fizetési mérleg, valutapiac

1. Nemzetközi fizetési mérleg

2. A mérleg rovatai:

3. Fizetési mérleg & makró...

no most már makró jön...

Nemzetközi fizetési mérleg

flow jellegű kimutatás.... egy évre
rezidens: belföldi tranzakciók
nemrezidens: no vajon?

h nem diplomáciai testületről van szó, a lakóhely számít

ha vállalkozó, a vállalat működési helye a fontos: a helyi multik is magyarországi rezidensek

azok kerülnek bele a fiz. mérlegbe, amelyek rezindesek és nemrezidensek közt folynak

egyoldalú tranzakciók: nemzetközi transzferek: ezeket is elkönyveljük ide..

a fiz. mérlegbe a tr. minkét oldalát elkönyveljük:
export: áru kimegy, pénz bejön...

követel (+): reál erőforrás kiáramlása: külfölddel szemben tartozás növekszik, követelés csökken... Export... Ami pénzbeáramlást vonz. / A pénzkiáramlás maga...
tartozik (-): reál erőforrás beáramlása: fordítva... A pénzbeáramlás maga./ Pénzkiáramlást vonzó dolgok.

no de a transzferek egyoldalúak... ott kreálunk egy mesterséges ellentétet

Töltsük a honlapról a tájékoztatót... Ami a tankönyvben attól különbözik, elavult.

A mérleg rovatai:

I. Folyó fizetési mérleg
1. Áruk: exp., idegenforgalom, szolgáltatások, szállítás... bevitel és kihozatal
2. Szolgáltatások: ___..___
3. Termelési tényezők jövedelmei: munka és tőkejövedelmek... De nem a pénzáramlást (az majd a 10. sorba)...
4. Viszonzatlan belföldi átutalások

II. Tőkemérleg
5. Államháztartás viszonzatlan tőkeátutalásai: Pl. EU-támogatások
6.
7.

III. Pénzügyi mérleg
8. Közvetlen tőkebefektetések: (pl. Suzuki helyi autógyára...)
9. Portfólióbefektetések: részvények, értékpapírok...
10. Egyéb befektetések: ide könyveljük el a többi sor pénzáramlási következményét.. Összes ki- és beáramlás...

IV. Tévedések és kihagyások egyenlege
hát ilyen nyilván nincsen...

V. Teljes fizetési mérleg
I + II + III + IV... ennek meg kell egyeznie a VI-vel könyvvitel-egyenlegileg

VI. Nemzetközi tartalékok változása
no de ezek stockok...
azt kell köonyvelni, ha a Jegybank valutát vesz, vagy elad^[1]

elvileg tartozik = követel...
Viszont a folyó fizetési mérleg statisztika ==> Úgysem lesz egyenlő a két oldal.
No ezt igazítja ki

TFH a statisztika tökéletesen pontos...

folyó fizetési mérleg: külgazdasági többletet vagy hiányt mutatja...
lehet, hogy a hiány a tökjó és a nagy többletnek nem örülünk...

ha a hiány > 5%, nem szokott jó lenni...

Norvégia, '70-es évek közepe: 13-14%-os folyó fizetési mérleg-hiány a GDP arányában... Mivel: első nagy olajárrobbanás:
tenger alatt olaj van, de az elég drága dolog... ==> gazdaságos lesz az északi-tengeri olaj kitermelése...
Norvégia gazdag, de kicsi ==> Alacsony megtakarításai voltak..
Hosszú idő alatt tudta csak finanszírozni az olajkitermelő létesítményeket... Viszont ésszerűen használta fel a többletimportot... Megépítette, és aztán meg kifizette.

[1] az ellenoldal a hazai pénz... egyik oldal valuta, a másik meg a hazai pénz...
egy ilyennél a forint a 10-es sorba kerül...

az összes magángazdasági tranzakciót el kell könyvelni valahova a 10-es sorig... de mindkét oldalra

egyedül a Jegybank végezhet olyan tranzakciót, aminek cska az egyik oldalát kell a 10-es sorba könyvelni, a másik oldalát a VI.-b

Fizetési mérleg & makró...

Y= C + I + G + NX
NX: 1+2 sor egyenlege
Y: GDP

node a hivatalos érvényes jövedelemmutató: GNI
(az amerikai szerzők maradiak) ==> a 3. sor egyenlegét hozzá kell adni... (NY).. hozzáadjuk a belföldi szereplők által külföldön szerzett jövedelmeket, és kivonjuk a külföldiek helyi jövedelmeit...

GNI = GDP + NY = C + I + G + NX + NY

+ 4. sor egyenlege: NCT: folyó transzferek ==>

GNDI = C + I + G +
(bruttó rendelkezésre álló nemzet jövedelem)
NX + NY + NCT - ez a folyó mérleg egyenlege...

GNDI - (C+G) = I + CA
S = I + CA