Biocides eset
itt kiszámítható a vevői érték.
de a vevő nem számítja ki, mret nem tudja, hogy számára értékes…
„olyan kis tétel, hogy nem érdemes vele foglalkozni”
→ meg kell győzni, hogy miért is olyan k…jó neki.
a nagytartályosoknál szakértők vásárolnak. vegyészek. ők aztán értenek hozzá!
a másik oldalon nem 3, hanem 150000 vevő van. én vagyij a legjobb. de ezt csak én tudom… ☹
… ugyanaz a ,arketingstratégia máshol nem működik…
…pedig agyár sze,őpmtjából ugyanaz a termék…
A Rohm & Haasnak profi terméke volt… csak a vevőket meg a piacot nem ismerte…
nem azt kell mondani, hogy „uraim, ez egy biocid”… naés, kit érdekel?
…inkább úgy, hogy „húvaze! ha ezt megveszed óccsóér', hatékonyságot növelhetsz!!!11”
a nagyfogyasztónak a szolgáltatás fontosabb volt, mint a márkanév…
a nagy rendszereknél ezért nem is az ő márkája jelenik meg…
a kicsinek nem refi, hogy Rohm&Haas…
azt, hogy ők a legjobbak, nem tudja senki… meg lehet cisnálni a márkát… de egyelőre nem létezik…
„az a baj, hogy nincs verseny” — a központi rendszereknél 7 szállító van, a picinél csak 3…
az MWX-et a émmegmunkáló folyadék szállítóknak kellene felhasználniuk. de ellenérdekeltek.
cserébe legalább a fogyasztók sem ismerik a termékemet…