Értékpapírok
Tartalom:
1. Bevezetés
2. Érétkpapír szabványosítása
3. Értékpapír-típusok
4. Részvény
5. Kötvény
6. Kötvány- és részványkibocsátás
7. Jelzáloglevél
8. Befektetési jegy
9. Nem tőzsdeképes érétkpapírok
10. Most jön az izgalmasabb része a dolognak (másodlagos forgalom)
11. Tőzsdei megbízás
12. származtatott termékek
13. Piaci pozíció
akiket érdekel, foigyeljenek, akiket nem, menjenek és nézzék meg, hogy készül az édes muffin
hátul is csendet kérek.. középen is... ezuen az oldalon is....
↑
Bevezetés
fogyasztó fogyaszt meg megtakarít... a megtakarítás a beruházóhoz kerül, ott vannak pl. a bankok, ahol hitelbe adják a megtakarításunkat
most: Megtakarító ⇒[PÉNZ]⇒ Beruházó
t időpont: Megtakarító ⇐[PÉNZ]⇐ Beruházó
szempontok megtakarítónál:
összeg
lejárat
kockázat
hozam (vagy egyéb szolgáltatások)
beruházók: általában mindenhol eltérnek a szempontok
pl: megtakarító rövid lejáratot szeretne, a beruházó hosszút, mert idő kell...
a beruházó több kockázatot vállal...
stb...
⇒ Kell egy közvetítő intézmény... mondjuk nevezzük banknak vagy biztosítónak
ami összeköti a két felet, azaz Értékpapír
↑
Érétkpapír szabványosítása
Jog:
milyen jogot közvetít a megtakarító és beruházó közt az érétkpapír:
- részsedési jog: a megtakarító a beruházásban részesedik
- követelés: gyk. hiteljogviszony
- valamilyen áru feletti rendelkezési jog
Átruházási lehetőség:
- bemutatóra szóló: a birtokos átadással átadja a rendelkezési jogot... akinél a papír, az összes hozzá kapcs. jogot birtokolja
- névre szóló: az is kell, hogy az én nevemre szóljon a papír
Hozam:
- nincs hozama, nem kamatozó... lehet formailag vagy tartaélmilag hozam nélküli (tartalmilag: pl. kamattalan váltó)
- fix kamatozású
változó kamatozású: nem tudom, mekkora
változtatható: előre kijelölt időpont szerint a jellemzően a kibocsátó megváltoztathatja a kamatot
Lejárat:
- nincs
- rövid
- hosszú
- közép....
de jellemzően egy éven belül rövid, egy éven túl hosszú
Forgalomképesség:
- zárt körben kibocsátott: meghatározzák azt a kört, hogy kik birtokolhatják ezt az érétkpapírt: pl dolgozói részvények
- nyílt körben kibocsátott: bárki birtokolhatja
Másodlagos piaci forgalom színtere:
- tőzsdei
- tőzsdén kívüli
Kibocsátás iránya szerint:
Belföldi/Nemzetközi
kibocsátó:
állam, magánszemély, bank...
↑
Értékpapír-típusok
↑
Részvény
tulajdonjogot testeít meg, részvénytársaságok bocsátják ki két esetben:
1. vállalatalapítás: kitaláljuk, hogy részvénytársaságot alapítunk, ehhez tőke kell, részvénytőke...
összehordják a lóvét, ez lesz az rt. tőkéje... ebbe külöünböző személyek tesznek bele hozzájárulást... és ez alapján kapnak részvényeket... azt testesíti meg, hogy hányadát birtokolja az ember az rt.-nek
2. részvény újrakibocsátás: további tőkére van szükség, és ezt így oldja meg
1. hosszú jogi folyamat:
akkor tekinthető megalapítottnak, amikor azt a Cégbíróság bejegyzi
összehordjuk a pénzt, de még nincs bejegyezve... ekkor még csak részvényutalványokat bocsát ki: nem érétkpapír, még csak okirat..... még nincs bejegyezve...
bejegyzik ⇒ akik megígérték, hogy biz. tőkét odaadnak,de még nem fizették be, azok kapnak ideiglenes részvényt
ez ,ár majdnem ugyanolyan
részvény: akkor kapja meg, ha máér be is fizette a delikvens
a részvény lehet bemutatóra vagy névre szólóó, ma már általában névre szóló...
réészvénykönyvbe bejegyzik...
aki benne van, élhet a részvényesi jogokkal:
vagyoni jogok:
- osztalékra való jog: a vállalat profitjából részesedése arányában kap
- likvidációs hányadra való jog: felszámolják az rt-t, hitekezőket kielégítik, ami megmarad, azt szétosztják a részvényesek között
- jegyzési lehetőség: a meglévő részvényesek őj érszvény kibocsátása esetén elővételi joggal rendelkezik rájuk
tagsági jogok:
- részvényes részt vehet az rt. közgyűlésén, ott szavazhat, beleszólhat
- megtámadási jog: joga van megtámadni a közgyűlés határozatát, ha ellenkezik törvény-kkel vagy alapszabállyal
- kártérítési jog: ha bizonyíthatóan kárt okoz a management, akkor kaphat
százezred tulajdonom van: nem ér semmit a szavazatom, de átmehetek a szomszéd terembe a svédasztalhoz... Olvassatok újságot, nézzétek meg kinek mikor van közgyűlése, és vegyetek egyet!
kisebségi jogok:
sok kisrészvényes... a kisrészvényesek 50%-a összehívhatja a közgyűlést.. az más kérdés, hogy le fogják szavazni őket, de összehívhatják...
elsőbbségi jogok:
valamit kidomborítanak, a többiről lemond:
pl. szavazati részvény: lemond biz. osztalékról, nagyobb szavaztért...
részváényes két ponton számíthat hozamra:
1. osztaléknyereség
2. árfolyamnyereség
lejárata nincs
részvénykibocsátás általában nyilvános, de gyakran zárt körben is kibocsátanak: egyszemélyes részvénytérsaságok
van részvénypiac tőzsdén is, tőzsdén kívül is
↑
Kötvény
hitelezői jogviszony van mögötte:
a kötvény tulajdonosa hitelezője lesz a kibocsátónak
kezdeti kötvények: fix kamatozású értékpapírok
lejárazt lehet hosszú és rövid...
általában van másodpiaci forgalmuk
kezdetoi kötvények fix kaat, adott lejárat... de aztán létrejöttek a kötvény és a részvény között átmeneti formák
Átváltható kötvény
a tulajnak bizonyos ideig lehetősége van részvényre váltani hitelét...
pl: térsaság új üzeltágba kell, de nem tudja, bejön-e...
először kötvényt ad ki: hitelező is jól jár...
ha bejön a buli és részvényre váltja a hitelező, az a társaságnak jó, mert nem kell visszafizetni a hitelt, a hitelezőnek jó, mert lehet magasabb az osztalék
opciós kötvény
sose lesz részvény belőle, de adot tidőpontban a tulaj részvényt vásárolhat
elemi kötvény
USA 70-es években bevezették a kamatadót, így hát a kötvényke után is kellett fizetni..
⇒ névérték alatt kibocsátják:
100forintos kötvényt kibocsátják 90Ft-ért, és a lejáratkor 100Ft-ot fizetnek vissza...
így jogilag nem kamatozik a kötvény
↑
Kötvány- és részványkibocsátás
a kötvénynek és a részvénynek a kibocsátása is történhet nyíltan és zártan...
nyilvános kibocsátás: bonyolultabb kibocsátás:
mivel bárki vehet érétkpapírt, egy cosmó információval el kell látni a piacot a vállalatról:
⇒
1. vállalatról szóló infó
2. ajánlat: ki mikor mennyit milyen hozamon jegyezhet az, aki érétkpapírtulaj akar lenni
3. jegyzés vagy aukció: ténylegesen adják-vezsik ezeket a papírokat
Kötvénykibocsátásnál egyebek is:
nagy kötvénykibocsátó az állam: van egy éves kötvénykibocsátási terve:
sokszor a kibocsátáshoz egy közvetítő/szindikátus kapcsolódik:
- garancia szindikátus: azt a kösz... kötvénymennyiséget, amit a piac nem vesz fel, azt megveszi
- átvevő szindikátus: egy az egyben átveszi a kötvényt, és utána az ő gondja már az érétkesítése
aukció lehet szindikátus helyett:
- francia: a minimális érfolyamon kibocsátják az összes kötvényt
- holland: az árfolyamok csökkenő sorrendjében bocsátják ki: amíg van vevő
az aukció arról szól, hogy a vevők megjelölnek egy árfolyamot, és a kibocsátó eldönti, eladja-e
szindikátus: nem jut el semmilyen piaci infó, viszont mindent elad
aukció: nembiztos, hogy minden kötvényt eladnak, viszont friss infókat kapa vállalat arüórl, hogy mit gondol róla a piac
↑
Jelzáloglevél
a jelzáloglevelek mö9göt tjelzáloghitelnél feltüntetett fedezet jeleni meg
a jelzálogtulaj fedezete az aiz ingatlan, amire a bank adta a jelzáloghitelt
jó papír, cska itthon még nemnagyon van
nagyon biztos kötvényszerű érétkpapír, hiteljogviszony van mögötte
↑
Befektetési jegy
kisbefektető: nem ismeri a pénzügyi piacot... sok termék, sokféle részvény, kötvény...s tb..
a befektetés szabálya: portfolióépítés:
ha ügyes vagyok, akkor a 100 Ft-ot nem egy helyre teszem be, hanem veszek MOLt OTP-t, aranyat olajat, stb-t
ha a vagyont jól helyzeem el, akkor biztosíthatok magamnak megfelelő hozamot és kockázatot is
⇒ Befejtetési alapok
a kisbefektetők pénzét összegyűjtik..
ezekből portfoliókat hoznak létre...
ezekből egy egység 10% ilyen befektetsé.. 10% olyan..
ezekből raknak össze befektetési jegyeket...
BUX index: érétkpapírok átlagos változása
vannak BUX-ot követő értékpapírok... arányosan veszik meg az ottaniakat...
az értékpapírcáltozás gyk. teljesen leképezi a BUXot
Fajtái:
nyílt végű vagy zárt végű..
nyílt végű: határozatlan időre szól, nincsen lejárata..
⇒ a befektetési alapnál bár ikor visszaváltható...
zárt végű: azt mondja az alap, hogy 5 éves befektetési alap...
==y az előtt nem váltható ki, de ettől függetleneül a piacon lehet még adni venni...
↑
Nem tőzsdeképes érétkpapírok
Közraktári jegy
valaki árut helyez el egy közraktárban, kap belőle közraktári jegyet...
árujegy-zálogjegy része van...
a zálogjegyet odaadja a hiteladónak... addig nem kaphatom meg az árut, míg a bhitelt vissza nem fizettem...
kb. árufedezetet jelent
Betétjegy (CD)
van egy 5-10-15 évre lekötött benkbetét.. és az erre vonatkozó jogot adom-veszem...
10milliót lekötök, kapok pár CD-t...
ha pénz kell, nem kell feltörni a bankbetétet, csak odaadom a CD-t annka, akinek tartozok
↑
Most jön az izgalmasabb része a dolognak (másodlagos forgalom)
csendet kérek... ott középen is!
ha valaki úgy dönt, hogy másképp akar megtakarítani, akkor nem kérheti vissza a befektetőtől a pénzét...
⇒ jó, ha az érétkpapíroknak maguknak is van piacuk..
a megtakarítók önmaguk között adják-veszik..
ha nincs másodlagos forgalom, akkor 5 évig nálam van a kötvény, de ha van másodlagos forgalma, akkor eladhatom
van:
tőzsdén kívüli forgalom: OTC
tőzsdei forgalom
a tőzsdei forgalom koncentráltabb
a tőzsde piac, van nyitvatartása
szabványosított: meg van határozva, mit lehet venni, hogyan..
pl. tőzsdén nem lehet venni 3 OTP részvényt, emrt azt csak kötegekben adják, az eurót tízezresével...
koncentrált: sokan vannak ott egyszerre
⇒ vannak szabályok: az ember önmaga nem kereskedik a tőzsdén, csak bejegyzett tőzsdei ügynökök...
kereskedés típusa:
- folyamatos: állandóan van üzletkötés
- szakaszos: adott ideig várják az ajánlatok egymásra érkezését, akkor kielégítiuk az igényeket, majd
Ügynökök típusai:
Bróker:
- összegyűjti a vételi és eladási aánlatokat, aztán ezeket egymásra ereszti, összepárosítja
Market makerek:
- saját számlára adnak-vesznek... odamegy XY és mondja, hogy el akar adni MOL-t, akkor megveszi saját számlára, és majd holnap eladja...
↑
Tőzsdei megbízás
két dimenzió:
- ár
- idő
Ár szerint:
- napi éras tőzsdei megbízás: az adott napon kialakuló árak szerint teéljesít a megbízó
- átlagűára: általában nagy tételhez kapcs...: vegyél ebből a részvénybőől nekem, de nagyon sokat...
lényeg az, hogy az átlagár kijöjjön..
- limitáras: ennél csak kedvezőbben köthet (ennél csak olcsóbb lehet)
- küszöbáras: vételnél minimumot mondunk... pl: elmegyünk nyaralni, és elmondjuk ügynöknek, hogy ha a teélefonrészvény mondjuk elér 5000-et, akkor szálljunk bele mi is... vagy: ha elkezd esni az OTP miután ennyit esett, adjuk el
Idő szerint:
Időszak:
- adott időpontig
- addi gszól a megbízás, míg nem tlejesíted
- addig, míg vissza nem vonom
időpontra:
május 6-án vegyünk
azonnali:
csörgök, s vegyél rögtön
Tőzsde nagyon regulált, kicsik nem léphetnek be..
⇒ a kicsik részvényeivel az OTC piacon lehet keresni...
az OTC piacon magunk is kereskedhetünk
másodlagos érétkpapírpiac: az árak nagyon gyorsan változnak...
de a csarnokban a apradicsom ugyanannyi egy nap végig
⇒ folymatos nyerési és vesztési lehetőségek
↑
származtatott termékek
értékpapítrhoz egyéb pénzügyi termékek kapcs..
pénzügyi derivatívok:
- határidős ügylet
- opció
- swap ügylet/csereügylet
Határidős ügylet:
van a vevő és az eladó... adásra vagy vételre szerzősdést köt... valamikorra
az, hogy a határidős árfolyam mekkora., atótl függ, hoyg az adott termék, milyen várható alakulást mutat
tőzsdei/tőzsdén kívüli határidős ügylet is van
it tmindkettő jogosult
opciós ügylet
aki az opciót megvásárolja, jogot szerez valaminek az eladására, vagy megvételére
pl: opciónm van arra, hogy Július hetedikén megvegyet ennyi OTP részvényt enniyére...
van egy jogosiult és van egy kötelezett:
a jogosult eldöntheti az akkori árfolyamok alapján, hoyg akkor vesz-e vagy sem..
ezért ennek az előbbivel ellentétben ára is van...
Mire is jó ez?
kockázatfedezés: van valamilyne bizonytalanság az életemben, és ezt megszüntetem..
van egy gabonakereskedő, aki gabonát ad el aratáskor... tudja kb, hogy lezs X tonna, amit el kell adnia... de bizonytalan, hoyg mennyi lezs ennek az ára...
dönthet, hogy álmatlanul alszik 6 hónapig, vagy eladja határidőre:
mindjárt eladja az X tonnát, határidőre, megvan már ki veszi meg...
fedezeti üygletkötők
/ kockázatvállalók: spekulánsok:
spekuláns: megveszi a gabonát 5000-ért, mert arra számít hogy júliusban 5400ért el tudo majd adni a
hausse/baisse spekuláns: egyik az árfolyamok emlekedésére, másik za esésére spekulál...
habitrageur: megnézi apicok és a piaci árak közti összefüggéseket, és ha megfigyel valamilyen anomáliát, akkor azt kihasználja, úgy, hogy nem vállal kockázatot:
kákán is csomót keres: megvezsi olcsón, aztán eladja drágán
↑
Piaci pozíció
aki kint van egy adott piacon, miylen kockázata van
nyitot pozíció: van kockázat
zárt: nincs kockűázat (pl. devizakövetelésem és tartozásom megegyezik)
hosszú:
áremelkedés jó, árcsökkenés rossz...
pl. ha van egy darab OTp részvényem
rövid:
áremelekdés rossz, árcsökkenés jó