Összefoglalás

Jegyzetelés, vázlatkészítés, forrásfeldolgozás

azé, mert egyszeri halllás nem elég (nem elég élményszerű a tananyag, nem rajtunk múlik...;))


• jegyzetelés funkciója - figyelem, gondolkodás, felejtés
  verba volant, scripta manent-...
  "ha teszünk valamit, könnyebben ébren maradunk"



• jótanácsok - áttekinthetőség, lényegkiemelés, tagolás, papír/PC használat
  balra leírjuk, amit hallottunk, jobb oldalt saját megjegyzések, reflexiók.
  lehet késszöveg, mint pl. most... vagy gépelt szöveg, és jobb oldalt rögtön felteszsük a kérdéseket
  írjunk szelllősen, mert úgy lehet továbbfeldolgozni
  legyen szééép színes



• jegyzetek rendje
  legyen meg minden papír...
  „ne használjanak füzetet, különösen minden tárgyhoz külön”
  A4es papír, rája melyik tárgy, melyik óra, dátum osztán dosszié



• kutatócédula:
  cédulák, megjegyzés...

Szóbeli beszámoló és a szóbeli- és írásbeli vizsga

• "felkészülés nélkül nem megy"
  meg kellene tervezni
  elvileg mindenki képes lenne a színjelesre, cska mindenkinek eltérő időre lenne ehhez szüksége, és minden tárgyból más és más időre
  hogy ki milyen eredményt ér el, ez attól függ, mennyi időt tud rászánni...
  de vannak különböző tanulűási adottságok
  „csak az Idő szelektál”
  (hányan maradunk élve 80 év múlva? ...vagy esetleg a vizsgaidőszakot ki éli túl??)
  negatív transzferhatás: egy idő után az újonnanm elsajátított ismeret ronta a korábban megtanult ismeret felidézhetőségét
  „ez így egy négyes, kérdezzek még?” - az addig elmondott tétel legátolja negatív transzferként a maradékot


• elengedhetetlen a követelmények ismerete
  - pontos követelménymeghatározás kell... mondjuk matekérettségi: aki ezt elejétől végéig hibátlanul megoldja, felkészült
  az első vizsganap után lehet megtudni a követelményeket



• csak eredeti forrásból - jobb óvakodni a kidolgozott tételektől, mint pl. ettől
  érdemes tudni a tankönyv szerzőjét; egyéb releváns szerzőket...
  de: tanárszakos hallgató, egész félévben nem járt be, majd titkárságon érdeklődött, ott van-e a tanár, akinél vizsgáznia kell.... dde félreértette a nevét, és a férfiből nőt csinált. tanár ott volt, le se vizsgázott
  tanarak hiúk: ha vki azt se tudja, fiú-e vagy lány a tanár, az kényelmetlen a tanárnak, ergó a vizsga során a diáknak is


• mi a legrosszabb, ami megtörténhet?
  nem tudjuk, mitől félünk
  félelem az, hogy van vmi konkrét esemény, amitől tartunk... a szorongás nak nincs tárgya
  mi az a személye skockázat, amit egy vizsga kapcsán a vásárra viszünk... egyiknek vizsga rosszul sikerül ⇒ világvége; másiknak vizsga nem sikerül => majt elmegyek a következőre
  ha nem sikerül, én én maradok, nem leszek más ember, kérdés, hogy hogyan kerülhetem el legközelebb... így megnyugszunk, megtisztulunk, és megtérünk.



↑

---




Mit tehetünk a vizsgától való félelem leküzdése érdekében




• ne térjünk el a szokásos napirendünktől
  (már ha van. de az fontos, hogy tartsuk fent azt a napirendet, amiben eddig jól éreztük magunkat...
  pl. Mátyás prof... éjjel írta a könyveit; délre jött be egyetemre,kettőkor vizsgáztatott)
  ne legyen extrém a vizsgaidőszak, mert az sok pszichés energiát elvisz



• hagyjuk a vizsgahisztit! sőt, kerüljük azt is, aki hisztis!


• a nyugtató és aljzószereket ne alkalmazzuk felváltva. ha hisztizünk, akkor ne nyugtatózzuk be magunkat, mert kómások leszünk a vizsgán
  ne kávézzunk, ha nem szoktunk





↑

---




Mire ügyejünk írásbeli vizsga alatt?





• figyelmesen olvassuk el, és gondoljuk át a feéladatot (konstruktív tanuláselélet: saját preszuppozíció befolyásolja a feladat meglátását)


• a feladatokat tetszőleges sorrendben oldjuk meg! ami megoldható, azzal kezdjük, ert az jó biokémiai folymaatokat indít be, és az milyne jó már


• a hiányzó részek kikövetkeztethetőek


• szomszéd is tévedhet: a külső kontrollos ember átírja a saját megoldását... ez gyakran nem így van (90%????)


• használjuk ki az időt!
  ha nem tanultunk, akkor ne is menjünk el vizsázni, mer taz nem az a szitu, ahol az embernek az is eszébe jut, amit sose tanult




↑

---




Hogyan vizsgázzunk szóban?



"puskázzunk úgy, hpogy a vizsgáztató ne vegye észre"
ne üzenjük azt, hogy nem készültünk


• felmondás helyett bezsélgetés:
  fölvázoljuk, mit mondunk, mikbőúl készültünk fel ehhez...
  fölklszült benyomást kelt az ember, gyakran nem is kell végigmondani, annyira
  személyes tapasztalatok készülés közben, összekapcsoás más tárgyakkal


• a témától való eltérés lehet veszélyes is:
  ha a hallgató másról bezsél, annak valami oka van
  „és akkor a tételről mit tud elmondani?”
  vagy semmit, vagy elmondja megint ugyanazt... elégtelen+UV vagy nem jelent meg vagy valami...
  a vizsgáztató ha fáradt, és nem figyel, akkor lehet jó taktika...
  vay ha konfliktuskerülő a tanár: sa kedve, se ideje ezen huzakodni


• a kérdéseket meg kell hallani:
  a vizsgzó rááll egy vonalra, mondja stb... kérdés - nemhalja, tovább... így a vizsgáztató azt hiszi, nem veszik semmibe:
  meg kell állni... elgfeljebb: nem tudom, nem értem a kérdését.. illik megválaszolni... be szabad ismerni, hogy nem tudom?


• érdemes hangosan gondolkodni:
  „aki hangosan gondolkodott, annak a játékvezető is segített”
  aki hallgat, azt nehéz rávezetni a helyes útra, tehát:


• vigyázzunk a hallgatással


• a vizsgáztató arca fontos információkat közöl
  - mármint rendszerint. a pókerarcú vizsgáztató nagyon rossz, nonverbális jelzések fontosak


• fölény/alázat; kétségbeesés/küzdelem:
  a túlzott fölény is rossz, a túlzott alázat meg még idegesítő is
  mindkettő agressziót vált ki




"Föl kell készülni"
Tanulni, tanulni, tanulni. /V. I. Uljanov/
"Ha fölös dolgokat kell tnaulni, akkor a hosszú távú célt kell követni"