Profitmaximalizálás és költségminimalizálás

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Technológia és munkamegosztás
2. Termelési függvény és a hozadéki szférák
3. Eredményesség, hatékonyság
4. Kollektív hatékonyság
5. Skálahozadés
6. A vállalat fogalma
7. Szkülla és Kharübdisz
8. A vállalat küldetése
9. Vállalati kultúra
10. A profit fogalma
11. A profitmaximalizálás rövöd távon - algebrai forma
12. Profitmaximalizálás - ábra
13. Termelékenység
14. Költség
15. Új költség.elmélet

Varian 19.fejezet

aki ki akar menni, az most menjen ki, most nem nézek oda... így van, így van... elnézést, mégis odanéztem..

Most ezt megbeszélik, vagy hangosolvasást tartanak?
↑

Technológia és munkamegosztás




közgazdász dolga észrevenni azt, hogy mire képes a munkavállaló... Cigány népesség miben tud hatékonyan résztvenni..
'90es évek: ez az útépítés.
"megvárjuk, nyilván elfelejtettek ebédelni a kolleginák... némi vöröslő arc... nem eléggé..."


↑

Termelési függvény és a hozadéki szférák


inputmennyisége(x)= output
görbe: y=(x-3)(1/3)
x=3-ig növekvő hozadék, ott inflexiós pont
inflexiós pont: állandó hozadéki szféra
előtte növekvő hozadéki szféra
utána csökkenő hozadéki szféra [ez volt múltkor]


↑

Eredményesség, hatékonyság


hatékonyság: a termelési tényezők együttműködése menniyre hatékony

eredményesség_ a piac hogyan ítéli meg az együttműködést (költség.függvények): menniyre piacképes, amit most tanulunk... nem ekv. azzal, hogy most menniyre hatékony... Önöük nyilván nehezen ítélik meg, hogy amit én it tmondok, mennyire igaz... mondjuk azt, hogy igaz... De majd megítélik, miután innen kikerülnek hogy mennyire volt szükséges az, amit én itt beszélek... szükséges egyébként

növekvő hozadék keresése és kollektív hatékonyság: mitől növekszik a gazdaság, ez a nehétz kérdéskör, és vissza kell menni a munkamegosztáshoz, mert ezt a kol. hatékonyságban szokták meglelni: együttműködésből több termelés származik;
a kollektív hatékonyság a Smith-i munkamegosztáselmélet újrafelfedezése

Közgazdaságtan és szervezetelmélet: közg. a növekvő hozadékot keresi; a szervezetelmélet a kllektív hatékonyságot

↑

Kollektív hatékonyság



miért jobb, ha csoportban tanulunk? avagy biztos jó-e ha mindeki mellé tudok rendelni egy tanárt minden tárgyból?
azt szokták mondani csoportban jobb, mert ott ütköznek a gondolatok... már ha vannak... beindul a vita, ami a fejlődés hajtóereje... igen? nem lehet kislisszolni a teremből... kollektíven vagyunk hatékonyak!
ha egy-egy népcsoportot kirekesztünk a termelésből, akkor termelékenységet veszítünk... a kollektív hatékonyság azért jó, mert akár szakosodás is létrejöhet
"azért jönnek is kollégák, nem csak mennek..."
a magyar társadalomban is vannak olyanok, akik elutasítják ezt, hogy a hatékonyságért ki kell rekeszteni mást... ez a kiemelkedés elutasítása....

mivel magyarázhatóak a világgazd. egyenlőtlenségek? Amerika azért vezető, mert képes díjazni az üzleti modellje a kiemelkedést... nem úgy, mint az Európai, a Kelet-Európairól nemis beszélve
"van más vélemény? it tkollektív hatékonyság volt.."


↑

Skálahozadés


a skálahozadék azt mutatja meg, hogy több termelési tényező egyidejű felhasználásával hoyga n változik atermelés (hosszú táv, Roemer)
Növekvő-állandó, csökkeni
a hozadéki szférál viszonyai -csökkenő - állandó - növekvő: mi a növekedés forrsa: vezetés feladata

skálahozadék: ha két tényezőt egyszerre változtatunk, akkor mit tudunk elmondani a termelékenység növekedéséről?
növekvő hozadék: két tényezőt változtatom akkor növekszik a termelés

pl.: magyar gazdaság: növekedett a diplomások száma, [...Állj! kimegy a kollega... Uram...!] a technológia

közg. azt gondolták, hoyg elsősorban a csökkenő hozadéki szféra észlelhető, tehát arra kell számítani, hogy ha valahol beruházunk, akkor a csökkenő hozadék alapján romlani fog a termelékenység
amire most kerül sor, az a növekvő: meg kell találni, mitől lesz az
csökkenő és a növekvő hozadéki szféra között szemléletbeli különbség van
csökkenő: ha itt kiaknáztam a termelést, mehetek tovább Ukrajnába

pl: „azon cégek, akik továbbviszik a termelés Keletre, elárulják a francia és a német kultúrát: az a dolguk, hogy a német, francia kultúrát szolgálják, ezért kapnak sok pénzt... no ez a váltás”


↑

A vállalat fogalma


Smith: ebédünk nem a mészáros, a pék vagy a sörfőző jóindulatának köszönhejtük.. a mészáros, a pék, a sörfőző, mint az alkotó munka intézménye (Lovagregény c. film: hogyan csinálnak négyen vállalatot... aki látta, annak jó, aki nem az rántotthal)
ricardo-i modell: hogy tudom rávenni Önöket arra, hogy bejárjanak, írjanak...
aki ebédel, az az ebédje révén megszervezi a gazdaságot
"fényképet is fogok legközelebb csinálni, ha ez eddig nem volt elég..."

Coase: A vállalat természete (1938) -
miért kell vállalatokba szervezni a gazdaságot, miért nincs csak egy vállalat - miért van egyéktalán vállalat -
hiszen Smith láthatatlan keze szerint nem kell vállalat, a piac önszervez


↑

Szkülla és Kharübdisz


Coase: a vállalat a hosszú táévú, töükéletlen szerződések intézménye (technológia és vállalat - Taylorizmus, fordizmus)
amíg hatékony az ellenőrzés, addig terjedhet a vállalat..
meddig terjedhet az egyetem? technológiai kérdés... nem csak az, hogy önök hallgatók lesznek, hanem hogy hogyan tudom elérni azt, hogy aki ide beül, az tudni fogja a dolgot diplomakor
Amerika: távoktatás: ha otthon ül, akkor sem fog puskázni, mert kell neki a tudás...
Magyarország: nem a tudás kell, hanem a papír:D
kérdés: hogyan tudom ellenőrizni a másikat, közösen dolgozunk, de tudnom kell tényleg közösen dolgozik-e

Ami jó a General Motorsnak, az jó az USA-nak
a technológiai folyamatot ki lehet terjeszteni, és az államot is be lehet vonni... az állam megsokszorozza a vállalat méretét...

Armen Alchian: a vállalat az önkéntes együttműködéshez köthető - tulajdonjogi közelítés - beruházás és humán tőke (Oliver Hart)
a beruházás és a humántőke kapcsolata... azért jó nekem az egyetemen, mert így tudom a képességeimet fejleszteni... ezért nem megyek ki... egy ideig... Archian: mindenki felismeri a hosszútávú éredekeit, a vállalat ehhez ad egy keretet
honnan tudom biztosan, hogy mindneki gondol a hosszútávú jövőjére?
vállalat arról szól, hogy hogyan tudom ezt egy kisebb közösségben megszervezni.. a vállalat lényege, hogy közösen alkalmazzanak valamilyen értékrendet, kultúrát...
a lényeg az önkéntes együttműködés, attól vállalatr a vállalat, hogy mindenki együtt szeretne működni a többi kollégával

így lesz a vállalat a társadalmi rend fenntartásának egyik intézménye, az értékrend alkalmazása adott technikai-kulturális környezetben

[ZH: taylorizmus, fordizmus!!!]

↑

A vállalat küldetése


vállalatirányítás céljai: a nyereség, a növekedés és a fennmaradás

⇒ a vállalat küldetése: a vállalat által képviselt kult. hagyomány hosszútávó fenntartása
pl:
Connecting people (az én érdekem az együttműködés az emberek között... Nokia a finn-orosz határon van, amerikai támogatással indult... ma minden fejlődő helyen is kurrensek a cikkei... connectingolja a peoplet),
imagination at work: a General RElectric lényege az alkotó munka, akinek van alkotóereje, eljöhet ide dolgozni, mert itt azt felhasználják

a klaszsikus kapitalista vállalat küldetése a profit; a fizikai munka fenntartása...

új világrend ezzel szemben: szükség van a munkás gondolkodására


↑

Vállalati kultúra


A vállalati kultúra:
a vállalathoz tartozók (fogyasztók, alkalmazottak, vezetők) kulturális közösséget alkotnak, ami lehetőséget ad a piaci teljesítményre (Audi, Suzuki, indiai, kínai vállalatok, stb.)
Audi: szolidaritási adót akarnak fizettetni vele: helyi szintre kötnék
Suzuki ezzel szemben a mi autónk, eleve így jött

a vállalat célja, hogy az emberek együttműködése iránti létszükséglet kielégítése...
(Thomas Chambers, marketing és innováció - robottechnika) - klasszikus kapitalizmus

"váltok... - nemnem - nem? jó... valaki kislisszolt közben..."

↑

A profit fogalma


bevétel - költség = profit

mi a forrása:
klassz. kapitalizmus: a munkás minél hatékonyabb kiszipolyozása; a fogyasztó becsapása, tehát átlépés az erkölcsi korlátokon és a közösségi érdeken (reziduális elmélet)

küldetés teljesítésének bizonyítéka a profit nagysága (Smith)

a profit a kollektív hatékonyság jutalma


↑

A profitmaximalizálás rövöd távon - algebrai forma


bevétel
py =
y a termelés nagysága x1 x2 két termelési tényező
py= p*f (x1,x2') és költség:
w1: x1 ára
w2: x2 ára
közötti különbség maximalizálása
Max: p*f(x1,x2')-w1x1-w2x'2

Egyenlő profit-egyenes

↑

Profitmaximalizálás - ábra


BENNE VAN A KÖNYVBEN
egyenlőprofit-egyenes-meredekség
=w1/p

egyenes: pi/p
"már szaladnak a kolegák, de észreveszem őket, észreveszem, amikor kimennek..."

profitmaximalizálás: elkezdem növelni az izoprifit-egyenseket, amíg nincs érintési pont a görbével

érintési feltétel:
MP1(x1',x2)=w1/p
határtermék - határtermelékenység
mi alkalmazkodik mihez?
munkabér a termelékenységhez, vagy fordítva

mi a termelékenység?
↑

Termelékenység


határtermelékenység: a termelési tényező felhasználásának növelése és a termelés növekedése közötti arány

átlagtermelékenység: a termelés nagysága és a termelési tényező felh. mennnyisége közötti aány

„egy tanárral több → mennyivel több tudás? ez ma már egyre kevésbé megy, mert ha munkás ott áll, addig okés... de ma már a szellemi munka termelékenysége is fontos..”
szellemi termelékenység:
észre kell venni, mi a feladat
minőség (fizikainál a gép szavatolja... viszont egy oldalért is lehet Nobel-díjat kapni)
tőke és munka közti viszony... fizikai: a gép dolgoztatja a munkást... szellemi: tehetség táncoltatja a tőkét
szellemi munka, mint rendszer: a munkás maga is jól dolgozik... viszont ma az informatikusnak is kell tudnia, máshol mire van igény, stb... kollektív kell hatékonynak lenni


↑

Költség


a költség a termelési tényezők újratermelésének biztosítása

klaszsikus pol. gazdaságtan: objektív költség
„tudom, hogy kibeszéltem a torkomat, tehát annyi pénzt kell nekem adni, hogy ihassak egy pohár vizet, nem többet.”

XX. század alternatív költség.elmélet
„a bért azt határozza meg, hogy milyen piaci lehetőségei vannak még... kollega lemegy főnökhöz: van egy jobb állásajánlatom... ”

XXI. század: a termelési tényező hosszú távú fennmaradásához szükséges erőforrás biztosítása

↑

Új költség.elmélet



föld esetében a kötségeket a globális fenntarthatósághoz való viszony határozza meg
pl.: olaj-ár: azért magas, mert át kell állni egy szellemi munka alapú gazdaságra...
hogy érhetem el a békés átmenetet

a munkaerő költsége: az emberléttel összefüggő költségek: alapvető szükségletek egy demokratikus társadalomban
F. Perroux fr. közgazdász - oktatás, egészségügy, minimálbér...
váll alakítson ki olyan technológiát, hogy meglegyen feltétele a minimálbér kitermelésének

hibás felfogás, hogy nem tudja a munkaerő kitermelni a bérét...
a vállalkozó nem tud olyan technológiát behozni, hogy kitermelhesse a túlképzett ember azt