A jogviszony

1. Ember

1.1. Cselekvőképesség

1.1.1. cselekvőképtelen:

1.1.2. korlátozottan cselekvőképes kiskorú:

1.1.3. teljesen cselekvőképes:

1.1.3.1. cselekvőképtelenség

1.1.3.2. vétőképesség

1.2. Szerzőképesség

2. Jogképesség terjedelme

3. Jogi személy (!)

4. Az állam

5. JOgi személyiséggel nem, de jogképességgel rendelkező szervezetek

jogszabályból származtatott viszont

családon belüli belső viszály szabályozottsága?
jogilag sok nem szbaályozható, pl. ami nem számonkérhet...

jogilag nem szabályozható viszonyokat a jog nem szabályoz...

vasúti sztrájk: meg kell állpoadni az elégséges szolgáltatásról...
az,, hogy hogya állapodnak meg vagy nem az más kérdés, nincs kitétel, amit érvényesíteni lehetne...

vlt, hogy a leglényegeseb viszonyok rekedtek jogi szabályozottságon kívül, pl. abszolút uralkodónál...
vagy: szocializmusban a pártirányítás

Jogalanyok vagyonjogi szempontból
- élő ember: természetes személy
- jogi személy: fikció... ez mindig szervezetet jelent
- állam

Ember

az ember jogképes

jogképesség: absztrakt elvoont képesség: áltlaában jogok, és általában kötelezettségek hordozója lehet

PTK határozza meg a fogalmát-terjedelmét:
az ember az élveszületésétől a haláláig tekinthető jogképesnek
==> ma már nem csak arról van szó, hogy ki örökli a hokedlit

ezalól egy
élveszületés feltétele a jogképességnek, de a magzat is jogképes születés előtt 300 napig
==> öröklés szempontjából számít

jogképesség vége a halál...
hogy milyen halál, az bírósági perben dől el..
jellemzően könnyen megállapítható, de néha nem teljesen egyértelmű, jogi szabályok keretében kell megállapítani a halál ténxyét...
- halál tényének bírói megállapítása:
  amikor nem vitás, hogy a halál bekövetkezett, de nincsenek erről jó dokumentumok...
- holnak nyilvánítási eljárás:
  amikor nem tudjuk, hogy az illető meghalt-e.... pl. házastársak szoktak így eltűnni... de valahol ezt jogilag rendezni kell
  ==> bírósági határozatszámot írnak az anyakönyvi kivonatra
  ha aztán „feléled”, jogilag is fel kell éleszteni... bizonyos jogai megszűnnek, pl. egy férj ha visszatér amikor a felesége már újraházasodott, a házassága értelemszerűleg érvénytelen, mert a bigámiát nem szeretjük

Cselekvőképesség

csak az emberhez kapcsolódó kategória:
rendelkezik-e olyan belátási képességgel, hogy képes legyen felmérni az ügyei viteléhez szükséges kockázatokat-tényeket...
képes-e önmaga ilyen nyilatkozatot tenni?

PTK: bizonyos korcsoportokat állapít meg:

cselekvőképtelen:

0-14 év
nem tehet a saját nevében érvényes jognyilatkozatokat
tulajdona lehet, mret tulajdonjogi jogviszony alanya, viszont nem képes arra, hogy tulajdonjogi kérdésbben a saját nevében tegyen jogi nyilatkozatot
==> „nem képes dönteni”
ebben lett meghatározva a büntethetőség is... korábban munkavállalási lehetőséget
jognyilatkozatait saját nevében nem teheti meg, helyette biztosítani kell valakit, aki megteheti ==> szülő, gondnok

ennek szerződéskötés tekintetében van jelentősége:
  pl.: üzletben egy kiskorú nagy értékű berendezést vesz... ezt meg kell vizsgálni

  a jog kiveszi a körből a bagatellügyleteket.. no de hogy hol van a bagatellügylet határa?
  beleesik-e a kenyér, vagy a videojáték is?
  ez változó kategória

korlátozottan cselekvőképes kiskorú:

14-18 éves
köthet már bizonyos ügyleteket (16 éves kortól engedéllyel munkaviszonya lehet (sőt, művészeti és reklámszakma ezen felül is kivétel))
a keresetével szabadon gazdálkodhat

teljesen cselekvőképes:

18 év
mert nagykorúság, választható, érettségi... ==>
aki 18 éves korát betöltötte, és nincs semmi probléma, telejsen szabadon rendelkezhet...
viszont lehetnek még problémák belátási képességgel ==> ha valakinek az a belásáti képressége, amit feltételezünk, ninc smeg, akkor cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezhetjük
==>

cselekvőképtelenség

  - elmebeteg: eredetileg semmi probléma, de valami betegség következtében elveszíthette a belátási képességét...
   pl.: Alzheimer
  - gyengeelméjű: eleve így született

  ilyenkor mindig bírói ítélet kell, hogy mennyire cselekvőképes...
  adásvételi szerződésnél ha a partner nem teljesen komplett, kell tájékozódni, hogy van-e papírja is róla...
  ==> mindig nyilatkozni kell a cselekvőképességről
   ==> nem szabad megsértődni az ügyvédre, amikor megkér, hogy nyilatkozzunk...
  ha cselekvőképtelen, és aláírja, akkor érvénytelen (feltéve, hogy a bírói ítélet ezt meg is állapítja)

  cselekvőképességet kizáró gondnokságot bírói ítélet kell, hogy kimondja...
   ezt emgint per folyamán állapítja meg a bíróság..
   igazságügyi szakértő kell, kettő is...
  ha utólag derül ki, hogy cselekvőképtelen volt, akkor helyre kell állítani az eredeti állapotot
  ha valakiről látszik, hogy nem komplett, de még nem derült ki, hogy nem cselekvőképes, akkor a szerződés érvényes
  vanm, hogy valaki nincs cselekvőképtelenség alá helyezve, de látszik rajta: részeg: akkor sem szabad szerződést kötni

vétőképesség

  megint emberhez kaőpcsolódik, azon belül a kártérítéshez
  azt lehet kártérítésre kötelezni, akinek volt belátási képessége arra nézve, hogy a magatartás milyen következményekkel fog járni...
  ha belátja, akkor kártérítésre lehet kötelezni... de ha hiányzik a vétőképesség, akkor nem lehet...
  ha vétőképtelen okoz kárt, akkor a kártérítést szépen átpasszoljuk...

  de ez !== cselekvőképtelenség:
  van, hoyg valakic selekvőképtelen, de vétőképes:
   a 14éves tudja, hogy ha egy téglát hozzávág az ablakhoz, valószínűleg betörik, így kártérítésre kötelezhető...
  pl.: elvisznek Paksra, csináljak, amit akarok - no ebből valszeg mminimum áramszünet lenne...

Szerzőképesség

az adott jogalany rendelkezik-e olyan konkrét képességgel, hogy valamely jogot vagy kötelezettséget megszerezzen

biz. Zrt.-knél lehet, hogy az alapszabály megtiltja, hogy bizonyos személy bizonyos részvényfajtát, vagy bizonyos menniységű részvényt emgszerezzen

pl.: öröklés: megvan a szerzőképes mennyiségű részvényxem, és még öröklök: ==> tulajdonjogom van, de a részvényhez kapcoslódó jogaimat nem tudom gyakorolni...

birtokma

Jogképesség terjedelme

általános, teljes, egyenlő...?
francia forradalom óta nincs különbség pl. a tulajdonhoz kapcsolódóan a származést illetően

viszont pl. nem vagyonjogban:
házasság: azonos neműek jellemzően nem köthetnek házasságot
nők inkább ne dolgozzanak bányában
stb...

==> már nincs státuszjog (= nemesi előjog)

Jogi személy (!)

a szervezetek jogalanyiságát el kell ismerni

az a jogiszemély, amit a jogszabály annak nyilvánít

egy szervezetnél meg akarjuk állapítani, hogy lehet-e jogszabály alanya ==> meg kell nézni a jogszabályokat

jogi személy, ha:
- vannak tagjai
- van a tagjaitól elkülönült vagyona:
==> a jogi személy tartozásaiért az őt létesítő tagok nem vonható felelősségre, és visznt
  ≈ „ha az egyetem csődbejut, nem árverezik el a kocsimat, de akkor, ha én jutok csődbe, az egyetem nem felel érte”
- van mobilitás a tagok részéről: a tagok jöhetnek-mehetnek, de ettől még a szerevezt szerevzet marad
- képviselettel rendelkezik
  - szerződéssel kötve... a tisztségviselő a társaság nevében cselekszik



pl.: egyetem jogi személy:
- vannak mögötte emberek (máskülönben az egyetem cska egy vagyontömeg lenne)

a kizárást kell keresni, pl. egy személy jogait nem szerezheti meg egy szervezet...

„hiába vagyok itt éjjel kettőig, akkor sme mehetek feleségül az egyetemhez”

Az állam

az állam is jogi személy..
a PTK-nak jogi személlyé kell nyilvánítani az államot is...
így tud kereskedni, megrendeléseket adni...

JOgi személyiséggel nem, de jogképességgel rendelkező szervezetek

1988 óta létezika jogi szabályozásban:
vannak olyan szervezetek, szervezeti alakulatok, amelyek nem kapták meg a jogi személyiséget a jogalkotótól,
mégis szükség mutatkozott arra, hogy bizonyos jogokat és kötelezettségeket megszerezzenek

pl:
Közkereseti illetve betéti társaság

itt fordítva működik a gazdasági társaságokhoz képest:
csak az a jog/kötelezettség illeti meg ezeket az alakulatokat, amelyeket a jogszabály tételesen felsorol

tulajdonjog alanya lehet
szezrődést köthet
--> szerződéskötési képesség
perképes:
--> perelhető a saját nevében,
--> perelhet

eddig Gazdasági betétközösség: a tagjait kellett perelni...
max. 30 taguk lehetett, közös tulajdonnal... mindenki arányosan szerezet meg a jogi tulajdont...

==> szviteli tv. alapján az elkülönült vagyonát ki kell mutatni a BT-knek és KKt-knak..