Szerződéskötés… Szerződés érvénytelensége

1. Blanketta szerződés

2. Ráutaló magatartással való szerződéskötés

Szerződés érvénytelensége

1. Semmisség

2. Megtámadhatóság

3. Semmisségi okok

3.1. tilos ügyletek:

3.2. jóerkölcsbe ütköző:

3.3. jóerkölcsbe ütközik : ha nagy a társadalmi felháborodás, akkor ez a végső menedék…

3.4. színlelt szerződés:

3.5. cselekvőképtelen által, vagy erre nem jogosult korlátozottan cselekvőképes által kötött szerződés:

3.6. alaki hibával kötött szerződés:

3.7. uzsorás szerződés:

3.8. lehetetlen szolgáltatás:

3.9. ﬁzikai kényszer:

3.10. tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, aránytalanság…

3.11. tévedés…:

3.11.1. Tényi tévedés…

3.12. megtévesztés

3.13. Jogellenes fenyegetés

3.13.1. van má jogszerű fenyegetés…

1. Blanketta szerződés

2. Ráutaló magatartással való szerződéskötés

szerződéskötési kötelezetség:
jogszabállyal elő van írva a feleknek, hogy ha tetszik, ja nem, nekik szezrődést kell kötniük…

pl. közszolgálati szféra, temetkezés…

vagy kötelező felelősségbiztosítás…
könyvviszgálóknál, autóvezetőknél…

mivel itt nem akaratlagos, ezért nem lehet ugyanúgy csinálni, mint a szabadszerződéseknél…

egyfordulós szerződéskötés: ha a tartalmi kérdésekkel nem vagyunk megelégedve, akkor nem is új ajlnlat, hanem véleményeltérési nyilatkozat…
ekkor bírósághoz kell fordulni, és az határozza meg a szerződés tartalmát…

a szerződéskötési kötelezettséggel terhelt fél kimentheti bizonyos esetekben magát a bírónál:
akkor, ha:
- nem képes rá…
ritkán kényszerítenek cipőfelsőrész-készítpt rakétagyártásra honvldelmi érdekből…
a műszaki képtelenség elég ritka…

- nincs megfelelő kapacitás…
a bíró vissza szokta utasítani… „ne szórakozozn már, hogy nincs kapacitása, kirendelek szakértőt is, ha kell…”

- jogi képtelenség: megígérem valakinek, hogy viszem a perét, de かözben kirőgnak a jpgi kamarából…

- a megkötött szerződés nemzetgazdasági érdekeket sértene
erre is ritkán hivatkoznak… mivel fene se tudja, hogy milyen távú, milyen mérvű érdekről van szó…

ha bíróság hozza létre a szerződést a felek között, szerződésszegés esetén kártérítési igényt lehet érvényesíteni…
nomármost, ha 1md ﬅ értékű szerződést szegünk, az ciki lehet…b

előszerződés: szerződök arra, hogy egy későbbi időben meghatározott tartalmú szerződést fogok kötni…
ez nem külön szerződéstípus…
akkor kötik, amikor még van valami bizonytalanság, emiatt nem tudnak a felek egy későbbi, akár hosszabb hatályú szerződést kötni…
pl. még nem zárult le a hagyatéki eljárás, de én el akarom adni a lakást…
bízhatunk abban, hogy ha ze a bizonytalansági tényező kiküszöbölődik, akkor lehetésges a tényleges szerződéskötés…

az előszerződés megkötése utáni későbbi időben való olyan, szerződéskötést akadályozó tényező felmerülése esetén a szerződéskötési kötelezettség nem áll.

pályázat útján történő szerződéskötés…

nem ugyanaz, mint a közbeszerzés… az utóbbi az állami költségvetési pénzek védelme érdekében lesz…

Blanketta szerződés

blankett szerződés: általános szerződési feltétel, adhéziós szerződés, csatlakozó szerződés…
nagyipari termelés kora… termelési feltételek standardizálódnak…
→ a szerződés is igazodik ehhez

ha a blanketta készítője tisztességtelen kikötéseket alkalmaz, akkor fel kell lépni ellene…
mobiltelefon-vásárlás tipikus blanketta szezrődés… vagy hitelkonstrukciók…
a szerződés akkor jön létre, amikor kitültik a személyes adatokat…

erre nem érvényes a szerződéskötés mechanizmusában a felek akarati autonómiája…
egy prof meg akarta változtatni a hitel kondícióit… elvileg lehetséges, gyakorlatilag tutinem, de ht ha valaki unatkozik… ☺

a jogalkotó leszabályozza, mik a tisztességtelen kikötések…
eleve tisztességtelen kikötések: ellenbizonyításnak sincs helye…:
pl. a blankettakészítő leszabályozza, hogy csak ő módosíthatja a szerződést…

nem eleve tisztességtelen: lehet hogy indokolt…

ma már megállapítható a blankettaszerződés ténye akkor, ha megállapítható, hogy ugyanazzal a szöveggel kötöttek sok féllel szerződést…

no és ha a blankettaszerződés mégis tisztességtelen előnyöket tartalmaz? ةmivel ez is szerződés, érvényesül rá a PTK… it tis joga van a bíróságnak az egyik fél akaratán kívül beleynúlni a szerződésbe…
ez az ítélet visszamenő hatályú: bírósági kiigazításnak minősül…

miután viszont a blankettaszerződés egyben töeges szerződés, meg versenyjogi… → a törvényalkotó meghatározza a blanketta megtámadására jogosult pozíciókat…

→ ha valaki utdomást szerez arról, hogy van egy ilyen blanettaszerződés, akkor elmegy a bírósághoz, pert indíthat, pedig nem is jogilag érdekelt fél… és akkor a bíróság szépen megvizsgálja a szerződést, kiigazítja… → a blanketta készítő a jövőben csak a bíróság által kiigazított formában köttethet szerződést…

szerződés írásban, szóban, ráutaló magatartással…
szóban: addig tépjük egymás haját, amíg a szerződés létre nem jön…
PTK-ban a főszabály a szóbeliség — mivel így az sincs kizárva a kereskedelmi forgalomból, aki nem tud írni/olvasni…

… és ez vonatkozik a szerződésmódosításra is…
→ ha valaki tud írni-olvasni, be kell rakni a szerződésbe, hogy a szerződésmódosítás írásban történik…
maga a jogalkotó ritkán ír elő kötelező alakiságot…
nem az értékhatár határozza meg, hanem a típus: ingatlant csak írásban adokveszek, gyémántot lehet szóban is…

→ ki kell kötni az írásbeliséget.

ingatlanadásvételi szerződést csak kézzel aláírhatok… a bejegyzést єllenjegyezni is kell, de az már a szerződéstől független…
ha van egy ilyen adásvételi szerződésem, akkor a bejegyzés tekintetében indíthatok a saját érdekemben pert…

Ráutaló magatartással való szerződéskötés

nem írnak, nem beszélnek, de a kifejtett tevékenységből egyértelműen megérthető a felek szerződési akarata.
pl. megyek az automatához, és veszem a kávét… ez eléggé automatából való vásárlásra utaló mozdulatsor általi kávéfogyasztási szándékra utaló magatartással történő adásvételi szerződés kötésnek minősül… ☺

ha a felek közt ilyen történik, pl.:
rossz a visszaigazolás, de megkezdődött a teljesítés… akkor ráutaló magatartással a szerződés létrejött…

minél nagyobb egy cég, annál gyakrabban fordul elő, hogy az árvita folyásakor már teljesítik… viszont árvita esetén még sosincs szerződés
ha nincs már árvita se. akkor jogalap nélküli gazdagodásra lehet pl. perelni…

Szerződés érvénytelensége

„ez általában nem szokott jóra vezetni…”

szerződés intézménye…
… ehhez két ellentétes irányú polgárjogi ちntézmény kapcsolódik:
- érvénytelenség intézménye
- szerződésszegés intézménye

az érvénytelenség らrra szolgál, hogy a jogalkotó tűzzel-vassal és jogi eszözökkel megakadályozza azt, hogy a felek a szerződésben foglalt kötelezettságüket teljesítsék…
azt is lehet rá mondani, hogy jogellenes magatartások következménye
egy érvényteoen szerződés bármilyen szerződés lehet… pl. ha jogszabályba ütközik, de erről later on…

érvénytelen szerződés: látszatszerződés: ugyan elvileg megvan a két vagy több fél egybehangzó akarata, de a jogalkotó mivel gátló intézmény, nem engedi meg, hogy joghatás fűződjön a szerződéshez… formálisan „nincs szerződés”: a felek megállapodtak ugyan a szerződés létrehozásában de a jogalkotó nem engedi a joghatásokat érvényesülni…
vannak nevesített érvénytelenségi okok, amelyek közül ha bármi teljesül, a szezrődés érvénytelen…
van belőle jó sok…
Érvénytelen szerződés:
→ semmi szerződések
→ megtámadhatós zerződések

ha akár alapos megtámadási, akár semmisségi ok van, a szerződés érvénytelen…
ez bezzegh meg is van határozva tételesen.
mindezen feltételeknek a szerződés megkötésének pillanatában kell fellépnie…

Semmisség

bárki, bármeddig, időhatár nélkül tud hivatkozni a semmisségi okra…
bármilyen jogszabályba ütköző szerződés semmis, az érvénytelenségre való hivatkozásnak nincs időkorlátja
igényt érvényesíteni már nem biztos, hogy lehet, mert ezt néháy jogszabály megszorítja… pl.: ingatlan adásvételi szerződés…. bejegyzik… de jogszabályba ütközik… lehet mondani, hogy a szerződés semmis, de az ingatlannyilvántartsi perek időkorlátosak…
társasági szerződés érvénytelenségére lehet hivatkozni, de cégbejegyzés után sokkal szigorúbb korlátok közt van az…

node: eljárásjogilag lehet szűkíteni: hivatkozni lehet a szerződés érvénytelenségére, viszont nem つuti, hogy keresetindítási jog is lenne…
bárki hivatkozhat = bárkinek jogában áll olyan szervhez fordulni, akinek a jog megadja a perlési jogot…

a hatóság és a bíróság is hivatalból köteles észlelni…
  a bíróság a kereseti kérelemhez kötve van… viszont ha a bíró észleli a szerződés semmisségét, akkor félre kell tenni a keresetet, és alkalmazni kell a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit…
  erre az APEHnak is joga van.
  ha valami súlyos hibába ütközik egy jogügylet

Megtámadhatóság

csak a sérelmezett indíthat pert, illetve az, kai tudja bizonyítani a jogi érdekeltségét…
nagyszülő és unoka közti ajándékozási szerződést éervénytelenség esetén megtámadhat a szülő, mivel hagyatéknál érdekelt.
vagy: felszámoló megtámadhatja a vagyon kimentését célzó szerződéseket…

egy éves határidő:
tévedés címén: a tévedés tudomásra jutásától számítva…
bizonyíthatóság érdekében az alakiségnak meg kell lennie…

Semmisségi okok

tilos ügyletek:

jogszabályba ütköző szerződések
nem csak a polgárjogra vonatkozó szabályok lényegesek… → a PTK kilép saját jogági keretei közül

jóerkölcsbe ütköző:

volt ez már szocialista erkölcs, dolgozó népet sértő… æz a legújabb elnevezése…☺
hogy ez mi, azt csak a joggyakorlat tudja megmondani…
olyan szabályvilágot részesít jogi védelemben, ami nem is jogi szabály…
az erkölcs rétegkategória… falun ha valaki nem köszön a szomszédnak, az bunkó. Egy lakótelepi tízesblokkban normálisabb a dolog…

ha valaki keresetet indít, jó néhány érvénytelenségi ookr megad… hátha valamelyik bejön…
sikerdíjas per: 800millát felvett valaki sikerdíjként egy nem túl nehéz dologért…
  kezdetben aránytalanság…
  „én meg ott ültem és röhögtem, hogy ezt vajon hogy bizonyítják” — mert mihez képest aránytalan? itt Magyarországon még nemigen volt sikerdíj… ha átlépünk a határon, ott meg 800milla már lehet, hogy nem olyan nagy összeg
  végül a szerződés

jóerkölcsbe ütközik : ha nagy a társadalmi felháborodás, akkor ez a végső menedék…

vezető tisztségviselő tudván, hogy a cég hamarost csődbemegy, megvásárol pár nagy értékű gépkocsit a cégtől…
miután tudnia kellett, hogy ezzel a cég előnytelen helyzetbe jut…
házassági vagyonjogi:
„minden vagyon a nőé” — ezt alá is írták… ellenben ez a bíróság szerint jóerkölcsbe ütközik…

legvégső fék, generálklauzúrás állítás — rá lehet húzni pár dologra…

színlelt szerződés:

a felek mást írnak le, mint ami a szerződési szerződési szándékuk valójában…
pl.: munkáltató-munkavállaló: csináljál egy bt-t, és én inkább számlázok neked… ez normál munkáltatói szerződés kellene, hogy legyen…
vagy: szülő-gyerek adásvételi szerződést köt, mret annak alacsonyabb az illetéke…

→ megnézik, mi a valós szándék… és az alapján bírálja el. ha az jogszabályba ütközik, semmis.
ha a másik szerződés érvényes, pl. nem adásvételi hanem ajándékozási szerződés, akkor az utóbbira való szabályokat alkalmazza a bíróság…
→ ez a terminológiai tévedésben lévő fél segítségét is szolgálja…

cselekvőképtelen által, vagy erre nem jogosult korlátozottan cselekvőképes által kötött szerződés:

van a szerződőnek belátási képessége? ha nem áll cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, akkor a szerződés érvényes
álképviselő álalt kötött:
valaki túllép képviselői jogkörén
itt van jogorvoslat… a szerződést az álképviselt utólag jóváhagyhatja…

alaki hibával kötött szerződés:

ezeket újra kell kötni az alaki szabályok teljes betartása mellett

uzsorás szerződés:

van szubjektív és objektív eleme is…
  objektív: a szolgáltatás és az ellenszolágltatás között van egy lényeges (érétkbeli) eltérés
  szubjektív: ezt a szerződést úgy kötötte az egyik, hogy kihasználta a másik általa ismerten szorult helyzetét…

pl.: valaki családi házat épített, és elérkezett oda, hogy muszáj volt betakarni betonnal télre… no akkor fogyott el a pénze.
no ekkor kapott hitelt delikvensünk, jó drágán…

A ~~Provident~~ házhoz vitt kölcsön miért nem uzsora?
  Azért, mert a kölcsönnyújtónak a kockázatát mérlegelni kell…

i

lehetetlen szolgáltatás:

„Szerződésben vállalom, hogy lehozom neked a csillagokat az égről…”
… ha a szerződéskötés pillanatában valami olyan körülmény áll fenn, ami ellehetleníti a teljesítést…
pl. nem vállalhtaom a jogi képviseletét valakinek szerződésben, mivel nincs jogi végzettségem…
lehet jogi, műszaki, képzettségbeli, gazdaságbeli lehetetlenség…

ﬁzikai kényszer:

„azért van, mert a jogalkotónak mindenre ki kell terjedni” — persze az Izomagy és Fia Követelésbehajtó Hitelátütemező Faktoring Bt. óta tudjuk, hogy van létjogosultsága… ☺

amikor megjelenik 3 baseballütős ﬁgura, rendszerint nincs az embernél hatósági tanú… de ettől még nem lehetetlen a bizonyítás…

maga a sérelmet elszenvedett dönti el, hogy lenyeli-e ezt, vagy jogorvoslatot kér…

tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, aránytalanság…

tévedés…:

leggyakrabban erre szoktak hivatkozni… de nem szeretik elfogadni, mert ha túl könnyű egy szerződéstől megszabadulni, a szerződések piacszervezési képességében való bizalom rendülhet meg…
a szerződés akaratnyilatkozat — nem lehet senkire sem rákényszeríteni egy szerződést úgy, hogy az nem is akarta…
éeggyakrabban a jogszabály nem ismerete… no ezt a jogalkotó nem tudja tolerálni…

de ha a két szerződéskötő fél œgyüttesen ott van egy jogi tanács osztogatására hivatott szervnél, és mindketten hibás tnaácsot kapnak, lehet erre hivatkozni mégis…

Tényi tévedés…

a jog nem tudása árt, a tény nem tudása előfordulhat… ennek a megtámadására is csak akkor ekrülhet sor, ha a szerződésbeli szolgáltatás lényeges pontját érinti…

használt gépjármű vásárlásánál: ha valaki nem autószerelő, lát egy kipofozott autót… és kitudja, hányszor fordult át a kilóméteróra…
ha a vevő elkezd örömködni, hogy „dejó, alighasznált”, az eladónak kötelessége felvilágosítani, hogy azért annyira neeem…

megtévesztés

szándékos hamis közlések… a tévedés gondatlan okozása és a szándékos megtévesztés közt nehéz megmondani a különbséget…
pl. ha az Ecserin valaki sokszor ad el kéthete készített, majd antikolt cuccokat antikként…

Jogellenes fenyegetés

nem verem… nem rúgom… csak kilátásba helyezem, hogy ha nem írja alá, akkor megvárom este hétkor vagy magát, vagy a ﬁát, vagy én, vagy a ﬁúk…
„akarathajlító kényszer” — nem derékbatörünk… az ﬁzikai☺

van má jogszerű fenyegetés…

…pl.: ha nem teszed eztmegezt, a bírósághoz fordulok…
„elállok a szerződéstől szerződésszegés címén, ha ez még egyszer előfordul (pl. ha megint vöröspezsgővel locsolják a falat…)”