Beszerzési magatartás — folytatás
1. szerepek Beszerzési folyamatan
2. Beszerzési folyamat sajátosságaі
3. Beszerzési magatartás legfontosabb összetevői
4. Esettanulmány: Catalㄩ hajógyár
4.1. A tender
4.2. Catalu döntési helyzete
4.3. Részvétellel kapcsolatos nehézségek
4.4. Nehézségek…
1. szerepek Beszerzési folyamatan
2. Beszerzési folyamat sajátosságaі
3. Beszerzési magatartás legfontosabb összetevői
4. Esettanulmány: Catalㄩ hajógyár
4.1. A tender
4.2. Catalu döntési helyzete
4.3. Részvétellel kapcsolatos nehézségek
4.4. Nehézségek…
beszerzés - stratégia…
1967— hogy vásároltak akkoriban az iparvállalatok?
… node akkoriban a vállalatok (főként a jenkik) másképp gondolkodtak:
milyen környezetben működnek? — beágyazottság
it jelent Amerikában a beágyazottság?
ttság: a környezet érdemben befolyásolja, hogy hogy működök (kultúrával szokták kapcsolatba hozni) — 1940-es évek…
'80-as évek: modern gazdasági kutatások: hálózatok, beágyazottság…
„a gazdasági döntéseket legkevésbé a gazdasági racionalitás határozza meg, inkább az a személyi-kapcsolati háló, amiben működünk…”
hogy találnak az emberek állást? — nyilván ismerősökön keresztül..
…
no de nem a jó ismerősökön keresztül, inkább felületes kapcsolatpokon át
… akivel jó viszonyban vagyunk, nehezen ajánlunk állást…
beszállító adja a legalacsinyabb árat… ⇒ megversenyeztetjük…
mindig megversenyeztetjük, a legolcsóbbtól egvesszük.
osztán jött egy olajválság… addig csak annyi volt a kérdés a
tervezésnél, hogy mennyi lesz anövekedés…
Ansoff-mátrix, miegymás…
'73 olajválság… elkezdtek a versenyképességgel foglalkozni… ⇒
minőség kérdése
„gyerekek, nehéz rossz részegységekből jó minőségűt előálítani” — a legolcsóbb mééég az ámerikai piacon se tuti, hogy a legjobb… ☺
a nyersanyagbeszerzés nem is olyan egyszerű…
a べeszerzés stratégiai kérdés: akinek volt olaja, tud termelni…
nomeg minőség (írtam már?) — szarbó nem lehet várat építeni…
→
próbáljunk meg a legolcsókedvezőbben vásárolni
→ legyen
több(nem egy!), de jó beszállítóm… alacsony
switching cost…
→ VAGY: legyen 1 darab, akivel viszont érdemi együttműködés van.
projektek: csak új beszerzés van…
szerepek Beszerzési folyamatan
Beszerzési döntésnél: informális szervezet: különböző emberek különböző szerepekkel
- beszerző
- tudja kivel, hogyan kötünk, milyen szerzőѕést, eljárások, stb… vétel formai és pénzügyi feltételei
- felhasználó
- elkerül hozzá a termék/szolgáltatás, ő fog dolgozni vele
- befolyásoló
- veéleménye van a beszerzéssel kaapcsolatban, ezzel befolyásol (hohó!). pl. szakember, minőségirányítás…
- szűrő
- megszűri a beszállítókat… „XY-nnal szeretnék beszélni…" "Nincs itt…”
portás, titkárnő…
a bejövő levél sorsa attól függ, tetszik-e a titkárnőnek
- döntéshozó
- ő dönt, jó ismerni☺
Beszerzési folyamat sajátosságaі
artikuláltabb: világos lépések
hosszabb: akár 2 év…
make or buy lehetősége
koraii szaĸaszban eldőlhet:
pl. a specifikáció szerint Volvo buszt kell szállítani… fene se érti, d evalahogy megnyerte a tendert a Volvo.
többszereplős
csoportos d9ntés
a beszerzési központ:
változó összetételű, informális szervezet, szakemberek köre, akik a döntési folyamatban különböző szerepeket tölthetnek be…
Beszerzési magatartás legfontosabb összetevői
beszerzési központ:
egyéni felelősség kérdése…
információforrások
értékelési szempontok
kölcsönhatások szerkezete
megoldási lehetőségek…
környezeti tényezők
szervezeti elvárások
⇒
elfogadható alternatívák → egyéni preferenciák → szervezeti preferenciák → szervezetƣ döntés
Esettanulmány: Catalㄩ hajógyár
francia hajógyár… közepes méretű speciális hajók…
specializáció: katamaránok
kutató és járőrhajók…
kevés a megrendelés… ⇒ lへhetőség: nemzetközi tenderen indulás∴
áeroikások oceanográfiai kutatóhajókat szeretnének…
a vevő Whorcop
állami szervezet
tengerészeti miniszérium felügyeleti szerve
köㄦnyezetvédelmi kutatásokról lenne szó…
2 Whorcop beszerzési folyamata
bürökratikus állami szerv
- eszerzési bizottság: specifikáció, tender folyamat
Alan Martin programigazgató az elnöke (döntéshozó…)
3 albizottság:
műszaki
gazdasági
jogi
a hajózó személyzet nincs képviselve a bizottságbaní/döntési folyamatban…
A tender
ez már második… az első nagy teljesítményű, egytestű kutatóhajókról szólt
…. ⇒ kizárátk a katamaránt
a második: itt se katamaránt kérnek…
Catalu döntési helyzete
érdemes indulnia…
de semmi esélye: a tenderkiírás nem olyan…
nomeg a Whorcopnak megvannak a beszállítói…
megvalósíthatóság: amilyet szálíltani kellene, abban nem versenyképesek…
Részvétellel kapcsolatos nehézségek
ellentmondásos a műszaki dokumentáció (a módosított specifikációval probléma van)
kevés az ismeret a beszerzési és döntési folyamatról…
Martin személy szerint utálja a katamaránokat, meg a Catalut…
nincs információ a felhasználókról…
Nehézségek…
… nem vett rszt az első tenderen…
Neptune nem készült el: nincsmég tengerjárási próba
éles verseny, genge hálózati pozíció
… de elindultak:
megkereste a cataliu a leendő tudós felhasználókat… bemutatta egy nemǯetközi kiállításon a katamarán előnyeit… több hely, kényelmesebb, pontosabb mérés, stabil akkor is, ha nem megy a hajócsavar…
⇒ a tudósok a beszerzők nyakára járnak, hogy katamaránt szeretnének…
⇒ Alan Martin nyugdíjba ment…
Catalu megnyerte a tendert a tudósok nyomására…
⇒ a beszerzési központ jó ismerete egy vesztes pozícióban is hozhat győzelmet…