Folyó fizetési mérleg, újra... tovább, továáááább!

(találkozunk még, cimborák...)

1. Nettó export többlete...

2. Belföldi pénzügyi aktívák

3. Nettó külföldi befektetés

4. Nemzetközi befektetési pozíció

5. Miből származik a külföldi valuták kereslete és kínálata?

5.1. Bankok szerepe a valutakereslet- és ínálatban...

5.2. Arbitrázs szerepe a valutapiacon

6. Árfolyam

6.1. effektív árfolyam

6.2. Határidős árfolyam

7. Árfolyamredszerek...

7.1. szabad lebegtetés:

7.2. kemény rögzítés:

7.3. piszkos lebegtetés (menedzselt lebegetés)

7.4. kiigazítható rögzítés:

7.5. Csúszó árfolyam:

7.6. Széles sávú rögzítés

Nettó export többlete...

lehet a külföldi pénzzel tőkeműveletet végezni... külföldi gaz imperialista értékpapírt venni, aláásni a burzsoá kapitalisták gazdaságát, stb.

tauljdonrészek ülföldi vállalatokba, külföldi ingatlanok vásárlása... hitelnyújtás a külföldnek... stb.

csomó éehetőség van ennek a felhasználására...

ha bármmit csinálunk a külföldi pénzzel, külföldi vagyoni elemekkel lezsünk gazdagabbak
a nettó export töübblete azt jelenti az ország szmpontjából, hogy az ország rezidensei valamilyen formábsn külföldi vagyini elemekkel lesznek gazdagabbak

Belföldi pénzügyi aktívák

pl. pénz, ami a zsebemben van ... no az nem. mert az az én vagyonom, de egyúttal egyx másik hazai szereplő (bank) tartozása...
==> kinullázzák egymást, úgyám!!!

==> a hazai valutában denominált nezeti valuták nem képezik a nemzeti vagyont

bezzeg a külföldi hasasbankó...
akkor a követelés a mienk, de a tartozás valamelyik külföldi banké, úgyááám!

Nettó külföldi befektetés

vagyonáramlás-vagyonvesztést
a folyómérleg és a tőkemérleg egyesített egyenlege mutatja-...
ez a nettó külföldi befektetés

NFI = CA + KA
folyómérleg + tőkemérleg...
h az egyesített egyenleg negatív, akkor a külföldiek gyarapodnak hazai aktívákkal, és vica versa...

Nemzetközi befektetési pozíció

-- ez nincs a tankönyvben, viszont tananbyag, és majd rosszul járnak azok, akik nem járnak előadásra, ehe.
-- Nem kell leírni, mer túgyis fentlesz a honlapon

„noakkormosmivan?”

szemben a fizetési mérleggel, a nezetközi befektetési pozíció állományokat mutat...
az évközi változások között valszeg az első oszlopba tartoz a legjelentékenyebb:
évközi tranzakciók eredménye

ha a CA+KA egyesített egyenlege negatív, növekedni fognak a külfüldi követeléseink...

lehetnek külfölddel szembeni követeléseink a tőkeecportunkból..
A: hazai tőkeexport következményei
B a tőkeimportéi...

A:
1. KÖzvetlen tökebefektőkebefektetések
2. portfólióbef
3. egyéb bef
4. nemzetközi tartalékok..

B:
1. Közbvetlen tőkebefektetések
2. portf. bef.
3. egyéb bef...

ennek két oldala van..
egyikről beszéltem.. a nettó

ha összegezzük a követeléseket és a tartozásokat, akkor itt ois keletkezik egy egyenleg...
ekor kapunk egy pozitív vagy egy negatív egyenleget..
ez a nettó befektetési pozíciót

ez lehet pozitív vagy negatív

Mo.: ez jóóó nagy mínnusz.

Következménye: :
ez azt isjelenti, hogy a külföldiek jóval többet fektettek be itt, mint mi külföldön, következésképpen (boszorkány!):

a tőke után tőkejövedelmek keletkeznek.. kamat, profit, iylesmik... azok után, amiket
az után, amit a küólföldiek szereztek itt, a külföldiek szewrzik meg...

el kell könyvelni a folyó fizetési mérleg3. sorába:
ha ez angy negatív, a külföldiek jó nagy jövedelmet szereznek itt.
és akor ez hólabdává válhat...

ergó: adósságcsapda...
ebbe bármelyik háztartás, vállalat, sőt, ezek szerint ország is belekerülhet.
és az ciki.
ezen évekig-évtizedekig kell dolgozni (de nekünk azértis sikerült :P)

sajnos a negatív egyenleg flowként is visszaköszön az folyó fizetési mérleg harmadik sorában
amikor felnövök, és alacosny lesz a jövedelmem, akkor emiatt lesz :P

CA == S - I
CA + I = S

ha nagyobb a nemzeti emgtakarítűás, az növeli afolyó fizetési mérleg egyenlegét...
mééég a nappali tagozatos egyetemisták si ethetnek valamit a nemzeti megtakarítás növekedéséért...
no mit tudunk tenni?

kötött devizagazdayálkodás:
köztörvényes bűncselekmény, ha az ember otthon külfödi fizetőeszközt tart...
az államnak devizamonopóliuma van., csak az vásárolhat legálisan, akinek ezt az állam emg is engedi...
a lakosság is vásárolhatott, háromévente egyszer 50 USD-t..
bankszámlára tehettük, és azt engedéllyel kivihettük...
itt is volt feketepiac.. ha kell, akkor lesz.

ez 1990-ben részben megszűnt: bevezették a valutakonvertibilitást

de innentől egy jó évtizeden keresztül ez korlátozott volt, é cska a folyó fietrési műveletekre terjedt ki, a tőkeműveletekre nem... ezt a korlátozást csak a 200-es évek elején törölték el..

Valutapiac akkor van, ha legalább a folyó fizetési mérleg műveleteire érvényben van..

Miből származik a külföldi valuták kereslete és kínálata?

az ffm-ben van azoknak a mérlege (1-9. sorig) azoknak, amelyekből ez származik..
1-9. sorig semmit nem könyvelünkl, csak aolyasmit, amiből pénzmozgás származik..

azok a tételek, amelyekből a kínálat származok, aza (+) odalon van...
pl. export is, mert abból valutakínálat lészen...
átváltják forintra az itteni cuccokat...
mert itt abban számolunk.
minden tételből, ami 1-9. sorig szereopel a folyó fizetési mérlegben, valutakínálat lesz...

áruexport és a tőkeimport a valutakínálat két legjelentősebb része...

Bankok szerepe a valutakereslet- és ínálatban...

kerbankoknak jelentős szerep van aa valutapiacon... koncentrálják a kerelsetet és a kínálatot...

node van, hogy a kereslet !== kínálat..
akkor a bank felmegy a valtapiacra...

megjelenhet a valutapiacon egy negyedik szereplő, a nemzeti Bank, mitn a tartalékok kezelője
bekapcsolódhat adásvétellel:
nyílt piaci művelet, befolyásolja a monetáris bázist...

Arbitrázs szerepe a valutapiacon

arbitrázs: olcsón veszünk, drágán eladunk.. ezt a Nemzeti Bankok is csinálják.
valutaarbitrázs - no ettől kiegyenlített a valutapiac...

Árfolyam

valahogy belekeveredett az előző mondatba ez a szó...
no ez a külföldi valuta ára...
a valuta általában készpénz, a deviza meg bankbetét, de erre a továbbiakban nagy ívben teszünk.

- a valutaárfolyam: jele E
(ez az ikszcséndzs rétből ered) - egységnyi hazai valuta ára külföldi pénzben kifejezveé...
pl. 38724 HUF/€..... (coming soon)

... ha ezek az árfolyamok fölmennek... azt jelenti hogy a hazai pénz gyengül, leértékelődik
„ezt emg kell szokni” (mármint ahoigy az árfolyamnöüvekedés a hazai pénz leértékelésének számít...)

effektív árfolyam

súlyozzuk az adott valutaövezettel folytaott kereskedelem arányában..
no ha ez nő vagy csökken, az sokat jelent...
önmagában semmitmondó, a változása érdekes! De az nagyon!

Namos.. igazábóól a továbbiakban ezzel az effektíav árfolyammat kell számolnunk..

de mivel ez nálunk 70%-ban az euró, ezért azzal fogunk számolni\small, mert lusta dögök vagyunk...\small

azonnali művelet: vagy azonnal megtörténik a avaluták kciserélése, vagy max 1-2 napon belül

==> azonnali piacon azonnali (spot) árfolyam alakul ki.
spot|prompt|azonali árfolyam..

Határidős árfolyam

jele: F (mint forward...)
most rögzítjük az árfolyamot, de csak később bonyolítjuk le a cserét...
lehet vele spekulálni, nagyot nyerni/veszíteni...
.,...de nagy szerepe van a kockázat csökkentésében...

ennek elég nagy a tranzakciós ktg.e, ezélrt csak nagy ügyletre lehet kötni, nem néhány 1000 €-ra...

én viszont egy olyan dolgot fogook most bemutatni, ami a tankönyvben nem szerepel...

Árfolyamredszerek...

két szélső megoldás:
- szabad lebegtetés
- rögzítés

az árfolyamrendszert meg lehet választani... és ez az egyik elgfontosabb gazdaságpolitikai döntés, Jegybank egyeüdl nem is düöntheti el, kormányzati beleegyezés is kell hozzá...
valutapiacról van szó, teljes konvertibilitást tételezünk fel...
ééés... ez a két tiszta formájuk van az árfolyamrendszereknek

szabad lebegtetés:

képe:
f(x) = rnd()
az állam teljesen magárahagyja a valutapiacot, elhet, hoyg a krumplipiacot jobban szabályozza
(lásd EU... az agrárt szabályozza, 'jól')

indirekt módon lehet játszani a monetáris és fiskális eszközökkel szabad lebegeteés esetén is..
de olyan értelemben nincs szabályozás, hogy az állam megmondja, mennyi a kívánatos árfolyam, és nem generál magától kínálatot/keresletet...

szabad lebegtetés esetén a folyó fizetési mérleg 6. sora 0

no de a...

kemény rögzítés:

van egy alsó és egy felső sávhatár...
pl. Nemzeti Bank aszongya: legyen az ingadozás hivatalos árfolyam +- 2%...

viszont ezt nehéz megvalósítani... szélsőséges megoldás kell...
pl.: Bosznia-Hercegovina nem saját

de van más iiis..

piszkos lebegtetés (menedzselt lebegetés)

egy lépés a rögzített felé
nincs sávhatásr és hivatalos árfolyam, de a jegybank olyakor megjelenik, és csinál a saját szakállára minden kötelezettségvállalás nélkül nyíltpiaci műveleteket...

kiigazítható rögzítés:

- képe: [x]*rnd()

Csúszó árfolyam:

- képe: m*rnd()

Széles sávú rögzítés

- képe: c*n*rnd()
(a csúszó árfolyamról erre 2001-ben tértünk át...)