Hogyan írjunk dolgozatot?
Tartalom:
1. 1. Témaválasztás
2. Első lépések az írás felé
3. Források felkutatása
4. Munkaterv
5. Szakirodalom feldolgozása
6. Jegyzetelés - cédulázás
7. Cédula
8. A dolgozat szerkezete
9. Lehetséges rednezési elvek
10. A szabatos megfogalmazás feltételei
11. Problémák, hibák
12. Mikor és hogyan idézzünk
13. Idézés módjai
14. Dolgozat felépítése -1.
15. A dolgozat felépítése - 2
16. Illusztrációk
17. Bibliográfiák típusai
18. Bibliográfiák
19. Formai követelmények
↑
1. Témaválasztás
- jól körülhatárolt téma (időben is)
- érdekes, újszerű
- források hozzáférhetők és kezelhetők
- megfelelő kutatási módszer
↑
Első lépések az írás felé
- források felkutatása
- munkaterv és tartalomjegyzék készítése: kitaláljuk, miről fog szólni
- bevezető megírása: gondolatmenetm hangsúlyos pontok
↑
Források felkutatása
- könyvtári források
- szamélyes tapasztalatok
- interjúk, kérdőívek, kísérletek
- források - bibliográfia: első cédulák (lelőhely, szerző, cím, rövid összefoglaló, megjegyzés)
↑
Munkaterv
- cím: munkacím (belső használatú cím, később alcím lesz belőle)
- tartalomhegyzék - tartalmi kivonat, minden fejezetről, alfejezetről
↑
Szakirodalom feldolgozása
- irodalomjegyzék összeállítása
- fontos részek kijelölése (strimming - lefölözés)
- adott részen belüli releváns részek kijelölése (skipping . ugrálás)
- jegyzetelés - aktív/paszsív: passzív: kiírunk valamit, aktív: fel is dologzzuk, saját örleteket is leírjuk
↑
Jegyzetelés - cédulázás
Típusai:
Eco:
- olvasott könyvek vagy cikkek jegyzéke
- témajegyzék
- szerzők jegyzéke
- idézetek jegyzéke
- munkajegyzék
Szabó Katalin
- saját gondolatok, ötletek
- idegen gondolatok
↑
Cédula
Azonosító
- bibliográfiai adatok
- feljegyzések a szerzőről
- könyv/cikk tartalmának összefoglalója
- részletes idézet
- saját értelmezés
- megjegyzés
FORRÁS
↑
A dolgozat szerkezete
- a probléma megnevezése és definiálása
- a problémamegoldás módszerének kiválasztása és leírása
- adatok gyűjtése, csoportosítása és bemutatása
- a probléma megválaszolása
- a válaszok korlátainak megadása 42
↑
Lehetséges rednezési elvek
- időrend
- térbeli elrendezés
- egyszerűtől a bonyolultig
- fontossági sorrend
- értéksorrend
↑
A szabatos megfogalmazás feltételei
- következetes fogalomhasználat
- definiálás (első előforduláskor)
- öncélú definíciók kizárása
- verbális precizitás
- alkalmazkodás szóhazsnálatban a tudományághoz
- eltérések indoklása
- többértelműség kerülése
- idegen szavak használatának korlátozása
- változatos mondatok (rövid-hosszú) - legyen ritmusa
- TESCO gazdaságos megfogalmazás
- nyelvileg korrekt mondatok
- érdekes, stílusukban az olvasóhoz igazodó
↑
Problémák, hibák
- bonyolult mondatok
- névszós szerkezetek (nem voltak adottak a feltételek)
- rossz szórend
- nevek hibás leírása
- töltelékszavak alkalmazása
- helyesírási hibák
- határozott/határoatlan nlvelő hibás használata
↑
Mikor és hogyan idézzünk
- az értelmezendő részleteket megfelelő hosszúságban kell idézni
- csak akkor, ha megállípatásunk igazolására szolgál
- ha előtte/utána nem írunk krtikai megj, egyetértünk aszerzővel
külföldi szerzőknél eredeti nyelv + fordítás
- világosan utaljunk szerzőre & műre
- pontosan idézzünk
- megformálás: rövid idézet szöveg közben, hosszabb külön kiemelve, apró betűvel
↑
Idézés módjai
- számzott jegyzet szövegen belül, kifejtés a dolgozat végén
- zárójelben név, mű megjelenési éve (Gyurgyák [1996] 121. old.)
- idézés - parafrázis (idézet, de nem szó szerint (és nincs idézőjel))- plágium (nem tüntetjük fel a forrást)
↑
Dolgozat felépítése -1.
Címoldal, belső címoldal
- szerző neve
- dolgozat címe
- intézmény
- város
- évszám
Ajánlás, mottó
előszó, köszönet
tartalomjegyzék
↑
A dolgozat felépítése - 2
Befejezés, összefoglalás (min. 1 oldal):
- arányos
- lényeg kiemelése
- főbb megállapítások újrafogalmazása
- összefüggések a dolgozat megálapításai közt
- vitakérdések kiemelése
- további tervek
- javaslatok a dolgozat használhatóságára
/- miért írtuk meg ezt az egészet?/
- függelék, melléklet ( ha kutattunk, akkor interjú, kérdéssor, ...)
- név és tárgymutató (hosszú tudományos munkánál)
- szakszavak jegyzéke
- irodalomhegyzék, bibliográfia (kötelező)
↑
Illusztrációk
Táblázat
- egyértelmű, elemezhető
- cím, oszlopnak és soroknak is
- esetleg forrásmegjelölés (ha van)
- ellenőrizni!
Ábra, diagramm
- egyszerűen elkészíthető
- csak bizonyos adatmennyiségig használható
↑
Bibliográfiák típusai
sorszámozott (dolgozatban lévő előfordulás szerint, de nem elegáns)
alfabetikus (ezt szeretik)
kronologikus (akkor, ha egy ember munkásságát foglaljuk össze)
évszámkiemelő
rendszerező
↑
Bibliográfiák
[szerző álneve ha van] \[[szerző valódi neve, ha álnéven adta ki]\]: [a mű címe]. [kiadás helye], [kiadás éve], [kiadó, ha a belsőcímoldalon feltünteti], [oldalszám].
Ortolay Gyula szerk.: Magyar népdalok. 2. kiad. 1-2. köt. Budapest, 1975, Szépirodalmi Könyvkiadó
Kende Péter: A nemzeti törésvonal [folyóiratcím (Századvég)], 1990. 2. sz. 229-235. p.
Hamvai Kornél: Hóhérok hava. Budapest, 2005, Ulpius Ház Könyvkiadó, 403 p.
ha több kiadás, akkor hányadik?
Internetnél:
Szerző, Cím
URL, letöltés dátuma
↑
Formai követelmények
Betűtípus: elterjedt
Betűméret: 12
Margó: bal - jobb: ne legyen irracionálisan széles; 2,5-3 cm
Sorköz: másfeles
Szerzői ív: 40000 karakter (20-25 oldal)
Lábjegyzet
ha idézünk, vagy kapcsolódó gondolat, amit nem akarunk kifejteni
következetesen sorszámozott
Feladat:
egy előadást, diasort kell készíteni erről a témáról...
célcsoport lényeges
+ bemutatkozó a csoportról
+ írásbeli mű: miért úgy csináltak kicsodák mit