Elméletek a politikatudományban

1. miért jó az elmélet?

1.1. Elméletek szerepe a tudományban

2. Intézményközpontú elméletek

3. Pozitivista elméletek

3.1. Viselkedéstudományi

3.2. egyebek

4. Rendszerelméletek

5. Posztmodern elméletek

6. Racionális választás elméletek

6.1. Döntéselmélet

6.2. Játékelmélet

6.2.1. Fogolydilemma

6.2.2. Nemek harca

6.2.3. Vezérürü

6.2.4. Gyáva nyúl játék

6.3. Közlegelők esete

6.4. Dollárárverés

6.5. Önbeteljesítő jóslat

6.6. Önmegtagadó jóslat…

6.7. Salamon király, meg az igaz és ahamis anya

miért jó az elmélet?

példa: feleség megcsalja a férjét…
noésakkor mi van?
⇒ elméletek:
- ha megcsal, rossz a házasság. ⇒ have to go…
- amíg nincs meg minden részlet, ㄦészletekre szükség van ⇒ emprirrikus kutatás… magánnyomozó…
- modellek: szereplmi háromszög… ⇒ végkövetkeztetés, ki kell menekülni…
- nincs közvetett értelmezés… atől függ, milyen a megvitatása… „megbeszéljük, és jó is lehet…” → ebből lesz következmény

⇒ 4 nagy politikatudományi megközelítés:
1.: institucionalizmus, neoinstuitucionalizmis
szabályok ⇒ elméletek
2.: pozitivista elmélet… pl. behaviorizmus, viselkedéstan… csoportelméletek… rendszerelméletek…
3.: racionalista
4.: posztmodern, pl. diskurzuselmélet

Elméletek szerepe a tudományban

mit lehet egyáltalán kutatni?
meghatározza:
- előfeltevések: mit gondolok a tárgyról? hogyan működik?
- téma és módszer megválasztása
- fogalomhasználat…

⇒ nem csak a hűtlen feleség esetére jók… más megközelítés…

Intézményközpontú elméletek

institucionalizmus, neoinstuitucionalizmis
institucionalizmus: a szabályrendszert vizsgálja: „a politika egy csontváz” — a keretrendszer vizsgálata a lényeges, mert az intézmények rendszere meghatározza, hogy a politikusok hogy fognak határozni

⇒ elég az intézmény leírása pl. az Egyesült Államok politikájának megismeréséhez, az már lényegtelen, hogy épp ki is regnál…

historista és holista szemlélet:
historista: történeti szemlélet: az és érdekes, hoogy egy adott intézménynek milyenek a történeti alapjai
holista: teljeskörű… nem foglalkozik olyasmivel, ami a teljes leírását nem teszi lehetővé
⇒ nem egyedi dolgokat vizsgál, nem hasonlít ossze…

pl. a német politikatudományban ez a legnépszerűb… közel áll az alkotmányjoghoz, hasonlókhoz…

II. vh: a pozitivista elméletek előtérbe kerültek, az institucionalizmus háttérbe szorult
⇒ előkerült a neoinstuitucionalizmis is: a norma fogalmát terjesztette ki…
klasszikus institucionalizmus: a norma az írott jog…
neoinstuitucionalizmus: a norma megsértése is lehet a követett szabály… ⇒ a norma az, amit az emberek követnek… a házasság, és a házasságtörés is, aszerint, hogy éppen mi az aktuális…
megfelelés logikája: az ember szabálykövető lény. ha az a szabály, hogy a szabályokat meg kell szegni, akkor azt követi

Pozitivista elméletek

Viselkedéstudományi

pszichológiából szivárgott át… intézményközpontú eméletek kritikájaként jelent meg:
nem a szabály a lényeg, hanem az egyes ember viselkedése: az embert ingerek érik viselkedése során… ⇒
nincs előzetes ismeretünk, nem álíthatjil hogy az ember szabálykövető, előbb egy ingert kell fogyelnünk, ami éri az embert, és utána fogyleni, hogy az ember hogyan reagál rá…

pl.: választási szituáció van (inger) — melyik pártra szavaznak a szőke kétszemű terhes nők? — ha 95%-uk ugyanarra, akkor ebből gyárthatunk egy kvázi elméletet…

⇒ terepgyakorlat, survey-módszer, terepgyakorlat, kísérlet: nem érdekes, hogy mi van az alkotmányban leírva: „az nem tudomány, nem tudunk meg róla semmi újat…”

egyebek

csoportelmélet:
előfeltevése, hogy a politika lényege a döntés… kik hozzák a döntéseket, kiknek az érdekeit szolgálják, kiknek az érdekei sérti.
⇒ döntések, érdekek… akiknek jó, ők a nyertesek…

Rendszerelméletek

két csoportot szokás megadni…
kommunikációelmélet: ezzel most nem foglalkozunk…
strukturalista-funkcionalista rendszerelmélet — sokak kedvence a neve miatt
kell egy egységes nyelv, amivel minden leírható… a normál többi tudomány (amelyik a világ leírására törekszik) homokra építkezik: olyan fogalmakat használ, amelyeket az emer a hétköznapokban is használ ⇒ a hétköznapi tudásban jelentős szerepük van… hétköznapokban nem tisztázzuk, ergó a kutatás végén kiderülhet, hogy különböző kutatók mást értettek a fogalmak alatt
⇒ vizsgálható a béka is vele…
onnantól rendszer valami — legyen az béka vagy politika, hogy három fő jellemzője van:
- határmegvonódás: ha elküólönül a többitől: eddig van a béka/politika, innentől valami más jön… de ez egyelőre még csak zsák krumpli, kell még:
- kölcsönös függőség, kapcsolat, interdependancia — legyen input, és legyen output. békánál könnyebb elképzelni, mint politikánál, de tulajdonképpen hasonló… Mindekttőt kihívások, ingerek érik, amelyekre reaqgál…
- bináris kód / univerzális érétkduál: akkor rendszer egy rendszer, ha van れgy csak rá jellemző logika, ami alapján dönt: ahogy megítéli, mit fog lépni, hopgy fog reagálni…
pl. egy dobostorta a békánk más jelent a logikájában, mint nekem.
békának: békaként élni vagy megdögleni?
gazdaságtan: valami rentábilis, vagy nem rentábilis? ot tnem az a releváns, hogy az adott befektetési lehetőség szép-e vagy csúnya…
jogi rendszer: jogos/jogtalan… itt se az a fontos, hogy szép-e vagy csúnya… ☹
Német politikatudomány: Macht/ohne Macht: kormányon vagyok,vagy ellenzékben?

Posztmodern elméletek

modernitáson túllépés… mindennek van létjogosultsga… ami modern, az már elavult…

diskurzuselmélet: a hívek ezt nem tartják pontos kifejtésnek, de: nincs jelenség, csak értelmezés van, legalábbis az a lényeges…
ahogy a klasszikus fogalmaz: ~~elment a hangom~~ egy földrengés még nem érdekes, inább az, hogy a lakosság hogy értelmezi: ez isten csapása, és el kell kergetni a hatalmon levőket, vagy természeti jelenség?

valami éppen jó-e vagy rossz? időben is változhat, pl. Görgey szerepe…
… ebben bíznak bizonyos politikusok… hogy taáln máskor majd másképp fogják őket értelmezni

Racionális választás elméletek

nem a legfontosabb, de Ámerikában a '90-es évektől népszerű.
no meg talán érdekes is.
nagyjából a neoinstuitucionalizmussal egyidőben kezdett népszerűvé válni…

néhány alaptézis:
- módszertani individualizmus: eyéneket vizsgál… elutasítja a többi elmélet gyaokrlatát… szerinte nincs olyan hogy pért, kormány, érdekszervezet… egyln van és kész!
- ezek aze mberek — mérhogy mi — amikor döntéseket hozunk, őgy járunk el, hogy a döntés nekünk több hasznot hozzon, mint kárt… ⇒ haszonmaximalizáló, racionális lények vagyunk
Ilyenkor egyesek elkezdenek kételkedni a racionalitás korlátait illetőleg… de a racionális választás elmélete nem azt állítja, hogy az ember okos, hanem azt, hogy az ember okosnak próbál tűnni. De ettől még lehet valójában hülye. Amikor döntéseket hoz, gondolatmankókra támaszkodik, amelyek alapján meghozza a döntést…

pl.: „én mindig a kormányon lévőkre szavazok, mert azok már loptak eleget, ha az ellenzékre szuavaznék és ő kerülne hatalomra, az megint elkezdene lopni” — nem feltételnül racionális, viszont logikus… és az adott ember számára ez a racionális… pedig tulajdonképpen nem túl mélyenszántó…☺

két ág:
döntéselmélet, játékelmélet

Döntéselmélet

az egyes egyén döntését próbálja meg optimalizálni egy stabil paraméterekkel rendelkező rendszerben…
⇒ természet elleni játszma… ezt nem veszi figyelembe

pl.: hogy legyek sikeres ember/férj/feleség c. kiskönyvek…
benne van az a 12 pont, hogy hogy legyek milliárdos…

a hagyományos mosópr marketingben nem lő vissza: el lehet mondnai róla, hogy milyen pocsék…
a politikában visszalő. sőt, néha a nem hagyományos mosópor is hagyományosként viselkedik… ⇒ jobb a játékelmélet

Játékelmélet

figyelembe veszi a többi szereplő viselkedését is… Megvizsgálja, más hogy viselkedik… kölcösnös függőség

kétszereplők, kétválasztós, szimmetrikus helyzetek:
szimmetrikus: mind a két szereplő hasonló preferenciákkal rendelkezik, pl. egyik se szeretne meghalni…

a helyzetek különböző stratégiákra kényszerítik az embereket: ha ismerünk egy ilyen modellt, ha az életben látunk egy szituációt, amelyben ezeknek a szabályai értelmezhetőek, tudjuk, mi lesz a vége…

Fogolydilemma

van két ember — meglepő módon —, és ekövettek valami súyos bűnt, amit nem tudnak rábizonyítani. Ugyanakkor mindketőtnél van bizonyíték valami kisebb vétségre (túlzott sebességű haladás…)
egy bíró gyorsan le szeretné zárni az ügyet… ⇒ a két-két embert külön magához rendeli, és ezt mondja:
ha mindketten tagadnak, akkor nem derítik fel a súlyosat, de mindketten a kisebb bűnért keményebben elítélik… kapnak 1-1 év börtönt.
Ha egyikük tesz vallomást, a másikat 10 évre kasznizzák ba, őt pedig szabadon engedik.
Ha mindkettő vallomást tesz, mindkettejük kap 5-5 év börtönt.

⇒ kooperálnak, vagy versenyeznek?
ha kooperálnak, akkor jól járnak…
ha csak az egyik kooperál, akkor megszívja.
ha mindkettő verseng, 5-5 évet kap…

nem záró összegű: 5-5… 10-0, 0-10: eddig zéró, mindig 10 év bünti kerül kiosztásra…
ha kooperálnának mindketten, akkor már két évet kapnak összesen csak…

viszont nem tudnak egyeztetni… és bizalmatlan emberek vannak benne… ⇒ két lehetőség van, egyik szimpatikus… talán én kooperálok, de a másik nem… ⇒ mindenkinek értelemszerűen versengenie kell, ha nem akar súlyos üntetésre számítani. ⇒ drága egyensúly jön ki: 1-1 év helyett 5-5 évet kapnak… Tök jó lenne a kölcsönös kooperáció… de nem ez lesz…

a politikatudományban: fegyverkezési verseny: ha mindketten fegyverkeznek, az drága egyensúly… ha egyik sem, az olcsó egyensúly… ha csak egyik fegyverkezik, akkor amásik balek…
Ha kölcsönösen úgy tudnának csinálni, mintha fegyverkeznének, pedig mégse az olcsó egyensúly lenne, de ez ritka…
Tök jó lenne ぺedig kooperálni…

Nemek harca

fiú+lány…
az az elsődleges, hogy együtt legyenek… de a másodlagos preferencia eltér:
a fiú boxmeccset, a lány rockkoncertet…
egy szép napon egyszerre rendezik meg az évszázad koncertjét, illetve boxmeccsét…
úgy döntenek, hogy mindenki a másik döntését nem ismerve fogja eldönteni., hogy munka után hova megy…
itt az a legjobb, ha az egyik verseng, a másik kooperál…
kb. így néz ki a versengés-kooperálásnál a preferencia:
VV 22 VK 43
KV 34 KK 11
az a ciki, إa két altruista ember van… a fiú végignézi egyedül a koncertet, a leányzó meg a meccset…

Vezérürü

a legfontosabb, hogy udvarias vagyok… n attól vagyok boldog… ezek találkoznak egy ajtó előtt, amin baesetmentesen csak az egyik juthat át egyszerre:
⇒ egyik átjut, de nem volt udvarias, a másik át is jutott, udvarias i volt…

kölcsönös kooperáció: mindkettő elindul… 8 napon túl gyógyuló sérülések… 3-3
kölcsönös versengés: elején tökjó, mer tudvariasak, de amikor kezdenek éhenhalni, az kellemetlen… 1-1

Gyáva nyúl játék

vagány fiatalok elindulnak egymással szemben… és az a chicken/gyáva nyúl, aki elrántja a kormányt…
verseny ha nem rántom el… kooperálás, ha elrántom
ha az egyik verseng, a másik kooperál, az neki tökjó — nyert és életben maradt… a másiknak kevésbé: életben maradt bár, de vesztett 4-2
ha mindkettő kooperál, az mindkettőnek tökjó… 3-3… ketten letütnk gyáva nyulak, de élünk!!
a kölcsönös versengés kellemetlen: nem vagyunk gyáva nyulak, de valszeg nem játszunk ilyet többet… 1-1 -et kapunk…

az előjáték fontos: az nyer, aki elhiteti a másikkal, hogy nem rántja el… ha elhiszi az egyik, hogy a másik egy hülye/őrült, aki nem rántja el, akkor vagy meghalok, vagy gyáva nyúl vagyok…

⇒ a lényeg a blöff: beszáll az egyik napszemüvegben éjszaka a kocsiba… kidobja a kormányt… osztán let's gp!

pl. kisebbik kormányoárt, nagyobbik komránypárt: ha nem kapom meg a támogatást, akkor kilépek… a másik meg aszondja, úccse kapja meg… az a kérdés, ki fog előbb viszakozni…
Hitler - Chamberlain: Chamberlain elrántja a kormányt… másodjára már nem…
vagy: kubai rakétaválság: Kennedynek azt kell mutatnia, hogy megőrült, és képes kirobbantani a 3. világháboút… ⇒ a szovjetek azt hitték, tényleg megtenné… aztán ha túl későn hiszik, az ciki…

Közlegelők esete

ha korlátozott az erőforrás, akkor nem szabad irracionalizálni…
mondjuk van egy legelő, 10 gazda legeltet egy-egy tehenet… elég rá, hogy egy tehén szépen jóllakjon…
mi a jobb? van egy x kilós tehenem, vagy inkább 2 db 0.8*x kilós?
nyilván a második… ezrt mindenki hajlamos arra, hogy többet legeltessen ⇒ a korlátozott erőforrásoknál korlátot kell szabni…

⇒ pl. környezetvédelem

bban megéri kirakni a szemetet…

Dollárárverés

felajánlok megvételre 1 dollárt… árverés, a már licitelt összeget be kell fizetni?

⇒ mi a jobb, megvenni 3 dollárt megnyerni, vagy elveszíteni a 2,80-at? ⇒ a logika racionális lépésekkel irarcionalitásba vezet… ⇒ too much invested…
az értelmiségi emberek az USÁban átlag 3 és fél dollárig jutnak el, míg kilépnek…☺
40 percet várok a buszra: mi a jobb: elvesztem a 40 perc várakozást, vagy várok még két percet, hátha megjön?
vagy: nagyberuházások: a felénél már tuni, hogy veszteséges lesz (nem kell messzire menni, van a közelben…), de már inkább befejezzük…
⇒ a játékba beszálláskor még nem tudjuk, hogy mi lesz a vége…

Önbeteljesítő jóslat

„eza bank csődbe fog jutni” — ha elterjed, mindenki kiveszi a pénzt, és lám…

Önmegtagadó jóslat…

nem kell vinni a buliba valamit, mert mindenki azt fog vinni ⇒ senki se visz — mindenki helyettesítse be a magának tetszőt…

Salamon király, meg az igaz és ahamis anya

⇒ aszimmetrikus: az eyik fogolydilemma szituban van…
a hamis anyának mindegy, hogy elfelezik-e a gyereket, azt fogja választani, hogy a hamis anya vigye el a srácot…