleges) kapaciási szint: 100%-os kihasználást jelent
nem jellemző: karbantartási idő, ilyesmi betervezhető…

fenntartható kapacitás fogyelembe veszi az elkrerülhetetlen állásidőket, bizotnságoi kapacitásokat épít be…
pl. 80% ⇒ rendelkezésre álló kapacitás szint

node piacot kutattunk, és következő évben nem lesz ekkora kapacitásra szükség ⇒

normál (átalagos) kapacitás szint kielégíti a hosszú távú átéagos keresletet (kiküszöböli a ciklikus ingadozásokat, mint például a köv. évi csökkent kereslet…)

tervezett kapacitás a következő költségvetési időszakra (jell. egy évre) szókséges kapacitás felhasználás
ha nem teljesül, akkor az költség nekem, a lekötött kapacitás költsége…
pl. ha bérlem a gépet egy adott periódusra, elég kézzelfogható…
⇒ kívülről megrendelést kell szerezni
⇒ tényleges kapacitás szint

Példa: kölnböző kapacitások használata…

év, tervezett kapacitás (közv. mó), normál (átlagos) kapacitás (közvetlen mó), fenntartható kapacitás (mó)
9,8,16
10,8,16
80,80,16
70,80,16

fix gyártási általános költség: 80 eFt: ez kapacitástól függetlenül felmerül

→ tervezett kapacitás:
80000 ft összes fix általános költség…
első évben a tervezett ktg 90000 mó
80eFt/90000mó = 888,88

normál kap.
80000 ft / 80000 mó = 1000 ft/mó
1000ft/mó * 90000 mó = 90000 eFt

fenntartható apacitás:
fix á. ktg / fenntarth. kap hányadosa
⇒ 500Ft/mó

500ft/mó * 90000 mó = 45000 eFt

⇒ a költségráta ingadozik az évek során is…
tevezett kapacitás:
teljes kötlség szétosztása évente… ez jó
éves költségráták eltérnek… ez nem jó…
piacvesztés, halálspirál…

normál kapacitás:
ciklikus ingadozások kiszűrése☺
stabil ráta ☺
felülterhelés… ☹

fenntartható kapacitás:
általános költség nagy része az eredménst terhelo: ☹ sok terheli az eredményt
viszont: árszabilitás, óvatos készletértékelés

tervezet jó, mre tza már megva, lehet vele kalkulálni…

Tervezett költségráták hatása

tervezett ráta alapján felosztott elétlrhet a tényleges gyártási általános költségtől…

ilyenkor a különbözettel valamit kezdenünk kell
felosztott < ténylegesen felmerült ⇒
alulterhelés /-tervezés
felosztott > ténylegesen felmerült:
felülterhelés

Fix és változó általános költésgek elkülönítése

vált ktg. 90mFT
fix ktg 10 mFT

vetítési alap: gépóra… terbvezett gó:
változó ktg: 90mFt/6egó = 15eFt/gó
fix ktg: 180mft/6egó = 20 eFt/gó

felosztás tényleges kapacitásalapján:
X termelő részleg: 5000 gó
Y temrelő rsézlet: 1000 gó

most nem termékre osztunk, hanem monduk egy szolgáltató rész költésgeit osztjuk fel az igényevevőkre…

költségek megvontása fix és változó áltlaános költésgrűáátra

tervezet tev. szint: 6egó
terv össz. ált. ktg: 180mft + 90mft = 270eFt
terv,. teljeskötg. ráta: 270m / 6000
X termelőrészleg: 45eft/gó * 5000 gó = 225mft
Y: 45eft/gó * 1egó = 45mft

fix és változó megbontásával
X:
fix: 30eft/gó * 4000 gó = 120mFt
v: 15eft/gó * 5egó = 75mft

Y
fix: 30eft/gó * 2egó = 60 mft
v: 15000ft/gó * 1egó = 15mft

amikor teljes kötlséggel számoltunk, összemostuk a kettőt, ez hiba: ha valaki kívülről vállalná a tevékenység elvégzését outsourceolva…
akkor a változó költséget kell nézni:
a fix ktg. rövid időtávon nem befolyásol, a változó viszont nem merül fel…

Kétlépcsős allokációs folyamat…

→ ábra a diasorban☺

áltlaános ktg elszámolás és fleosztás lépései

Költséghelyek, (költségközpontok) kialakítása. Elsődleges (termelő költséghelyek), másodlagos költséghelyek (szolgáltató részlegek).
2. Általános költségelemek hozzárendelése a költséghelyekhez közvetlen hozzárendeléssel vagy felosztással
3. Szolgáltató részlegek költségeinek felosztása az igénybevevő költséghelyek között
4. Termelő költséghelyek költségeinek felosztása a költségviselőkre
5. Különbözet elszámolása
alulterhelés (felosztott < tényleges)
felülterhelés (felosztott > tényleges)
6. Elemzés, ellenőrzés

3. lépés: szolgáltató részlegek költségeinek flosztása

→ kötlségellenőrzés, ktg. hatékonyság és tlejesítményérétkelés

belső szolgáltaások beárazása

⇒
- egyirányú felosztáás: több szolgáltató részleg van, de ezek nem nyújtanak egymásnak szolgáltatást
-. visszacsatoló felosztás: kölcsönös szolgáltatás

egyirányú felosztás:
nincs köztük kapcoslat… mondjuk informatika meg belső szállítás…
⇒ a szállításon összegyűlt költséget szétosztjuk az üzemek közt, az informatikát szintén

visszacsatoló felosztás:
van kapcsolat, azzal kezdeni kell valamit
⇒ felosztom először az informatikát a szállításra is… kiullázódik…
aztán felosztom a szállítást… az ráoszt az informatikára is, most a szállítás nulla, az informatikát újra kell osztani…

…egyszerűbb megoldás elvinni az eredmény terhére… de információ lehet, hogy kéne.

ha ki van jelölve a felosztás sorrendje… akkor miután felosztottuk az informatikát, már nem osztok rá vissza… jellemzően a nagyobb arányú szolgáltatást nyújtó cuccost osztjuk először…

4. lépés: temrelő üzemek költségeinek felosztása a költségviselőkre…

hozzárendelt költség 1500
hozzárendelt költség 2000
szolgáltatóktől átterhelt: 500
⇒ tervezett üzemi általános költség: 4000

tervezett költségráta az üzemen
4000eFt/ 2000 gó =2eFt/gó
⇒ szétoszthatjuk aköltségeket a termékek között…

A termékhez kell 100 gépóra… ⇒ 2eft/gó * 100 = 200eFt
B termék: 2eft/gó*40 gó
C: 2eft*60gó…

Mikor hatékony a hagyományos költségszámítás?

standard termékek, kevéssé diverzifikált termelés
egyszerű munkafolyamatok
mérsékelt piaci verseny az adott termék piacán
önköltség kevésbé fontos és jól meghatározott
általános költségek relatíve alacosny aránya az összköltségen belül
magas élőmunka tartlmú termékek

⇒ a közbetlen munkafelhasználáson alapuló vetítési alapok jól funkcionálnak…