Jogforrás, Jogszabálok hatálya (folyt.); Ajogszabály szerkezete

1. a jogszabályok tárgyi hatálya

2. időbeli hatály

3. Területi hatály

4. Jogszabályok kreesése

Jogrendszer fogalmai

1. Jogrendszer

2. Jogágak

3. Jogi norma

3.1. Hipotézis: Feltétel

3.2. Diszpozíció: rendelkező rész...

3.3. Jogkovetkezmény

4. kogens és diszpozitív szabály:

4.1. Kogens szabály

4.2. Diszpozitív szabály

5. Fikció

6. Vélelem

1. a jogszabályok tárgyi hatálya

2. időbeli hatály

3. Területi hatály

4. Jogszabályok kreesése

Jogszabályok szenélyi hatálya:
a jpgszabály mindig meghatározzza azt a kört., akire a jogszabály jogot/kötelességer állapít meg...

viszont a joszabálynak van tárgyi, területi, időbeli hatálya is...
ezeket nem csak a jogszabály értelmezésekor vizsgáljuk

szerződésnél is kitérünk hatályossági kérdésekre...

a jogszabályok tárgyi hatálya

egy bő norma meghatoározza azon társadalmi-gazdasági viszonyokat, amelyekre a jogalkotó a jogszabályt alkalmazni kívánja...

pl. Munka Törványkönyv:
- munkaviszonyokraq vonatkozó szabályok

„aki ezeket elfelejti, összekeverheti a munkajogi és a polgárjogi szerződést, ami baj, mert a társadalmi viszpnyok lényegsek”

időbeli hatály

a jogszabályok jellemzően a kihirdetést követően lépnek hatályba
a jogszabály időbeli hatálya jellemzően a végén szuoott lenni..

a jogalkotó minél később helyezi hatálya érvénességét követően, hogy fel lehessen készülni rá...
2006 jan -- június: januártól érvényes társasági törvény júniusban lép csak életbe...

a mai jogalkotásban már napra meghatározzák, hogy mikortól kell lkalmazni (pl. adószabályok...)
/november - decemberben megváltoztak az adószabályok, de később léptek életbe.../

korábban gyakran a kihirdetés napján léptek hatályba a törvények...
...nomármost ha a portás a délelőttöt a kocsmában töltötte, későb bhozta ki a Közlonyt, ergó jogi anomáliák léptek fel...

végső időpont: jellemzően nem határozza meg ajogalkotó.... emiat tegy jogszabály addig van érvényben, míg egy másik azt hatályon kívül nem helyezi...
De pl. árvízsúlytotta területen rendkívüli állapotra gyakran megállapítják a hatályát is

dereguálciós folyamat:
a szbaályozás iránti vágy és düh a kormányzatoknál erős, emiatt k...sok jogszabály van, kvázi túlszabályozott
==>
szabályozási dühöt deregulazációs düh követ...
egy csomó szabályt hatályon kívül helyeznek... aztá kezdődik elölről...

visszaható hatály:
a jog fagalmából következik a tilalma: egy magatartásszabályt visszaható hatállyal alkalmazva nem lenne magaaartási mérték, amihez igazodni lehetne...
„ez mindig jogelv volt, akkor is amikor én jártam egyetemre, és mégis gyakran fordult elő...”

egy kivétel van ezalól:
a büntetőjogban megengedett, és csak abbban az esetben, ha a cselekmény elkövetésének időpontjában szigorúbb volt a jogszabály... Ezáltal enyhítéként alkalmazható.

gyakran egyszerre két szabály van hatályban: időbeli kollízió van a jogszabályok között:
2006-ban életbe lép a társasági jog... de egy csomó
97' évi 144-es tv. alapján működik... ==> időt kapnak a társaaságok a társasági szerződések módosítására...
(most pl. nyárig....)

Területi hatály

önkormányzati rendeletek kapcsán... cska egy földrajzilag szigorúan körülhatárolt területen...
az önkormányzat csak a máködési területén lévő szervezetek működését szabályozhatja...

pl.: Bp.: nem szabad közterületen szeszesitalt fogyasztani.... no de ha Balatonon születne ilyen rendelet, lehúzhatnák sokan a rolót...

másik élcelődési alany a kutyatartási szabály: hány centi, hány kiló, stb...

vagy: Balatonon partközeliingatlanokra más szabályok érvényesek..

a legtöbb jogszabály egész országra kiterjedő hatállyal érvényes...

Jogszabályok kreesése

- egyetemi könyvtár ==> complex jogár
- magyarorszag.hu
- eurlex honlap: EU normák...
- Magyar Közlöny

Jogrendszer fogalmai

Jogrendszer

def: adott időpontban adott állam hatályos jogszabályi összessége...

amíg nemzetállam van, addig midnenhol más lesz... mert ahány jogalkotó, annyi jogrendszer...
ezek jelentősen eltérhetnek, annak ellenére, hogy gazdaságilag jelentős hasonlóságok lehetnek...
(adott esetben azonos fogalmakon is mást érthetnek a szerződő felek)

a hogrendszer belülről struktúrálódik

Jogágak

a jogrendszer strukturálódásának következménye

azonos társadalmi viszonyok mellett jelentősége van a szabályozási módszereknek is...

polgárjog:
a vagyoni viszonyokat szabályozza, a szerződéses viszonyok mellérendeltek:
a jogalanyok egyenrangóak, senki se mehet oda, hogy elvegye a másiktól, jól...
==> el kell kezdeni alkudozni addig, míg nincs megállapodás...

ehhez képest: pénzügyjog:
adófizetési időszak nemsokára kezdődik... nomármost az APEH-hel hiába kezdek el alkudozni, ez „kevésbé” mellérendelt alárendelt

„mennyire erős egy jogág?” - ha van belőle tanszéj, akkor elég erős :-P

a legerősebb a közjog:
a jogalanyai egymásnak alá-fölé rendeltjei:
ha van egy közigazg. határozat, azt a jogalanynak végre kell hajtania

polgágjog, vagyonjog: mellérendeltség dominál, a szerződések határozzák meg

Jogi norma

fogalmilaG: ez a jo legkisebb eleme definíció szerint, amely elem a jognak összes sajátosságát magán viseli...

ha tovább bondcolgatjuk: három szerkezeti elem:
- feltétel: hipotézis
- rendelkező rész: diszpozíció
- jogkövetkezmény

ezek mindegyikben bennevannak...

Hipotézis: Feltétel

„a jog egy absztraktan meghatározott magatartásszabály”
a jogalkotó a jogalanyoktl emghatározott magatartást csak bizonyos tények-körülmények fennállása esetén követel meg...
pl a hallgatónak vizsgáznia kell, de csak akkor, amikor vizsga van..
„nincs hipotézis nélküli norma”
- emberölés sem ilyen, lásd háború, önvédelem....

gyakran a jogalkotó nem határozza meg a felttelrendszert megfelelően..
.zárt és niytott tényállás
eu norműák: nyitott: különösen akkor kell alkalmazni, ha:...
esetleg nem kimerítű meghatározás

nincs pontos, taxatív felsorolás, hogy kell-e alkalmazni... az ítélkezési gyakorlat alakítja ezt ki...
==> ha nem elég konkrét, akkor a jogalkalmazás majd eldönti, jól...

ehhez képest gyakran bíróságonként különböző az ítélkezési gyakoralt..
de próbálkozások irányulnak arra, hoyg egységesítsék

bíró, különösen nyitott tényállás esetén meg kell indokolja részletesen, mely logikai szbaályok alapján hozza meg az ítéletet... bár nyitott tényállás van. az ítélkezésben vannak technikák...

Diszpozíció: rendelkező rész...

milyen magatartást kell tanúsítani?
ez is egy megllehetősen sajátos szerkezeti elem... többféle szabályozási rendszer létezik...
lehetséges, hogy valaki parancsot ír elő a jogalanyok számára, pl. adüfizetési kötelezettség

vagy alapítástól 30 napon bewlül be kell nyújtani a papírokat a Cégbírósághoz...
.
lehetséges tilalamat meghatározó rendelkező rész: tilos tilosban parkolni

fontos a magatartást lehetővé tevő, engedő diszpozíció: nem kötelező szerződést kötni, de nem is tilos...

Jogkovetkezmény

milyen következményekkel járhat az adott szabályban foglaltak be nemt tartása
„a jog arról szól, hogy felnégyelünk valakit” - ez nem jellemző a gazdasági életben..

bünteőjogi szankció: jellemzően szabadságot, vagyonjogot szankcionál...

vagyonjogban a személyiséget érintő szankció ismeretlen: nem csukunk börtönben valakit, mert nem teljesítette az adósságát...

lehetséges az is, hogy jutalmat állapít meg, ha valaki az adott feltételrendszernek megfelel:
adókedvezményke, támogatások... „ha megvsinálta a magatartást, teljesítette a feltételt, akkor kapja a támogatást...”

ha két tulajdonos köt egyszerzdést: az megengedett magatartá... ha ezt a magatartást tansították, ízhatnak benne, hogy a jog el fogja ismerni ezt... ==> szerződés érvényesítésének érdekében lehet pert indítani, még akkor is, ha nincs mögötte jogszabály (= atipikus szerződés)
==> „a szerződés a fleeknek a törvénye”
pl.: üzemeltetési szerződés: ilyen a PTK-ban nincsen, de mégis elsmeri a bíróság, és végrehajthatóvá teszi...

kogens és diszpozitív szabály:

Kogens szabály

kogens szabály kötelez

vagyonjogi jogviszonyban, mellérendeltségben fontos...
kogens szabály: vagyonjogi viszonyokban, ahol feltétel nélkül érvényesül a szerződési szabadság, és a tuladjon szent (elismeri a jogalkotó), vannak emghatározott szbaályok, ahol a jogalkotó korlátozza a jogalkotó a tulajdonosi döntési autonómiát:
nem engedi meg a jogalkotó a itlos szerződések kötését...
vagy a minőségellenőr begyűjthet ártalmas termékeket a piacról...

==> erre szolgálnak a kogens szabályok, ezen szabadságjogok korlátozására...

vagy társasági törvény: a nyereség és a veszteség felosztásánál van minimum...
amikor a mmásik fél gyengébb pozícióban van (pl. fogyasztó) ==> egy rahedli kogens szabállyal korlátozzuk a másikat..

Diszpozitív szabály

a szerzpdési szabadtság megnyilvánulás

eltérést enged a törvényektől... cska a vagyonjogi viszonyokban fordul elő...
ahol a tulajdonviszonyok dominálnak, a jogszabály enged eltérés t atörvénytől

pl: társasági jog: a nyereséget és veszteséget vagyoni hozzájárulás alapján kell elosztani:
az általános viszonyok meghatározása...
viszont megenegedi? ha az érdekek így kívánják, akkor másképp is felosszák...

==> az eltérő gazdasági érdekeknek is érvényt enged szerezni, a törvénytől való eltérés nem jogellenes...

vagy:
munkajogi szezrődés: a jogalkotó tudja, hogya a munkavállaló jellemzően gyengébb:
==> a törvénytől a munkavállaló hátrányára nem lehet eltérni

vagyonjogi viszonyokban hézagpótló szbaály: ha a fleek a szerződéskötésnél biz. kérdésekről nem rendelkeztek, akkor a diszpozitív szabály tölti ki a szerződést:
adásvételi szerződés: mit veszek meg, mennyiért... pont. ez érvényes szerződés, aztán ha vita van, akkor a bíróság a diszpozitív szabályozáshoz nyúl...

angolszász jogrenszer: bíró alkotta jog, a szerződést kell úgy elkészíteni, hogy nehogy véletlenül valamilyen kérdés kimaradjon..
ámerikás ügyvéd hozza a 30 centi vastag szerződést: definíciók: Budapest Magyarország fővárosa. Ez azt jelenti, hogy...

kontintnális: római jog alapján törvényi szabályozás:
PTK: a szerződés tartalmáta felek szabadon állapítják meg, ha az eltérést atörvény nem tiltja...
==> el kell tudni dönteni, hogy kell-e csinálni valamit vagy nem...

főszabály+kiegészítő szabály:
fő: a szerződés tartalmáta felek szabadon állapítják meg, ha az eltérést atörvény nem tiltja...
kiegészítő: mit tilt a törvény.... ezek szét vannak szórva..

ingatlan: a polgári tvkönyv, adószabály, illeték-,számviteli szabály mit ért... az különbözik
==> lényeges, hogy milyen jogággal fogalalkozunk-...

Utaló mondatok:
a jogalkotó nam akarja meghatározni a feltételt, a magtartást:
összeférhetetlenség: nem definiálja mindig újra, hogy kik az összeférhetetlenek...

nemzetközi magánjognál gyakori az utaló mondat:
külföldivel szerződök... egyik a fancia, másik a magyar jogrend szerint..
„a nemzetközi magánjogra két kitétel nem teljesül... egy nem nemzetközi és nem magán...”

van egy TVR: a magyar jogszabály hat. meg a magyar bírónak, hogy melyik jogszabályt alkalmazzon:

a magyar emg a francia kiköti, hogy a szerződés során a svájci jogot alkalmazza... akkor a Németországban (Magyar-, Francia-, stb...) zajló perben a bírónak a svájci

nemzetközi szerződésnél gyakori a svájci jog alkalamzása mert az jól ki van dolgozva...

csőd: fizetésképtelenség természetes személyt is érhet, de a csődtörvény megszorítást alkalamz: magánszemélyre nem alkalamzza magát..

Fikció

olyan sajátos jogalkotási technika, amikor valamilyen jelenségről a jogalkotó pontosan tudja, hogy mi az, és pontosan tudja, hogy nem az, amiről állítja, hogy az...

hamis jelenségeket vonunk más jelenség alá fikció alkalamzásakor...
pl. Mária Terézia megörökli a trónt... a törvény szreint az elsőszülött fiú örökli ==> a jogalkotó elfogadta, hogy Mária Terézia fiú...

kezdetben: dolog: testi tárgy, meg lehet fdogni, színe, szaga van...
adásvételi szerződés tárgya dolog lehet, lopás tárgya szintén dolog..
aztán bejön az energia... villamos energiát nem lehet megfogni, vagy legalábbis nem jó dolog, de ezt is dolog-nak definiáljuk

Vélelem

valamiben nem biztos a jogalkotó, de jellemzően úgy szokott lenni, ezért nem kell bizonyítani...

pl.: apasági vélelem: a házasságban született gyermek apja a férj...
az esetek többségében így kell lennie... emiatt ha születik a gyerek, a papának nem kell letennie a nagyesküt, hogy ő az apa...
bezzeg a házasságon kívüli gyernmeknél önkoriba meg egyéb helyekre kell menni, és alá kell írni, hogy igen, ő apa...

nem kell bizonyítani azt, ami mellett a vélelem szól...
vélelmet megállapíthat a jogalkotó...

van megdönthető, és megdönthetetlen vélelem is:
pl.: apasági vélelem:
a vélelem fordítja a bizonyítási igényt: bizonyítani kell, hogy nem én vagyok az apa

van megdönthetetlen vélelem is:
értékpapír mögötti jogügyletre vonatkozó... pl.: váltó kiállítása

kiállítok egy értékpapírt mert gyakoroltam az aláírásomat... no ez hiba... mert ilyenkor nincs mögötte semmi... de a vélelem nem dönthető emg, mert akkor emginogna az értékpapírba vetett bizalom

társasági törvény: felek jogai, kötelezettségei...
a jogsértési jogkövetkezmények egy elkülönült fejezet a PTK-ban, kártérítésre vonatkozó szabélyozásoknál...
==> a szabályok megszegéséről nem a törvényen belül rnedelkezik..

a szerkezeti elemeket mindig meg kell ekresni