Polgári Törvénykönyv története
this year coming… : szerződésjog
Tankönyv: gazdaság dinamikájának joga, ez szép narancssárga
a vizsga ismét szóbeli lesz
eddig gazdasági szereplők jogállása volt…
… most ezek össze is találkoznak, és szerződgetnek egymással
→ szerződési, kártérítési kapcsolatok…
piaci szervezetek áruviszoni szabályozásai egy törvénykönyvben
→ gazdálkodó szervezetek és államolgárok jogviszonyai is…
dualista elv: megkettőződik az áruviszonyokra vonatrkozó jogi szabályozás:
elkülönül az állampolgátokta vonatkozó törvény…
…elfogadnak kereskedelmi törvényt is, ami a gazdasági szervezeteket szabályozza
…elvégre mást igényel egy állampolgári és egy szervezeti jogviszony
a magyar fejlődésnek van egy sor sajátossága…
1848, ősiség…
PTK törvényt nem tudott elfogadni az akkori tv.alkotó: a feudális érdekek továbbélése jellemző volt.
1928: elkészítették a Magánjogi Törvénytervezetet, szabályai ma is irányadóak…
ezt az Országgyűlés anank idején nem fogadta el… ennek ellenére ennek a hatása a jogéletre óriási volt.
törvényi jog nem volt, de jogviták azok igen… az állampolgárok azért kötögettek szerződéseket…
⇒ alacsonyabbrendű szabályok, illetve precedensjog döntött ilyen esetekben. A bíróság meg természetesen támaszkodott valamennyire a Magánjogi Törvénytervezetre…
Háború után más fejlődési út…
volt kereskedelmi törvénykönyv, de az alvó jog lett…
az egységes tulajdonba bevont álami vállalatoknál alacsonyabbrendű jogszabályok voltak az irányíadóak…
⇒ tervszerződések: sok közigazgatási elem szőtte át…
érvényesült a gazdálkodó szervezeteknél is a kijelölés joga:
míg mi szabadon köthetünk szerződést, addig akkor a terv jelölte ki, hogy k szerződik kivel épp ⇒ nem érvényesült a szerződési szabadság, de a szerződési forma igen
típuskényszer— nem dönthették el, hogya adásvételi, vállalkozási, milyen szerződést kötnek, ezt is felülről mondták meg nekik…
kogencia: nem volt autonómia…
a szerződést kötni kell…
kötbérkövetkezményt meg kellett határonzni…
amikor a gzad. szervezetnél cisnáltak egy elkülönített kötbérszámlát, és annak az ellenőrzésével nézték, hogy a vállalat szegett-e szerződést…
1959: Magyar Polgári Törvénykönyv:
mind a mai napig hatályban van… bár 120+x alkalommal módosították…
1968: Mechanizmus reformja…
1977: átfogó átaakítás…
1979 évi IV: egység megteremtése gazdálkodó szervezetek és állampolgárok jogviszonya közt… az is a PTK kereteibe került…
⇒ jelentős területek kimaradtak a pTK-ból… pénzvilág szerződései…
EU csatlakozás:
egy cosmó (pl. fogyasztóvédelmi) irányelvet be kellett integrálni a törvénykönyv keretei közé…
…és most került a Parament elé az új Polgári Törvénykönyv… 10éves kodifikációs munka…
monista vagy dualista? a monista lett elfogadva, ezért magába integrálja a családi jogviszonyt, de kimarad a társasági törvény…
Kódexjellegű: egységes terminológiát alkalmaz… ⇒ részletszabályozás egyszerűbb
Rendszerszemléletű: összefüggő kapcoslatot szabályoz, ⇒ használhatóbb
racionális normaszerkezetet próbál megvalósítani…
⇒ ésszerű rövidítések…
… de apiaci szereplők számára viszont az nehézséget is jelent, mivel oda-vissza kell lapozni a jogi normák definícióit kutatva
Kódexszerű szabályozás ⇒ megnő a jogbiztonság…
jogsértés ⇒ szankció, kártérítés
PTK kódexjellege ellenére sem fog át minden vagyonjogi jogviszonyt
van hogy a szabály nem a PTK-ban van
PTK: szerződési szabadság van. mindenki olyat köt, amilyet akar…
mivel nincs minden szabályozva…
… megengedett az analógia alkalamzása: nincs szabály, ezért hasonló szabály alapján próbálja a bíró rendezni a jogviszonyokat
jogértelmezési technikák széles skálája…
értelmezési alapelv: a PTK rendelkezéseiből ki kell tudni lépni az értelmezéskor…
PTK: „piaci szereplők közt a tulajdon alanyi jogát védeni kell… vagyonjogi jogviszonyokban az alanyi jogot és a törvényes érdeket is”
tulajdon szent& sérthetetlen, a tulajdonformák pedig egyenrangúak.
jóhiszeműség, tisztesség elve, együttműködés:
a jogalkotó megköveteli mindenkitől a társadalom álatal elvárt magatartás szerinti vieslkedést…
együttműködési kötelezettségek
mivel szükségképpeni az érdekellentét: aki kötleezettséget válllal, nem akar hülyét kapni a munkától…
utaló magatartás szabálya: a bíróság a kárnak egészben/részben megtérítésére kötelezheti azt, aki szándékos magatartása következtében másnak jelentős kárt okoz.
pl.: házassági ígéret: „eveszlek feleségül” ⇒ a leányzó felszámolt mindent, elköltözött… aztán a pasas elhagyta… jogellenes magatartás nem volt… alapos ok? igen. szándékos? szándékos. kár törétn? igen… ergó kellett valami, ha más intézmények alapján nem lehetett kártérítést adni… ⇒ a kár egészben vagy részben való megtérítése
vagy: beruházás: 80lakásos társasház… a lakások előre eladva… mindenki szépen befizette… a vállalkozó csődbe jutott… a lakók minenkivel szembern kártalaníttatni akarták magukat… pl. Önkorm.: abban bíztak, hogy az Ök. a megfelelő vállalkozóval szerződött ⇒ biztatási kár… ezt a bíróság elutsította… mert nem tudták bizonyítani, hogy az Ök.-nak hatása volt a szerződés megkötésére.
ha a károsult önhibája kizárt, lehet biztosítási kártérítést követelni: legszélesebb körültekintés is kell