Valutaárfolyam

1. Valutapiac rövidtávú, nagy változásai: portfoliók

2. És most nézzük a valutapiac lassú, de hosszútávon nagy értékű hullámzásai (tankönyv 15)

2.1. Vásárlóerőparitás-feltételek

2.1.1. abszolút:

2.1.2. relatív

3. A valutaárfolyam monetáris megközelítése

Valutapiac rövidtávú, nagy változásai: portfoliók

múlt órán:
valutapiacon két tíypusú folxyamatból ered a kereslet-kínálat

flow: import-export
állománykiigazítási döntés: vagyonátcsoportosítás

nem magától értetődő, hogy nyílt a tőkepiac...
Mo.-n 2001-től szabad a tőlkeműveletekre a valutaváltás

==>
rövid távon a valutapiaci árfolyamokat a tőkeműveletek befolyásolják

kamatparitás-feltételek
akik itt voltak látják milyen egyszerű a levezetésük... mennyi 1 Ft hozama ha hazai/külföldi valutába invesztálunk...

ne legyen kockázati prémium
==> ha szabadon választanak a befektetők, és a kockázat egyforma, nem lehet különbség a hozamok között
ahol magasabb a hozam, oda csoportosítanak át... ==> lenyomják a hozamot..

nyitott vagy zárt: lefedezzük-e?
= árfolyamkockázatot kiküszöböljük-e határidős piacok használatával?

nem lehet a jövőbeni valutaárfolyamokat előrejelezni, mert a váratlan hírek, események olyan erősen befolyásolják azokat

R~=R^* + ((E^e -E)/E)

ha a második fele poztív, akkor a hazai valuta leértékelődésére számítanak...
várt árfolyam-ténylege

hozam (forintban) ==> kamat (E)
R^* konstans... és rájakerül egy hiperbola...
pontos képlet: (1+R^*)×E^e/E <-- ezen jobban látszik...
ezen van egy R hozam...
==> ott függőleges vonal metszi.
==> E_e

==> megemelkedik a külföldi befektetések forinthozama ==> kivonják a befektetők atőkéjük egy részét, a megkapot tforintot átváltják...
==> valutapiaci kereslet... ==> fölmegy az árfolyam, leértékeldik a forint

megnő a forinthozam ==> a hiperbola kifele tolódik ==> E_e++

ha megnő egy befeketetés várt hozama, az az azonnali árát is megnő... ha azt gondolják, hogy a jövőben a festmények ára nőni fog, elkezdenek olyat venni... ==> elmennek árverésekre...
ha úgy látják, hogy az ingatlanok ára megnő, akkor vesznek...
[ATTACH:NG9.1.svg]

M0 = C + R (készpénz + banki tartalék)
M1 = C + D (háztartások pénze + folyószámlabetétek)
M2, M3... M1-nél nagyobb pénzállomány.. M1 + kevésbé likvid pénzek... pl. takarékbetétek

JB: E|F
bel- és külföldi eszközök|C,R
KB: E|F
R|D, Lekötött betét...
Magán: E|F
C,D, lekötött betét|

M1 = M^S : a konkrét pénzkínűálat... emrt ez áll ugrásra készen arra, hogy elköltjük
==> a gzadaság nominális folyamata ettől függ

m×M0=M1 = M^S
m: multiplikátor...

nyitott gazdaságban macerás aa monetáris szab...

pénzkereslet: az az átlagos pénzállomány, amivel agazd. szereplők rendelkezni szeretnének

Mankiw 18: B.-T. modell

minél nagyibb a kamatláb, annál inkább igyekszünk kevés likvid pénzt tartani

pénzkeresletnél reálértékben számolunk, mert teszünk rá, mi van írva arra a papírfecnire

árszínvonal legyen:
Obstfeld: egy reprezentatív árukosás pénzben kifejezett ára...
M^S/P: menniy ilyen kosarat tudunk venni belőle
==>
M^S/P=L(Y,R)

Y++ ==> L++

R++ ==> L--

árszínvonal nem pénzpiaci... az árupiaci...

rövidtáv: ár & bér viszonyalg merev...
ha alacsony az infláció, az árszínvonal viszonylag amerev...

normál viszonyok között (évi 1-2% infláció):
nagyobb reáljövedelem ==> nagyobb pénzkereslet
(hiperbola feltolódik)
pénzpiaci túlkereslet: van likvid állományunk, de keveselljük ==> átváltanánk anemlikvidet likvidre...
==> tartlékráta: μ = R/D csökken...
==> kamatlábat emelik, hogy lefékezzék ezt

klasszikus dichotómia: a pénz semlegessége: hosszú távon apénzmennyiség nem hat ki a gaztdaság reálváltozóira
pl. reálgdp...: tech, munka, tőke

i = r + π

P = M^S/L(Y;R)

kérdés, hogy a pénzmennyiségnövelés átmeneti-e vagy tartós?
ha átmeneti, akkor 3-as ábra....
de ha a pénzmennyiségnövelés tartóóóós:
nem számolnak azzal, hoyg a JB ezt vissza fogja vonni ==> brépül a várakozásokba (a hiperbolába)
==> feltolódik a görbe

árszínvonal viszont ha nő... P++ ==>
M/P --
... ==> pénzmennyiség növelésénél P++ ==> infláció... ==> szépen lassan visszamászik az Ms/P1-be...
ugyanígy ha magas a helyi kamatláb, idejön a tőke... ==> szép lassan visszamászik...

a kezdeti pénzleértékelődést egy szép lassú felérétkelődés követ...
viszont a valutaárfolyam ezt hosszútávon tükrözi

pénzmennyiség minden nominális változót megnövel arányosan...

viszont valamit elsumákoltunk közben... mitis?!?!?!
hát azt, hogy rövid távon a pénz nem semleges., csak hosszú távon...
de ezt egyelőre elhanyagoltuk...

lebegő árfolyamok hátránya, hogy nagy ugrások vannak..
50es évek elejétől 70esek elejéig rögzített volt... ==> Friedman: legyen szabad valutapiac...
arra számított, hogy ha ezt bevezetik, akkor az árfolyamok meglehetősen stabilak lesznek
no ebben tévedett...

És most nézzük a valutapiac lassú, de hosszútávon nagy értékű hullámzásai (tankönyv 15)

export-import
ehhez kell egy új fogalom... ez pedig a reálárfolyam
minden nominális változónalk van egy reálmegfelelője, ennél sincs ez másképp, dejó.
ennek jele a tankönyvben q
és:
q = E×P^*/P
P^* : reprezentatív külföldi kosár alapján külföld árszínvonal... valutában
de megszorozzuk az árfolyammal (E), és úgy máris forint lesz az nekünk...
P: reprezentatív árukosár érétke forintban...

azt mutatja a hányados, hogy a hazai vagy a külföldi a drágább forintban mérve

q++ ==> hazai valuta reálértelemben leértékelődik ==> reál leértékelődés
q-- ==> hazai valuta reálértelemben felértékelődik ==> reál felértékelődés

külker egységesíti a nemzeti árakat...

pl.:
Szlovákiában egy üveg Arany Fácán 20SK
(Ógyallán gyártják...)
valutaárfolyam:
1SK := 8Ft
==>
Egy üveg Arany Fácán: 160 Ft
így teljesül az egyésges már elve...

ha nem így lenne, akkor jönnének arbitrázskodni.
és addig csinálnák, míg működik

„Shengeni övezetbe fog tartozni Magyarország és Szlovákia... Át lehet sétálni a határon... De ahhoz vízen is tudni kellen e járni”

==> akkor működhet az egységes árak modellje, ha jól működik az arbitrázskereskedelem...

Vásárlóerőparitás-feltételek

PPP
==>
szigorú változat: abszolút
enyhébb változat: relatív

abszolút:

P= E×P^*
P=E×P^*
E=P/P^*
q=E×P^*/P
nem egy-egy termék ára egyezik meg, hanem az eglsz termékkosár ára is

vajon egyforma-é a két ország kosara? (egy frászt. de mosot mindegy.)

q > 1 ==> a Forint alulérétkelt : túlfizetjük a külföldi valutát... általában ~~a gaz kapitalisták~~ nyugat fele vannak ilyenek.
és vice versa.

relatív

legyen q stabil időben...
ez azért kemény feltevés, mert az árszínvonal mindenütt változik. és mindenütt másképp.

E_t+1=E_t×((1+π)/(1+π^*))
E_t×((1+π)/(1+π^*))×P^*×(1+π^*)/(P×(1+π))=E_t×P^*/P

most közelítő képletet csinálunk...
(E_t+1-E_t)/E_t = (π - π^*)/(1 + π^*) ~= π - π^*

ha nagy az inflációs különbség, és hosszabb távon vizsgálódunk, akkor viszonylag jól működik a cucc

A valutaárfolyam monetáris megközelítése

ez egy árfolyamelmélet
de leegyszerűsített:
a nominális árfolyamot csak a pénzpiaci változók alapján magyarázza, mástól eltekint

lebegőárfolyamos rendszer... át lehet vinni rögzítettre, de akkor nem a valutapiacot magyarázza,m hanem a fizetési mérlegegyenleteket

tegyük fel, hogy
- árak és bérek tlejesen rugalmasak...
- teljesül az abszolút PPP: E=P/P^*
- pénzpiac mindkét országban egyensúlyban van...
- pénzkeresleti függvények egyformák

==>
MS/P = L(Y,R)
Ms*/P* = L(Y*,R*)
==> E=?