Egyéni magatartás: Hiedelmek, értékek, tanulás
1. Tanulás
2. Hogyan tanulunk
2.1. Feltételes reflex elmélet
2.2. Megerősítés elmélet
2.3. Társas tanulás
2.4. Komplex tanulűás
3. Észlelés és cselekvés
4. Hiedelem, meggyőződés
5. Elméleteink is hiedelmek
6. Vezetői hiedelmek
6.1. X elmélet (McGregor)
6.2. Y elmélet (McGregor)
7. Tudatos, illetve tudattalan tanulás
8. Egy- és kéthurkos tanulás
8.1. Egyhurkos tanulás
8.2. Kéthurkos
8.2.1. A kéthurkos tanuláási magatartási vonatkozása (tudatos-tudattalan tanulás)
8.2.1.1. Pl.: Royal Dutch/Shell
9. Kurt Lewini tanulási modell
Motiváció
1. Tévhitek a motivációról
2. Motiváció
3. a motiváció kérdései
4. Menedzsment forradalom
5. Jankelovich: Alapvető eltolódás a munkához való hozzáállásban
5.1. Mi a baj a haszonelvű szemlélettel - tranzakciós logika
5.2. Nem tranzakciós logika
6. Herzberg
7. Mi jelent tényleges motivációt?
8. Elismertség, státusz, hatalom
1. Tanulás
2. Hogyan tanulunk
2.1. Feltételes reflex elmélet
2.2. Megerősítés elmélet
2.3. Társas tanulás
2.4. Komplex tanulűás
3. Észlelés és cselekvés
4. Hiedelem, meggyőződés
5. Elméleteink is hiedelmek
6. Vezetői hiedelmek
6.1. X elmélet (McGregor)
6.2. Y elmélet (McGregor)
7. Tudatos, illetve tudattalan tanulás
8. Egy- és kéthurkos tanulás
8.1. Egyhurkos tanulás
8.2. Kéthurkos
8.2.1. A kéthurkos tanuláási magatartási vonatkozása (tudatos-tudattalan tanulás)
8.2.1.1. Pl.: Royal Dutch/Shell
9. Kurt Lewini tanulási modell
Motiváció
1. Tévhitek a motivációról
2. Motiváció
3. a motiváció kérdései
4. Menedzsment forradalom
5. Jankelovich: Alapvető eltolódás a munkához való hozzáállásban
5.1. Mi a baj a haszonelvű szemlélettel - tranzakciós logika
5.2. Nem tranzakciós logika
6. Herzberg
7. Mi jelent tényleges motivációt?
8. Elismertség, státusz, hatalom
by: Bakacsi Gyula
„Franciaországban kellett szenvednem a sípályákon, ezért két kollégám tartotta az első előadást...”
Gary Larson
Nagy Lajos (Képtelen természetrajz) - A búvár hencser
„hogy tujuk elétrni azt, hhogy ha valaki nincs birtokában bizonyos tudásnak, az elsajátítsa azt”
nehezebb eset: valmit tud, de rosszul, el kell előbb felejttetni vele...
Tanulás
itt:
magatartás változás (ha ugyanazt csinálod, ugyanazt kapod)
- a kognitív tanulás nem mindig eredményez magatartásváltozást
- a kognitíve kiváló tanulók nem mindig jó tnaulók magatartási értelemben is
vezetői szempointból csak akkortanulás a tanulás, ha attó valamit másképp csinálja
Hogyan tanulunk
- feltételes reflex ellmélet
- megerősítés elmélet
- társas elélet
- komplex tnaulás elmélet
Feltételes reflex elmélet
--> Pavlov
a kutya megtanulta, hogy bizonyos hangjelnél kaját fog kapni, ezért utána már apuszta hangtól si nyáladzani kezdett...
a szervezetben nem jellemző, inkább csak vészcsengőknél
Megerősítés elmélet
--> Skinner
az emberek megtanulnak úgy vsielkedni, hogy
- megkapjanak valamit, amit szeretnének (jutalom) VAGY
- elkerüljenek valamit, amitől tartanak (büntetés)
„répa -- bot technika”
Társas tanulás
„más kárán tanul az okos”
megfigyelünk másokat, utáénozzuk, modellezzük eredményes viselkedésformáikat
viselkedésunket, döntéseinket mások viselkedésének megfigyelésével alakítják ki
van kockázata:
- tőzsde: a kisbefektetők
„mennek az árral”, hossz esetén vesznek, bessz esetén eladnak
(--> az ár ellen érdemes tőzsdézni)
Komplex tanulűás
a világ számos tényét, vinatkozását gondplatilag leképezo ésezeken a gondolati képeken (mentális reprezentációkon) hajt végre logikai műveleteket
tehát nem a valós világból származó megfigyelések, tapasztalatok, hanem gondolati szimulációk
„"” szolgálnak a tanulás alapjául
e tanulás során ún. kognitív tárképeket használunk.
a kogniív térképek egyedül tapasztalatainkból, hiedelmeinkből származnak
...‒
Észlelés és cselekvés
a világról a fejünkben kialajkított kép meghatározza, hogy hoygan szemléljük a világot, és hogyan állunkn hozzá
Lihi József: 2 kis magzat beszélget az anya hasában
„akár azt hiszed, hogy meg tudsz csinálni valamit, akár azt hisze,d hogy nem, igazad van!”
„Elméleteink határozzák meg, mit vizsgálunk” (Einstein)
--> az ibjektív észlelést vonja készségben
„ez elméletek hiedelem természetűek”
Hiedelem, meggyőződés
észlelet, feltétlezuett kapcsolatiu dolog két dolog, vagy egy dolog és egy tulajdonság között
tanult, tpaasztalaton alapuló
alapvető funkciói
- belső térkép --> segít választ kapni kérdésekre
- stabilitás: kész értelmezéseket kínálnak, amelyeknek nincs kellő empirikus megalapozottsága
sztereotípiává válhat
azon speciális hiedelmek, amelyeknek nincs
Elméleteink is hiedelmek
„csak egy kivételesn felvilágosult és széles látókörű halban tudatosodik, hogy a környezete nedves”
sokszor tudattalanná váló,, megkérdőjelezhetetlen igazságok, rögeszmék
Vezetői hiedelmek
költséghatékonyság-probléma
költségszint vagy volumen?
X elmélet (McGregor)
idegenkedés a munkával szemben
küső kényszer, ellenőrzés kell
felelősség elhárítása, biztonság igénye
következménye:
- vezetőre: ==> szoros ellenőrzés, beszámoltatás, szuttyongatás
- beosztottra:
„Ezek azt hiszik, azért fizetnek, amiért dolozok, pedig azért dolgozok, mer tfizetnek” /Hofi/
Y elmélet (McGregor)
- az emer számára a munkavégzés természetes
. nem kell rá teherként tekinteni
az emberben van természetes alkotóképesség, lelemény, képzelőeről,
amit a szervezetek nemigen használnak ki
az emberek képesek a szervezeti célok mellett elköteleződni
készek felelősséget vállalni, sőt, sokszor keresik a felelősséget...
==> mi a következménye annak, ha egy vezető így vagy úgy gondolkodik?
Tudatos, illetve tudattalan tanulás
„hogyan is alakzul ki a mi tudattalan tudásszintünk, amikor valamit gondolkodás élkül képesek vagyunk végrejajtani?”
induljunk ki abból, hogy van egy Bali szigeteki törzs, és a főnöknek van egy fia, aki még sosem látott autót:
Tudattalan hozzá nem értés: nem tudjuk, és nem is vagyunk ennek tudatában
==>
Tudatos hozzá nem értés: már tudjuk, hogy nem tudjuk
a törzsfő fia eljönpestre, és látja ezt a sok fura négy keréken guruló bigyót, és meg akarja tanulni vezetni...
Tudatos hozzáértés: elsajátítjuk
tud autót vezetni, de tudatosan - nem szabad beszélni hozzá, mert akkor lefoglaljuk, és nem figyel
tudattalan hozzáértés: rutinszerűvé tetel, begyakorlódik
- 20-30 év múlva 80 dolgot csinál közben, és még azt is...
elvileg 7+2 darabra tudunk figyelni, de ennél több a rutinválasz...
„ha nem lennének rutinválaszok, nem tudom, hogy hogy hidalnám át az ébredés utáni első fél órát”
„ha el kellene gondolkodnom, hogy hány kanál kávét hány kanál cukorral, akkor valószínűleg kihalnék, mint a mamutok...”
Egy- és kéthurkos tanulás
Egyhurkos tanulás:csak a viselkedést változtatom... egy megadott gondolkodási rendszeren nem lépünk túl
Kéthurkos tanulás: a magatartást vezérlő előfeltevéseimet, értékeimet változtatom: a vallott és a követett összhangba kerül...
Egyhurkos tanulás
az adott rendszer keretein belül keressük amegoldást...
Einstein: sok probléma nem oldható meg azon az absztrakciós sdzinten, ahol megfogalmazták
az egyhurkos tnaulás korlátja
a magatartást megváltoztatom, de a magatartást kiváltó alapvető rögeszméimet nem
- csak folyamatos vezetői közreműködéssel működik...
„The way of seeing is the way of not seeing” — az a mód, ahogy lűátom a világot megakadályoz abban, hogy másképp lássam a világot
nehéz ugyanazt kétféle szemléletből nzni
IX --> csináljunk belőle páros számot egy folytonos vonallal
LX,
DX,
MX,
IIX,
+X,
IXI (absz.érték),
I X 2 (egyszerkettő),
SIX,
DIX...
O
O
O
O
O
O
O
O
O
- húzzuk át 4 egyenes vonallal a ceruza felelmelése nélkül... nw-arrow
- 3-mal -->Z
- eggyel: Göbre simítsuk rá
Kéthurkos
ki kell lépni a gondolkodási körből
a nmagatartást vezérlő előfeltevéseket, érétkeket változtatom meg
kilépek az eddigi keretekből
hiedelem és magatartás összhangba kerül — meggyőződésem szerint cselekszem
(egyhurkos: miért írtad le 200-szor? Csak hogy örülj
bazdmeg)
A kéthurkos tanuláási magatartási vonatkozása (tudatos-tudattalan tanulás)
Chris Argyris:
tudttalan hozzáértésünk ékszséggé fejlesztett (tanult) alkalmatlansággá válhat
(Learned incompetence)
Minél képzettebbek, okosabbak vagyunk, annál inkább ragaszkodunk a hiedelmeinkhez, meggyőződéseinkhez...
áltlaában valamikor hasznosak voltak, de a megváltozott helyzethez nem illeszkedik...
Pl.: Royal Dutch/Shell
1970: ahét nővér
„rút kiskacsája”
1972: tervezés (Pierre Wack) - OPEC-USA
„olajválság”
Pierre Wack megjósolta az olajválságot:
az olajpiac nagyon egyszerű...
az olajtermelő orzságok ha politikai fegyverként használnák az olajat, mi lenne a következménye?
„Ha ez bekövetkezne, mit kellene csinálni?”
az az alapfeltevés, hogy nem feltétlenül fog mindig ugyanúgy működni az olajbiznisz
==> kiszámítható világ meg fog változni
--> scenariok, forgatókönyvek (ez is az ő találmánya)
optimista, pesszimista, valószínű:
ez már kéthurkos, más előfeltevésekre vonatkozó stratégiai forgatókönyvek
==> a Shell az olajválság bekövetkeztekor már kész stratégiával rendelkezett...
viszont amikor tréningben el akarta mondani a nagykutyáknak, ellenállásba ütközik:
vonalbéliek:
-
„hiszem, ha látom”
-
„ez tökéletesen ellentmond minden eddigi tapasztalatnak”
==>
„a mi feladatunk nem a világ alternazíb forgatókönyveinek elkészítése, hanem döntéshozóink "mikrokozmoszának” megváltoztatása
1970: fogalmazzák meg a gondtalan jövőképet megalapozó föltételezéseket
elkészítették a gonodlati mintákra modellezett forgatókönyvet...
„hjó, tegyük fel, hogy teljesül a feltevésetek, hogy az olajbiznisz változatlan... Jü, és mik az előfeltevéseitek, amelyeken ez alapul?”
és akkor visszavonultak a stratégiai központban, és megindokoltál, hogy miért nem következik az előfeltevésükből az., ami...
bemutatták, az előfeltevések nbem megalapozottak, a döntéshozók helyzetérétkelése tarthatatlan
akciók:
- új országokban keresni olajat
- növekvő ár - csökkenő kereslet --> kevesebb finomító
- decentralizált, helyi döntéshozatal
1973-74: sikeres alkalmazkodás, a többi vállalatnak akkor kellett ezt eljátszani, amit ők előtte...
==> '79-re a 7 nővér rút kiskacsájából a másodikká váltak...
a szocialista országokban eközben:
- a pártvezetés összeült, és hoztak egy határozatot, hogy az olajválság megáll a szocialista országok határán, s nem gyűrűzik be...
no ezt a határozatot az olajválság bizony nem olvasta, úgyhogy jusztis begyűrűzött.
Kurt Lewini tanulási modell
tanult alkalmatlanság: rutinszerű, rögzült viselkedés
==> kiolvasztás ==>
tudatosítás: explicit előfeltevése
==> visszafagyasztás ==>
tudattalan hozzáértés: rutinszerűvé tétel, begyakorlás...
Motiváció
Tévhitek a motivációról
- a motiváció a szervezeti célok megvalósításának hajlandósága
- motiváció egyéni tulajdonság — mindig azonos módon jelentkezik
- pénzzel el lehet érni
- motivációval mindent meg lehet oldani
„Inkább egy unott profi, mint egy lelkes amatőr” /Presser/
Motiváció
olyasmi, ami az ember el akar érni
mi hajtja az embert, mit akar elérni?
- munkában
- életében
személye célok, szükségletek, blső hajtóerők
motiváció — motiválás
motiváció: amit ő akar
motiválás: amit én akarok, hogy ő akarjon (megtegyen)
a motiváció kérdései
mi a viselkedés kiváltó oka?
Menedzsment forradalom
múlt --> jövő paradigma
a munkavállalók más személyes célokkal lépnek be a szervezet kapuján, ezért a menedzsernek más Y elmélettel kell közelítenie mindhez
egyik emghatározó tényező a munkavállaló motivációjában, érettségében való különbség
maturity:
képes, (felkészült, tid: profi)
kész (felelősséget vállal, akarja, célja van vele)
Jankelovich: Alapvető eltolódás a munkához való hozzáállásban
haszonelvű szemlélet: a munka vélja a jövedelemszerzés, aminek révén szabadidőnkben azt csinálunk, amit akarunk
vs:
az emberek - függetlenül a mindennapi tevékenységüktől vagy szerepüktől — a munkától várnak sikert, elégedettséget
Mi a baj a haszonelvű szemlélettel - tranzakciós logika
tranzakció logika:
a munkával pénzt keresek, a munka nekem
„költség”
a megszerzett pénzből fizetni is hajlandó vagyok azért, ami nekem szórakozás
.. a szórakozás egyébként lehet fizikai értelemben vett munka:
hegymászás, kalandtúra, rafting,
„slot machine”...
munkaként tekintek olyanra is,a mi egyébként lehetne szórakozás, motiváció, örömforrás, arra is
(Puskás Öcsi:
„kis pénz — kis foci, nagy pénz — nagy foci”)
Nem tranzakciós logika
kihívás önmagában motivál
gyerek: játéktevékenység (munka) - egyben megelégedettség forrása is
==> miért ne fizethetnének nekem azért, amit egyébként szeretek? maga amunka is lehet szórakozás (Tom Sawyer effektus: nem festhet akárki kerítést...)
Herzberg
KITA -
„kick him in the pants”
negatív fizikai KITA
KITA, mint motivációs technika (pedig hát nemaz...)
— van az igazi rugdosás, negatív fizikai KITA
— negatív pszichológiai KITA: fenyegetés
— pozitív KITA
egyik sem motiváció, csak
motiválás
ha van egy mkutyám, és beidomítom, hogy ha eldobom a botot, és ha visszahozza, kap egy kockacukrot
— no ekkor ki a motivált?
a kutya nem, legfeljebb a kockacukorban...
a bot visszahozásában
én vagyok motivált — hogy jé, milyen ügyes voltam, betanítottam...
ki is a motivált?
rövid távú, újra megerősítendő hatás...
amint nem alkalmazzuk, megszűnik...
==> valódi motiváció cska az, ami a munkával való megelégedettséget eredményez (teljesítmény, elismertség, előmenetel, felelősség, személyes fejlődés...)
Higiéniás tényezők:
a munkával való
elégedetlenséget mérséklik
fizu, szabályok, közvetlen munkafeltételek, státusz, akpcsoalt a munkatársakkal
ha ezek elmaradnak, akkor cska morognak..
valódi motivátor: elégedettséget növel...
de attól, hogy motivált vagyok, még moroghatok...
Mi jelent tényleges motivációt?
történeti kérdés:
ami az egyik korban motiváció, az a következő korban már nem az...
... történetileg
„másszunk fel a Maslow-piramison...”
Elismertség, státusz, hatalom
teljesítményünk mások általi elismertsége — megerősítés
gyökere:
csoport státusz — megunk és mások folyamatos összehasonlítása (méltányosság)
másokkal versengő motívum: dominancia (státusz, hatalom)
-->
státuszképző ismérv?
„Uram, én önt nemessé tenni nem tudom, De felhatalmazom Önt arra, hogy Ön az udvarban hangosan híresztelje, hogy Én ezt fölajánlottam, Ön meg visszautasította” — ez ugyanaz a státusz:)
: