1. elállás szabályozása:

2. jogosulti késedelem:

3. hibás teljesítés:

4. szavatosság:

szankció: szerződésszegés ténye…
lényegtelen, hogy miért tette… OMG, fejére eshetett egy tégla!!
objektív jogkövetkezmény: helytállási kötelezettség … → lényegtelen, miért…

felróhatóságtól függő jogkövetkezmény: ez vizsgálat tárgya

meg lehet állapodni szerződésesen valamilyen többletjogtól való megvoinásban szerződésszegésnél…

határidős ügyletek… határidő kikötése szabályozott
határnappal való meghatározás…
időszak (pl. I. negyedév…)
ha cask a végső határt hat. meg, akkor nincs olyan, hogy túl korán teljesítettük → korábbi szállítás esetén a raktározás az én felelősségem…

ﬁx határidő:
"a határidőt ﬁxesíteni kell, egyértelművé kell tenni, hogy a jogosult a szolgáltatást csak azon a napon hajlandó elfogadni

egyéb megkötések: „ha ez a paraméter teljesül, akkor ezt kell tenni” — pl. bróker-megbízó közt.

elállás szabályozása:

visszaható hatályú szerződésmegszüntetés… → ha történt vagyonmozgás, akkor ezek visszajárnak…
akkor lehet elálllni, ha sikerül a jogolsultnak érdekmúlást bebizonyítania…

érdekmúlás: a kötelezett lehet, hogy erőforrást használt fel, de a határidő lejárta miatt a kedvezményezettnek nincs már érdekében…
pl.: Karrier Expóra rendelek szórólapot… és ideé rexpó utánra… no akkor már kösz nem ☺

ﬁx határidő kikötésnél:
ha ki van kötve, hogy ezután el lehet állni…

póthatáridő:
  „na még van egy dobása a szolgáltatónak…” ez már ﬁx határidőnek minősül el lehet utána állni…

  ha új határidőben állapodnak meg a felek előrelátható késedelem miatt, az póthatáridőnak minősül…

  póthatáridő időszaka alatt lehet már követelni a kötbért…
  „póthatáridő első X hónapja kötbérmentes” — ez jellemző fordulat szerződésekben…

jogosulti késedelem:

ha a jogosult nem teszi lehetővé a kötelezettnek a szerződés teljesítését, ß így a teljesítő nem is juthat hozzá a szerződés teljesítésének pozitív joghatásaitól…
→ jogi ﬁkció: megtörtént a teljesítés…

kötelezettséget szüntető tény:

szerzpdés teljesítésénél a kárveszély átszáll a jogosultra

kárveszély: kockázatviselési szabály. azt jelenti, hogy kinek kell viselnie a kockázat terheit…
szerződés teljesítési időszakáig a kötelezetten van… utána a jogosulton…

felelős őrzés:
ritkán van tevékenységre kötelezés…
no itt van…
minden jogalan yszámára elő van írva…: valakihez egy idegen dolog kerül, annak őrzéséről gondoskodni köteles…

persze ha valaki robbanószerkezetet hagy ott a tanszéken, mert nem szereti a vizsgát, nem kell őrizgetni…

gyereket se teszünk letétbe… arra van jogi intézmény…

nomeg a letéti szerződés is más:
a letét mindig szerződésen alapul…

hasznokról, károkról rendelkezni kell:
a hozzámkerült dolog hasznot keltő: a hasznot be kell szedni az őrzőnek… ezekkel viszont el kell számolnia…
a károkról is: a felelős őrző nem felelős a odlogban bekövetkezett károk okozásáért… csak a vétkes károkozásért…

a kötelezettség alól bírósági letéttel lehet szabadulni… ez pénzbeli-értékbeli szolgáltatásnál működik…

hibás teljesítés:

nem felel meg a szolg. áltlaános alkalmassági követelményeinek…
szerződés célja, rendeltetése meg van határozva… →
szabványok:
szolgáltatásnyújtó a szakmai szabályoknak megfelelően járt el? ha nem, akkor dádá.
rendeltetésre alkalmatlanság esetén is szerződésszegés van, akkor is, ha a szabvány be lett tartva…

lakás fala vizesedik
→ „a tégla miatt van”
kivitelező: a törvény nem rendelkezik a tégla milyenségéről…
→ ettől még a bíróság a rendeltetésre való alkalmatlanságot ráhúzta a dologra…

szavatosság:

mentőkérdés, fogyasztóvédelem…
EU irányelvek alapján 2002-ben…
→ EU minimumokat határoz meg…
a kötelezett arra vállal kötelezettséget, hogy helytálla szolgáltatás hibátlanságáért a teljesítés időpontjában
megvizsgálási kötelezettség…
a
minden félnek megfelelően közre kell működnie, de igazságügyi szakértőt nem kell kirendelni…

minőségtanúsítás: ez mentesíti a fogyasztót a egvizsgálási kötelezettségtől…

szavatossági jogok:
elsődleges, másodlagos…
elsődleges: kijavítás: a dolog minőségét felhozzuk az eredeti állapotára…
  kérdéses, hogy mikor javítható, mikor nem…
  javítható: a javítás látszódhat, de eredeti rendeltetésére alkalams…

  kisebb hibákat javítással korrigálják…

csere: akkor jogszerű, ha a hiba nagy, nem javítható. esetleg nincs idő rá…
  nem kötelezhető a fogyasztó arra, hogy bármire cseréljék, mivel a fogyasztónak sokféle érdeke fűződhet ahhoz, hogy pont olyanra cseréljék.

változott a szavatossági jogok sorrendje… korábban árendegmény volt a főszabály… „mindegy, csak működjön…”

„márpedig én kérem a vételárat” — nemnem, tessék csak levásárolni…

ha hibáról tudva veszünk meg valamit, akkor nem tudunk mit tenni… vagy:
  jogfenntartó nyilatkozat
   átveszem a szolgáltatást, megtörténik a teljesítés, de élek azzala jogommal, hogy később szavatossági igényemet érvényesítsem, csak még meg akarom vizsgálni…

6 hónap elévülési jellegű határidő: ez van igényérvényesírtésre…

1-3 éves elévülési határidő: aszerint, hogy tartós -e.
ha nem tartós, akkor 1 éves jogvesztő jellegű határidő…
kivétel: ha menthető indokból nem tudtunk igényt érvényesíteni, pl.: az adot thiba csak biz. gépóra után jön elő…

3 év:

→ a másik piaci fél érdekei is ﬁgyelembe vannak véve…

ha később jön vissza a fogyasztó, hogy bocsika, nem láthattam, akkor be kell bizonyítania, hogy a teljesítés pillanatában nem láthatta…
anyaghibán alapuló igénynél…
→ a fogyasztónak azt is be kell bizonyítania, hogy nem ő okozta a hibát nem rendeltetésszerzű használat során…

amikor az elévülési idő letelt (6 hó → …)
  ekkor már két dolgot kell bizonyítania a jogosulnak: továbbra is bizonyítania kell, hogy a hoba a teljesítés pillanatában fennállt, de azt is, hogy menthető indokból nem tudta jelenteni…

fogyasztóvédelemnél:
2 éves elévülés… 6 hónapnál vélelem…
  6 hónapon belül ha meghibásodik, akkor a jogalkotó vélelemmel mentesíti a fogyasztót azalól, hogy bizonyítsa, a termék hibás volt
  6 hó és két év közt már a ﬀogyazstónak kell viselnie a bizonyítási költségeket…
  az elévülés meg 2 év… erre az elévülésre is érvényes az elévülésre általában véve érvényes dolog…

ezek a szavatossági határidők felfele kogensek, lefele diszpozitívak: a fogyasztó terhére eltérni tőlük nem lehet.

használt gépjármű: „a felek megvizsgálták, problémát nem találtak, továbbiakban nem támasztanak igényt” ← ez szavatossági igény kizárása…
mert egyébként használt termékekre is van szavatosság

pl. épiletekben részenként mvan meg az alkalmassági/szavatossági idő…:
annyi ideig lehet igényt érvényesíteni ezzel kapcoslatban…

kellékszavatosság:
  szolgáltatást nyújtva nem cska a dolgot adom át, hanem meghatározott jogokat… pl. tulajdonjog átadása…

jótállás
szerződéses biztosíték… minőségi hibás termékekre
„a termék a teljesítés idejében hibátlan, és garantálom azt is, hogy a temrék egy meghatározott időn belül nem fog elromlani”

szavatosság egy szerződses intézmény…

a kötelezett kelendővé akarja így tenni a terméket. a fogyasztó csak odaviszo a terméket, és aszondja „hibás”. innentől már a kereskedőnek kell bizonyítani a nem rendeltetésszerű használatot…
  illetve hogy le van írva magyarul, hogy mi a rendeltetésszerű használat…
  pl.: laptopon nem lehet dossziét tartani… erről tudjuk, hogy bennevan a használati útmatótban, de angolul van…

3 nap: nem is lehet azt mondani, hogy vigyük szervizbe…

hűtő: ezt nem kell hátra kapni (10 kilót meghaladja), ekkor már nekik kell kijönni…

szerződés megszegése: „meghatározott időn belül blokk ellenében cserélünk”