Beszámolás és informatikai támogatás a controlling keretében
1. Eldöntendő kérdések a beszámolókkal kapcsolatban
2. A beszámolórendszer kialakítása során figyelembe veendő
3. Beszámolók jellemzői
4. Mit értünk a teljesítmény alatt?
5. Mutatószámok a vezetés szolgálatóában
6. A mutatószámok attribútumai — milyen egy mutatószám?
7. Standard mutatószámok alapjai — mert tesztelni azt kell…
8. Mutatószám-rendszerek
9. Mutatószámok vaáltozásának tendenciái…
10. Információ-igény a vezetés különböző szintjein
11. Döntési helyzetek (problémák) típusai azok struktúráltsága szerint
12. Információrendszer-piramis (anno)
13. Az információrendszer piacrmis átalakulása
14. Mi az az ERP rendszer…?
14.1. További elvárások ERP-vel kapcsolatban
15. ERP-kategóriák
16. ERP és BI (Business Intelligence) rendszerek elvárásai
17. Követelmények a controllingot támogató információrendszerekkel szemben
1. Eldöntendő kérdések a beszámolókkal kapcsolatban
2. A beszámolórendszer kialakítása során figyelembe veendő
3. Beszámolók jellemzői
4. Mit értünk a teljesítmény alatt?
5. Mutatószámok a vezetés szolgálatóában
6. A mutatószámok attribútumai — milyen egy mutatószám?
7. Standard mutatószámok alapjai — mert tesztelni azt kell…
8. Mutatószám-rendszerek
9. Mutatószámok vaáltozásának tendenciái…
10. Információ-igény a vezetés különböző szintjein
11. Döntési helyzetek (problémák) típusai azok struktúráltsága szerint
12. Információrendszer-piramis (anno)
13. Az információrendszer piacrmis átalakulása
14. Mi az az ERP rendszer…?
14.1. További elvárások ERP-vel kapcsolatban
15. ERP-kategóriák
16. ERP és BI (Business Intelligence) rendszerek elvárásai
17. Követelmények a controllingot támogató információrendszerekkel szemben
lesz
„tételsor” jellegű cumó.
van oldalszám a könyvhöz
van eset
van szeminárium.
végül, de nem utolsó sorban van előadás…
— → tökjó lesz a vizsga
by: Lázár László
→ noszóval most a beszámolásnál vagyunk → hol kell beavatkozni…
a controlling törzskar… nincs döntési hatásköre…
ha beledumálna, ælőbb-utóbb jól megvernék…
Eldöntendő kérdések a beszámolókkal kapcsolatban
mi egyáltalán a teljesítmény⁈ hogy jellemzhető…
„mi az egyetem teljesítménye?”
milyen intézkedési-beavatkozási lehetőségek vannak
FYI: az SZMSZ ugyebár smafu. a valóság úccse az.
melyek a cégvezetés valamint az egység vezetője szempontjából
kritkus üzleti tényezők?
A beszámolórendszer kialakítása során figyelembe veendő
legfontosabb: kinek mi a felelőssége? arról aztán tuti kell riportolnom.
ha van egy költségközpont, akkor rendszeresen vissza kell tudnom csatolni a költségekről az infót, amiért felelős…
költség és teljesítménykategóriák — objektumok, mérési pontok
költség és teljesítméynszámítás rendje (számítási mechanizmusok)
tervezési rendszer
informatikai rendszerek — jó esetben úgy formálják, ahogy a controllernek kell. amúgy meg erősen a költség diktálja a dolgot…
„ez informatikailag így van … ne lehet mit csinálni” — kac-kac.
Beszámolók jellemzői
mi lezs benne?
milyen gyakran cisnáljuk?
milyen rendszerességgel?
standard, vagy egyedi/eseti?
Mit értünk a teljesítmény alatt?
kívánatos output elérése → eredményesség (pl. piaci részesedés…)
felhasznált erőforrások outputhoz viszonyított aránya… → hatékonyság… (pl. fajlagos előaállítási költség…)
Mutatószámok a vezetés szolgálatóában
miért jó ez nekünk?
a mutatószáok jelzők… jeleznek problémákat, eseményeteket, örömöt-bánatot.
tömörített… önamgukban sokat fejeznek ki számokként…
összevethető korábbi adatokkal
konszenzus épülhet köréjük… elfogadjuk az adott mutatószámokat, tudjuk, min alapszik…
mi tudjuk, hogy miről szól, és ha meglátjuk, hogy az nem 20, hanem 14, az bizony nagyon beszédes…
támogatják a vezetői döntéseket…
nomeg befolyásolják a munkatársak magatartását is… ha valahogy mérnek, akkor nem mindegy, hogy hogyan …
ha a súlyommal osztják a ┤égrehajtott munkát, valszeg nekiállok fogyózni
A mutatószámok attribútumai — milyen egy mutatószám?
miből lesz a \s cserebogár\s mutaótszám…
Mutatószám
- érteni fogjuk?
egyértelmű, hogy miért fontos? átalánosan használható?
cél:
miért vezetjük be? mi a célunk?
pl. piaci részesedés… pénzügyi és ügysfélmutató is…
leírja a lényeget… mindenki érti… a célja pedig az, hogy a teljesítmény az adott piacon mekkora felületet fed le…
hogy kapcsolódik a mutató máshoz?
pl. a piaci részesedés az árbevételhez?
képlet… ez rendre elmarad…
skála az összehasonlításhoz…
menniy a célelvárás? akkor ér valamit, ha tudjuk, mi az elvárt…
„következő periódusra az elvárt növekedése a piaci részesedésnek 12%”
milyen gyakran kell mérni?
érdemes hetente mérni a piaci részesedést?
szétesik a nredszer darabokra. jó értelemben — a tőkeáttételt pl. nem kell hetente mérni… ügyfél-elégedettséget se…
miből számoljuk ki…? — forrás
ki a felelős a mérésért? ki gyártja nekünk a mutatót?
ki a mutatógazda? (ő aki reagál)
pl. kontroller méri, és az igazgató reagál…
megyjegyzések… magyarázatok…
Standard mutatószámok alapjai — mert tesztelni azt kell…
valóságpróba, rferenciapróba (érvényesség)
le tudja írni? megbízható akkor, ha mindig ugyanazt mutatja. akkor érvényes, ha azt is méri…
fókuszpróba
mindent mér (naagy hatékonysáégmutató), vagy csak valamit…? a naagy hatékonyságmutaótval kitörölhetem ugyebár…
hozzáférhatőség
túl könnyen vagy túl nehezen?
kijátszhatóság próba:
megváltoztathatják-e könnyen a mutató értékét?
költségpróba: menniybe kerl mérni?
marha kreatív vagyok mutatóölet tekintetében… node tényleg mérni…?
vagy elméletileg, vagy gyakorlatilag…
pl. BSc kurzus gazdaságossága… a költségnél a rezsit beleszámoljuk…
no mennyi a terem fűtésének a rezsije? meg lehet mérni egyedileg… de kérdés, hogy érdemes-e.
pontosabban nem kérdés.
Mutatószám-rendszerek
bízunk a mutatószámok szinergiájában…
talán együtt többet mutatnak…
némelyek közt matematikai, tendenciaszerű kapcsolat van…
ha nő az ügyfélelégedettség, valszeg az árbevétel is…
pl. BSc kurzus gazdaságossága… a költségnél a rezsit beleszámoljuk…
no mennyi a terem fűtésének a rezsije? meg lehet mérni egyedileg… de kérdés, hogy érdemes-e.
pontosabban nem kérdés.
Mutatószámok vaáltozásának tendenciái…
századelőn még ROI volt a trendi…
ámerika… nagy cégek… saját tőkéből finanszírozták, ezért az érdekes volt…
pénzügyi-számviteli mutaótrendszer
ez volt a fontos. sok pénz, befektetjük, megtérül, örülünk…
módosult pénzügyi-száviteli rendszerek
közkeletűvé vált az idegentőkés finanszírozás…
ROA, ROE, ROCE…
nem pénzügyi-számviteli
nem tárgyiasult vagyonelemek: az immateriális javak kiszorulnak, pedig ejj de fontos…
BSC, stb küszöbén vagyunk… vannak alternatív mutatóink…
többdimeziós stratégiai modellek…
többidmenziós tulajdonosi érték modellek…
valamennyi érintett értékteremtését középpontba állító, integrált rendszer
GRI — Global Reporting Initiative fejleszti…
CSR-index…
valamennyi érintett számára értéket kell teremteni… tükrözze a fenntartható fejlődést…
Információ-igény a vezetés különböző szintjein
milyen igényt kell az informatikának szolgálnia?
különböző szinteken különböző igények…
forrás:
operatív és stratégiai tervezésnél más forrásból származnak adatok…
pl. operatív tervezésnél jórészt belső adatok…
stratégiai tervezésnél már kívülről érkező is lényeges: hogy illrezskedik a környezetbe…
vonatkoztatási mező
jól definiált, szűk → nagyon széles
æggregáltsági szint
részletes, egyedi → aggregált…
persze lényeges, hogy a részletadatokig le lehessen fúrni…
idő
operatívnál inkább a múlt
stratégiánál főleg jövő…
naprakészség
operatív: nagyon
stratégiai: inkább tendenciák
…
Döntési helyzetek (problémák) típusai azok struktúráltsága szerint
az informatika célja támogatni a döntést…
node jól vagy rosszul struktúrált?
jól striktúrált: világos たlternatíva… világos választási lehetőségek… világos választási mód…
a rosszul struktúrált meg nem ilyen.
a döntéstámogató rendszerek a félig struktúráltra jók leginkább…
kisvállalkozás: nem cska azért nincs integrált informatikai rendszere, mert énze se. inkább mert mindig újszerű helyzetek adódnak…
Információrendszer-piramis (anno)
felsővezetők: EIS
felsővezetői információrendszer… cska a kritikus teljesítményadatok…
egyszerűen kezelhető…
néha odaül, megnyomja az entert…
inkább tájékoztatási felület a mélyből…
elemzők, utasítás-előkészítők: DSS (decision support system)
itt már más a lényeg… szimulációk, döntéstámogatási altærnatívák…
statisztikai, grafikus képességek…
korlátozott adattömegig tökjól támgoatta…
funkcionális középvezetők MIS
vezetői információrendszerek…
standard, redszeresen visszatérő, világos tartalmű és formájú reportokat ad…
kevésbé elemzés
opewratív szint: EDP/TPS
lénygeében adatokat szolgáltat… ⇒ adattömeg kezelő és szolgáltató…
Az információrendszer piacrmis átalakulása
a 90-es évek második felében aztán ez átalakult…
egyszerűsödött a cimó… más a paradigma…
legalul moduláros…
aztán integrált vállalatirányítás…
végül üzleti intelligencia…
Mi az az ERP rendszer…?
enterprise resource planning…
MRP volt…
aztán integrált információs platform lett…
alapvető a tranzakciók feldolgozása…
teljeskörűségre törekszik… rendsuerint mooduláris… (szakmailag homogén egységenként)
az integrált azt jelenti, hogy nem független szigetekként működnek a rendszerek…
az integrált azt jelenti, hogy nem független szigetekként működnek a rendszerek…
nincs kötegelt feldolgozás… a valós idejűség a lényeg…
nincs kötegelt feldolgozás… a valós idejűség a lényeg…
törzsállományokat képzünk… az ezekkel való kommunikáció a munkánk…
További elvárások ERP-vel kapcsolatban
honosíthatóság (a support is)
testre szabás lehetősége ( paraméterezhetőség)
mindig rám kell szabni a szoſtvert…
fejlett jogosultság-kezelés
könnyű kezelhetőség
elérhető és megfizethető szakértői támogatás
stabil, biztonságos működés, relatív kis hardverigény…
ERP-kategóriák
prémium:
SAP? Oracle, J.D. Edwards, Baan, MFG/PRO, Scala
ordasul integrált, cserébe elég drága is
cserébe biztonságos, outsourcing lehetséges, standard…
nomeg a tanácsadóknak tökjó munkaleへetőség…
felsőközép: közepes végekre, még mindig integrált…
olcsóbb, rövidebb bevezetés… elfogadhatóbb ár…
gond lehet a honosítással…
nem kiszervezhető tevékenység.
alsóközép: Jobshop, Infosys, Topinfo, Libra, MがgicBMS, Proteus
gyakran picit harcolni kell, hogy tényleg real-time lesz…
a sok egyedi fejlesztésből létrejött adatokból fejlődik…
sok egyedi lekérdezés… egységes koncepció kevés…
alsó: Cobra, Vectory, Apollo
a projektmenedzsmentbe kézileg kell beírni a termelési értket…
stb…
ERP és BI (Business Intelligence) rendszerek elvárásai
lefúrás…
stratéégiai elemzés…
ha valami rdekel, megnézhetem az analitikáig…
nem ám úgy, mint a régi szép időkben…
N-dimenziós adattömegek…
SAP-hoz vehetünk külön BSC-támogatást…
Követelmények a controllingot támogató információrendszerekkel szemben
Tervezési rendszerek
szimuláció…
visszafele tervezés (ha van egy célérték, hogy lehet elérni…)
többféle lehetőség (pesszimista → realista → optimista)
Elszámolási rendszerek
elegendő üzleti egységet lehessen definiálni…
lehetővé váljon, hogy az adatokat ott vigyük be…
illeszkedjen több filozófiához (más értékelési elvek, más számok…)
Beszámolási rendszerek
legyen világos, mi a baj, mi nem…
lehessen kommentezni
statisztikailag elemezni…
lehessen oda a vezető, és tudjon maga generálni beszámolót…