Bevezetés, követelmények; a jog alapfogalmai
jog nélkül egy konszolidált társadalomban nem lehjet ülni"
a jog társadalmi jelenség, azok között is egy viszonylag önálló, elkülönült alrendszer
megvannak a sajátosságai, amelyek a nehézséget okozzák
„a jogi nyelv = bikkfanyelv” - de ez nem nyelvi kérdés, mert mi beszélünk idegen nyelvet
a jogban az a nehéz, hogy más a gondolkozásmódja, mint amás társ. jelenségeknek: fogalmakban gondolkozik, absztrakt fogalmakat szabályoz...
pl.: sajtóvétség: hogy mit jelent ez, minden korban más: régen még csak a nyomott anyagot jelentette, ma már ez az írott, elektronikus, egyéb sajtó is...
a jogszabály viszont változatlan...
⇒ jogértelmezlsi bizonytalanságok ebből kifolyólag...
A jognak van szabályozó funkciójamagatartásszabályokat határoz meg... Így tudja biztosítani a szereplőknek a gazdasági céljaik elérését.
Biztosítja a javak megszerzésének útját
Jog = társadalmi jelenség ==> mindij emberek közti kapcsolatot tételez fel, akkor is, ha szervezettel állunk szemben (mert valahogy mindig el tudunk jutni a szervezet mögött álló emberekhez)
==> ember és természet közt jogi szabályozást nem lehet létesíteni.
Pl: minőségi követelmények, teljesítménykövetelmények: mintha nem lenne mögötte ember, de ez arra szolgál, hogy valaki betartsa ==> ha el is van bújva a jogviszonyban a másik fél, mindig emberek között van...
másrészt történeti jelenség: mindig hatalmi viszonyok vannak mögötte, ezek változnak, a gazdaság és a társadalom is.
Ennek a változásnak a vetülete megjelenik a jogban is
=> a jog egy állandóan változó jelenség- egyesek szerint el fog halni, „ez nem tudjuk, mikor lesz, de biztosak lehetnek benne, hogy a vizsgaszezon végéig nem teszi”
"a jog mire szolgál? bezárjuk, felnégyeljük, felakasztjuk - vagyois szankcionál, de elsősorban gazdaságbefolyásoló téneyző
a jog viszont nemigen büntető-megtorló, hanem jelentős részben befolyásoló, szabályozó, céltételező
Egyes jogintézmények is változnak:
tátrsasági jog másfél évszézada létezik, de hogy bhogyan változtak ezek.......
norma - magatartásszabály: normatív rendszer: valahol ott van mögötte az állami kényszer... nem csak annyiban, hogy flnégyekjük-kivgezzük-becsukjuk, hanem annyiban is, hogy az alany mindig számíthat az állami segítságnyújtásra, támogatásra vele kapcsolatban
bezzeg az erkölcsi/magatartásszabályok mögött nincs állami kényszer
a vallási szbaályok sintén magatartásszabályok (van sapka/nincs sapka? mármint a templomban...)
==> a jog mögött mindig ott az állami kényszer==> ha valaki megsérti, lehet bízni benne, hogy az állam szankcionálja
de olykor a jogalkotó is foglalkozik az erkölccsel, pl.: jóerkölcsbe ütköző szerződés érvénytelen...
„ittas vezetés - nem szabad ittasan vezetni” - magatartás szabály, elvontakoztatunk attól, hogy hogy értük el az ittas állapotot, csak általánosságban az ittas vezuetésről szól.
Hogy az általánosság milyen szintű, az mindig az adott környezettől függ...
viszonylag fejletlen viszonyok közt a jog általánosabb
a jog és az állam összekapcsolódik: nem csak érvényesíthetőség szempontjából, hanem a születése során is kapcsolatba kerül
a jog akarati viszonyt is kifejez: a joban az állami jogalkotó szervek akarata nyilatkozik meg
a jog törvényi jog: elfogadott--kihirdetett jogi normákban jelenik meg az épp uralmon lévő társadalmi csoport akarata
„ha van egy probléma, alkossunk jogszabályt, s meg lesz oldva” - ez vitatható, a jpogalkotói akarat mindig erősen determinált a társaadalomtól-gazdaságtól...
De pl. hiányjelenséget jogi normával nem lehet megoldani...
Törökország: kendő/nemkendő: hiába akarja a jogalkotó, a társadalmi közvélemény más...
szocialista időkben bizponyos célok nem illeszkedtek a társadalom és a gazdaság lehetőségeivel,
az ezekkel kapcsolatos jogszabályok nem voltak alkalmazhatóak, és
„amit nem lehet átverni a társadalmon, azt a jogalkotó nem akarhatja”
„ha egy jogalkotó azt mondja, nem volt más lehetőség, ez ritkán igaz” - a jogalkotónak mindig vannak alternatívái, de dönteni kell. Az nagyon ritka, sarkos helyzet, hoyg csak egy lehetőség legyen, ezt csak a őpolitikusok szokták noondani...
a jogszabélyokban differenciált állami akaratnyilvánul meg... pl.: a szociális ügyekkel foglalkozó miniszter azt szeretné, hogy mindnki kapjon mindent, a pénzügyminiszter meg a gazdasági stabilitást ==> eért ellentétes lehet a különböző állami szervek célja...
Jogforrás
jogelmélet szerint van materiális illewtve formális/alaki jogforrás...
materiális jogfrrás: a jogkeletkezés lényegét keressük, a materiális jogforrás alatt az érdekeketértjük, ami a jog mögött van...
Például az OGY legfőbb jogforrása a törvény: az akkor tud működni, h abban a legszélesebb társafdalmi akarat érvényesül...
==> az ügyet érdekoldalról ragadja meg...
formális jogforrás: az teszi a jogot joggá, hogy bizonyosfsajta alaki követelményeknek megfelel... meghatározott mechanizmusa van a jogalkotásnak:
határozatképes-e a Parlament? igen? megnyomjuk a gombot... született-e döntés? alá lett írva? miegyéb...
bizonyos esetekben éles kérdés ez: rendszerváltás időszaka... ==> alaki vagy formai -e a jog?
- alaki: mivel eddig egy szűk politikai réteg állt a jogok mögött, ezért azok a jogszabályok nem érvényesek, tabula rasa kell..
formai: mégiscsak föltették a kezüket, kihirdették, aláírták, ez tette a jogot joggá...
végül az alaki jogforrás győzött: az volt a kérdés, hogy a korábbi jogszabályokra lehet-e építeni?
orosz forradalom: az előzuő jog érvénytelen... forradalmi jogtudat volt... békésebb átmenetnél úgy zajlik le, mint nálunk...
==> minden jogszabály felülvizsgálata, csomó hatályon kívül helyeződött...
==> a jog meglehetősen formális jelenség
a jogforrás lehet ég
- külső
- belső
belső jogforrás: maga a jogalkotó szerv
külső: pl. a számozása a jogszabálynak, ebből látszik, ki hozta meg a jogszabályt...
jogforrási rendszer: mentőkérdés kategória!:
megváltozott az EU-csatlakozás által... jogforrási rendet akként változtatta meg, hoyg a magyar joggrendben és jogalkalmazásban megjelentek az uniós jogforrások is...
==> van elsődleges és másodlagos jogforrás
elsődleges: nemzetközi egyezmények, amelyek az Uniót mint konföderációs szervezetet hozták létre...
másodlagos jogforrás: a közösségi jogalkotó szervek által hozott jogszabályok, amelyek befolyásolják az államokat, a személyeket... (természetes személyeket és vállalatokat pl. egyaránt)
EU rendelet: legfontosabb jogforrás, az EU szervei hoizzák visonylag bonyolult rendszerben...
lassú, visont mivel lassú a folyamatnem ényszer hatására jön létre...
rendelet: közvetlenül rlfogadandó:
közvetlen hatályú, közvetlenül állapít meg jogot és kötelezettséget.....
másik EUs jogforrás: Irányelvek:
a célkitűzés, hogy a tagállamokra ne legyen külső kényszer, úgy kell alakítani a jogrendszert, hogy közös cél fele menjünk.
ennek eszköze az irányíelv:
nem állapít meg közvetlen kötelezettséget, ennek a címzettej az adott tagországg jogalkotása:
nekik kell megalkotni egy olyan szabályt, ami megfelel az irányelvnek...
puha, harmonizáló szabály: tilajdoni jogra, társasági jogra jellemző...
==> a cmízettje az állam, oat kell alkotni, ami ennek megfelel...
van, amikor az irányelv csak egy célkitűzés határoz meg, néhol maximum/minimumszabályt határoz meg, esetleg alternatívát...
ettől el lehet térni, pl. a magyar PTK-ban a fogyasztóvédelem erősebb, mint az EU-irányelvekben
a jogszabály végén ott van, mely irányelvnek feeltethető meg a megalkotott jogszabály
ez egy lassú jogharmonizációs folyamat, de az unió célkitűzése, hogy ne kényszer legyen... ==> a lassúságot itt is fel kell vállalni...
A magyar jogrendszer jogforrásai
az EU-s jogforrás érvényesül, emg kell jelennie...
jogalkotási törvény, 1989: ritka jelenség... amikor megszületett, a jogbiztonságot volt hivatott szolgálni:
meghatározta a kizárólagos törvényalkotási tárgyakat...
pl.: állampolgári szabadságjogok: a rendőrség nem mondhatta meg a gyülekezés szabályait, ez törvényi szintű kérdés.
törvénynél nagyobb a nyilvánosság: egy országban a törvényalkotás rendje elárul sokat az országról..
pl.: szocializmusra jellemző a viszonylag kevés törvény, az állami irányítás szűkebb körben határozta meg a jogokat-kötelességeket...
volt, hogy két tv. született egy évben, : a ktg.vetési, és az elszámolási: mert ezt az Alkotmány határozta meg...
"bizonyos alapértékeket cska tv.-ben lehet szbaályozni...
szervezeti szabályok: gzad társaságokról szóló jogszabály törvényi forma... a szövetkezetekről, egyesületekről szóló szintén...
a társadalmi intézmények státuszát törtévy határozza meg...
=>törvénnyel lehet megváltoztatni is, törvényi formában...
pl. ktgvetés az törvény, ==> utólag nemleht csak úgy kibővíteni az adókulcsot....
meghatározza a végrehajtási szabályok feltételrendszerét (lásd egszségügy, ahol nem jelent meg...)
törvény, végrehajtási szabály, alsóbb szinten megint egy, és mégegy... mire leértünk a konkrét tárgyhoz, addigra az eredeti cél deformálódik...
==> tv.: egy jogszabályt egy végrehajtási szabállyal lehet létrehozni,
meg van határozva, ki hajthatja végre, milyen körben a végrehajtási szabályt...
==> nincs meg a lehetőség az eredeti jogalkotüói célkitűzések megváltoztatására
a jogalkotási tv. meghatározta a jogforrási rendet, azok hierarchiáját...
1. az OGY által elfogadott törvény
2. a kormány rendelete
3. miniszter rendelete
4. Önkormányzat rendelete
ami jogszabályi forma, és annak van minősítve a tv. alapján, minden jogalanyra megállapíthat kötelességet, jogot.
a hierarchia szigorúan kapcsolódik megához a jogalkotó szerveknek a hierarchiához
==> a tv., mint a legfőbb jogforrás mindenkire legfelsőbb szinten jogot-kötelességet állaapíthat meg:
==> alsóbb szinten lévő szabályzás nem írhat felül törvényt...
az Alkotmánybíróság feladata, hogy ha egy alsóbb szintű jogdszabály nem felel meg a jognak, az AB szépen hatályon kívül is helyezi
törvényerejű rendelet: ez ma már nem létezik,de ilyen jogoforrás még mindig van:
a Népköztársaság Elnnöki Tanácsa hozta...
OGY maga 6 napot ülésezett egy évben, a többi időben az Elnöki Tanács döntött... mindig megvolt benne a pártvezetés,
A Népköztársasák Elnöki Tanácsa helyettesítő jogkörben az OGY-vel egynértékű döntést hozhatott, de nem TV-t, hanem TVR-t... De Alkotmányt még TVR-rel se lehetett módosítani...
Akkor volt az AB részéről morgás, amikor TVR-t hoztak a tavaszi 3 ülésnapon is - vajh' kit helyettesítettek akkor?
létezik még, mert a nemzetközi egyezményeket jellemzően így hirdettek ki... pl. Postaegyezmény, Váltóegyezmény, Csekkegyezmény...
elvileg majd egyszer kikopik...
minden jogalkotó szervnek egy jogforrása van, mégis van OGY-határozat:
de ezek általában az OGY-re nézve állapítanak meg jogot/kötelességet...
nem azt jelenti, hogy érvénytelen...
pl.: Házszabály: a Palament működését meghatározza, de nem minősül jogszabálynak...
Kormányrendelet
van nem kormányrendelet, hanem minisztertanácsi rendelet...
aszerint, milyen korban született a jogszabály...
1956-ig: Minisztertanács volt aközponti közigazgatás szerveztee... mondjuk onnan már nemigen vannak jogszabályok...
aztán Forradalmi Munkásparaszt Kormány...
majd Minisztertanács megint,
'90-től megint elhatárolódunk a rendszertől, most újra Kormány...
a Kormány tehát rendeleteket alkot, ezek mindenkire nézve megállapíthatnak jogot/kötelességet...
Kormányhatározat: az állami munka feltételezi a szabályozottságot...
vannak az 1000-esen (nyilvánoson) kívül
2000-es, 3000-es, 4000-es kormányhatározatok...
kormányváltáskor jól nyilvánosságra hozzák... juj, micsoda titkok, hördül fel a közvélemény, de a titok a közigazgatás velejárója...
Általában a címzettek jutnak ezekhez hozzá...
A miniszter rendelete
a miniszter hozza meg a jogszabályokat... viszont ő már csak a hatáskörébe tartozó körben hozhat ilyet...
Hatáskör:munkamegosztás az állami szerveek között. egyrészt tevékenység szerinti munkamegosztás...
minisztériumi rendszerbeb egy adott miniszter tevékenységi-, feladatkörei...
a jogalkotó meghatározza a szervtípusokat, és a feladataikat...
de ez egyben vertikális munkamegosztás is
pl.: cégbejegyzés: megyei szinten vann(Cégbíróság..)
a válás az gyakori jelenség, ezért helyi bíróság... nagyértékű kártérítés már a megyei bíróság hatásköre...
káosz esetén a hatásköri szabályok nem tisztázott volta kerül előtérbe...
Illewtékesség: nem vertikális, hanem horizontális munkamegosztás
cégbejegyzésnél pl. az adott megye Cégbírósága az illetékes
Önkormányzati rendelet :
az állampolgárokra nézve az adott önkormányzat jogokat és kötelességeket állapíthat meg...
viszont korlátozott a területi hatályossága
hatályosság/érvényesség:
érvényesség: főképp a formai követelményei a dolognak:
az a jogalkotó hozhatja a jogszabályt, akit a jogalkotási tv. feljogosít...
akkor érvényes, ha meg lett szavazva a szükséges többséggel
ki kell hirdetni, alá kell írni... amíg a Magyar Közlönyben meg nem jelenik, nem érvényes a jogszabály...
Hatályosság: alkalmazandósági kérdés:
kell-e alkalmazni?
van területi, személyi, időbeli, tárgybeli hatálya...
a jogszabály személyi hatálya
általában az első néhány paragrafus: kire alkalmazandó az adott jogi norma?
pl. SZJA cska természetes szmélyek, társasági adó csak társaságok...
fizetésképtelenség személyek közt létezik, de mégse állapítunk meg csődeljárást...