SZerződésszegés rejtelmei (folytatás)

Adásvételi szerződés

meghiúsulás
pl. földrengés…
a jogosult kártérítést követelhet, ha kára származott.
előfordulhat ilyen, ha hibás teljesítés vagy hatalams késedelem esete forog fenn.

visszatartsi jog…
kötelezett visszatarthatja a szolgáltatását, ha az ellenszolgáltatás veszélynek van kitéve
veszélynek van kitéve pl. akkor, ha a másik ﬁzetési képességében valami probléma következik be…

osztható szolgáltatások… részteljesítések, részelszámolások… ha valamivel valaki elkésik, már vissza lehet tartani…

ellehetetlenülés

felelősségkorlátozás:
helytállási és kártérítési kötelezettség…
ezt a felelősséget korlátozni lehet… de nem mindet pl. a bűncselekménnyle okozot tkárért való felelést.

szavatossági jogoknál, kártérítésnél lehet. — ha máshol ezt kiegyenlítik…

közreműködésért való felelősség
a szolgáltatáshoz sok esetben közreműködőt vesz igénybe a szolgáltató…
az igénybevevő a közreműködő magatartásáért felelős…

a kötelezettre ki van terjesztve: a közreműködő is felelősséggel tartozik a szerződésszegésért a kötelezett felelősségének mértékéig

csavargyártó… és a csavar hibás… itt a csavar gyártója nem felelős.
→ a kötelezettnek van minőségvizsgálati kötelezettsége…

kötelező igényérvényesítés:
ha a fél elmulasztja az állami ktgvetés javára az igényérvényesítést, akkor a ﬁnanszírozó banknak is van jogosultsága

kötbér:
vétkes szerződésszegés esetén kiszabott kárátalány-minimum.
felróhatóságtól függ — vétkes szerződésszegésnél lehet ilyennel huncutkodni.
mivel átalányjellegű, nem kell kármértéket bizonyítani.
sőt, kárt se.
okozati összefüggést se:
két eleme van: a szerződésszegés, illetve a felróhatóság
ha bizonyítjuk, hogy úgy jártunk el, ahogy elvárható, akkor nem kell kötbérezni. ami viszont gyakorlatilag lehetetlen…

a szolgáltatás érétkének arányában határozzák meg
elvileg járhat kötbér kár bekövetkezte nélkül is — → a potenciálisan létrejöhető kár minimuma a kötbér…

kártérítésnél pediglen a kötbért meghaladó kárt kell érvényesíteni… bizonyítom a szerződésszegést, kármértéket…
a bizonyítástól függetlenül akötbér jár… → kiszámítható…

Adásvételi szerződés

a meglévő dolgot adjuk el…
de des fois ægy jövőben előálló dolgot adunk el…
adásvételi szerződés: konszenzuális… létrejön az egybehangzó akaratnyilatkozatnál…
át kell adni a dolgot ﬁzikailag… meg a dolog feletti tulajdonjogot is!!

főszabály: bárki elhet jogalany,a ki tulajdonos
ofkorz vannak kivételek, anélkü nem élet az élet
például: nem tulajdonos is lehet eladó személy… „nem tulajdonostól való tulajdonszerzés”
pl. bizományi szezrődés…
társaságból kizárt tag üzletrészének árverését pl. a társaság végzi, pedig az nem tulajdonos: az üzletrész még mindig a kizárt tagé…

vevői pozíció: bárki lehet jogalanyi pozícióban…

az adásvétel tárgya valami forgalomlépes dolog
merthát van olyan is, ami forgalomképtelen…
  mint például az állami tulajdon tárgyi köre
  dehát erre jó a koncesszió

  vagy valamin, say, elidegenítési tilalom van. lásd jelzálogosított ingatlan

szerzői jogokat nem lehet adásvenni: azt csak örökölni lehet…

mire vonatkozik az adásvétel? a fődologra meg az alkotórészekre
alkotórésznek minősül mindaz, ami nélkül a fődolog nem működik.
pl.: megveszem a lakást. ebbe beletartozik a tűzhely is…
a felek külön megállapodhatnak abban, hogy mely alkotórészeket lehet elvinni… egyébiránt az alkotórész hozzátartozik a dolog lényegéhez…

konyhabútor már pl. nem kötelező… még akkor sem, ha éppp oda csinálták méretre…

birtokbaadási kötelezettség
a dolgot az eladóak birtokba kell adni
az eladó hatalmából átkerül a vevő hatalmába… → nem cska a dolgot, de a felette lévő tulajdonjogot is át kell adni…
előfordulhat kettős birtoklás…

jelképes átadás: pl. kulcsok átadása…

van, hogy a tulajdonjog később száll át: a teljes vételár megfizetéséig mondjuk…

ingó dolog adásbavétele: tulajdonjog a birtokbaadással

ingatlan: az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéstől…

az ingó dolognál lehet szóbeli szerződés is…

ingatlannál csak írábeli.
eladó eladja. vevő megveszi.
no ez még nem elég a bejegyzéshez…

minden ingatlan e van sorolva kül- és belterületi ingatlannak…

külterület: művelési árak…

belterület: „termelésből kivett földterület”
→ építési előírások…
helyrajzi szám alapján vannak emgosztva…

„osztódással tudnak szporodni a telkek” → hrsz/1, /2, …

társasház → társasházi törzslap: {hány albetétje (önálló elkülönített ingatlan), milyen közös tulajdonok…}
  a meglepi ott jön, hogy lehet elővásárlási joga pl. a társasház lakóinak…
  → az önálló albetét tulajdoni lapját nem elég ám megnézni…

minták lepecsételése, lezárása → minőségellenőrzés alapja…
rejtett hibáért felelősség

elővásárkási jog
visszavásárlási jog
vételi jog