Az általános egyensúlyi elemzés
Tartalom:
1. Bevezetés
2. Az árutermelés modellje
3. A piac modell
4. Az általános egyensúlyi elemzés
5. A közgazdaságtan robinsonádja
6. Alapfogalmak
7. A gazdaság magja
8. Bruttó és nettó kereslet
9. A fogyasztás egyensúlyának eredményei
10. A pénz szerepe a gazdaságban
11. A pénz fogalma
12. Walras-tétel
13. A jóléti közg. tételei
14. Adózs és társadalmi optimum
varian 29... de eltér
↑
Bevezetés
"igen, legbelülre kell menni a kollegának, így van... kevesen állnak föl az ember tiszteletére, ezt azért meg kell ünnepelni... és még le is önti a kollega a kávéval..."
a közg. az értékrend alkalmazása a gazdaságra (konvergencia-program)
„ebédünket nem a mészáros, a sörfőző, a pék, vagy amészáros jóindulatának köszönhetjük, hanem önszeretetünkhöz kell fordulnunk” /Adam Smith: a nemzetek gazdasága/
hogy lehet megteremteni az általános egyensúlyt, bizalmat
"mindenki a barátjával-barátnőjével beszélget, megértem. ígyvan"
aki ebédel (az arisztokrata), úgy ebédeljen, hoyg harmóniát alakítson ki
↑
Az árutermelés modellje
z eladó úgy termel, hogy ne ismeri a vevők szándékát, a vevő úgy dönt, hogy nem ismeroi az eadó tevékenységét (20 rőf vászon = 1 kabát; munkaerőpiac)
"amikor a vevő úgy dönt, hogy a hangyákkal akar foglalkozni, emrt hangyás, akkor kimegy a piacra, és megnézi, hogy van-e erre oktatási program"
elidegenedett jelleg, kizsákmányolás problémája
/USA: az az állam versenyképesebb ott, ahol több a felsőoktatási intézmény/
↑
A piac modell
az egyensúly-elmélet ennek az elidegenedett jellegnek a kritikájaként jön létre
milyen mechanizmus révén lehet a munka elvégzése előt ttájékoztatni a termelőt a fogyasztó szándékairól (kereslet), és a fogyasztót a termelés lehetőségeiről (kínálat)?
„Kína nem fogyaszt, csak termel, USA meg nem termel, cska fogyaszt”
"érzem, önökben is a kerelset inkább a fólia iránt van"
↑
Az általános egyensúlyi elemzés
„a szabadkereskedelem Isten diplomáciája” (Richard Cobden, 1857)
Bizalom - jogállam - piacgazdaság
Egyensúly és harmónia viszonya
Hogy kommunikáljon a jegybankelnök? felfúvódás van = kamatemelés lesz stb.
↑
A közgazdaságtan robinsonádja
a közgazdászok imádják Robinsont, mert ott nincs melékes zavaró körülmény, csak gazdaság
"így van, van aki csak a lényegre jön be"
- vegyünk egy szigetet: van rajta: "van egy sziget - Lost - és van rajta:"
"Robinson partravetődik, csinál mérleget, cska a számviteleseknek..." aztán lesz még a szigeten:
Egy Robinson, egy Péntek
Kókuszdió és Hal
másra nincs szükséglet, de mind a kettőnek mindkét termékre szüksége van, illetve:
mind a kettőnek van mindkettőből valamekkora készlete - tahát mind a kettőnek a másikra (illetve annak készletére) szüksége van
"miért van szőnyeg itt Afrikában? mert meg kell venni az európaiaktól... és miért vcan légkondi? mert a szőnyegtől meleg van"
"úhgy is működhetnek együtt, hogy lopnak egymástól, vagy megölik egymást... nem lehet elehet utalni a Lostra..."
Két koordinátarendszer:
Bal függőleges: Robinson kókusszükséglete
Alsó vízszintes: R. halszükséglete
Felső vízszintes: Péntek kókuszdiója
Jobb függőleges: Péntek hala
„ez a sziget a közgazdász számára... elég szomorú, de így van”
Robinson hala, péntek hala...
Robinson kókusza, Péntek kókusza
a cseréhez kell egy induló készletallokáció: a gazdaságban rendelkezésre álló összes termékmennyiség kezdeti elosztása
az Edgeworth-doboz az összes rendelkezésre álló készletet tartalmazza, és mutatja a fogyasztók preferenciáit; mutatja kinek mije van, és mire van szükséglete
(WTO-konferencia)
Edgeworth: általános egyensúly elmélete...
<↓--↓---Péntek kókusza
A |
R hala | V Péntek hala
↓--↓--↓---→Robinson kókusza
végtelensűrű közömbösségi térkép, minden pont metszési vagy érintési...
"ebben a pontban van Robinson és Péntek... mit cisnálnak egymással... mármint gazdasági értelemben... miért, mire gondoltak?"
az érintési pontok Pareto-hatékonyak (egyik lemond vmennyi termékről, úgy, hogy neki nem lesz rosszabb, de a másiknak jobb lesz)
a szerződési görbe azokat a pontokat tartalmazzák, ahol érintik egymást...
"mondják, hogyha van valami probléma, de nem hiszem, hogy lehet egyébként..."
↑
Alapfogalmak
Végső készletallokáció:
a csere eredményeként a gazdaságban található összes jószág végső eloszlása
szerződési görbe: azon pontok halamza, ahol az egyik szereplő sem tudja úgy javítani a helyzetét, hogy a másiké ne romoljon, és ez az ismmeret közös tudás - Pareto-hatékonyság (szaxervezetek, stb.)
általános egyensúly modell: lehet bízni a jogállamban
nehezebben vállalnak az emberek munkát, mert nem bíznak a jogállami munkavállalóvédelemben
↑
A gazdaság magja
mindkettőnek vannak magjai, de nem tudják felhasználni őket...
ott vannak az érintési pontok
megint a két közömbösségi görbe kooordirendszere egymásba fordítva érintési pontokkal, szerződési görbékkel...
indulókészlet-allokávió
és végsőkészlet-allokáció közt különbség
Kétféle pareto-hatékonyság lehet, aszerint, hogy kinek lesz jobb
két 1/x göbe egymásbafordítva, mandula alakú terület... azon belül bármi lehet
az a terület a gazdaság magja
vagy egyiknek, vagy másiknak lesz job
A gazdaság magja az a terület, ami az induló készletallokációból származó végső készlet-allokációk halamazát tartalmazza
(ind. készletallok: kinek miből mennyi volt eredetileg)
a gazdaság magján belül meghatározatlan az elosztás, az a két szereplő erőviszonyától függ
↑
Bruttó és nettó kereslet
Bruttó kereslet: az összes jószág, amire szükség van a végső készletallokáció eléréséhez
a teljes kókusz-hal mennyiség, ami az érintési pontban kell R-nak és P-nek
Nettó kereslet: a bruttó kereslet és a rendelkezésre álló készlet különbsége: ez az, amit ténylegesen cserélni akarok... annyi halra van szükségem, amennyit Péntek kínálni fog, és annyi kókuszt kínálok, amennyit Péntek akar
Az egyensúlyi pontban a nettó keresletek (túlkeresletek) összege zérus
↑
A fogyasztás egyensúlyának eredményei
a csere is növeli a jólétet, nemcsak a munka - cserébe vetett bizalom kérdése
A Pareto-hatékonyság fogalma: senkinek a helyzetét nem lehet úgy javítani, hogy vkié ne romoljon
A piac fogalma: a demokratikus intézmények összekapcsolása az árutermeléssel - pol-gazd. intézményrendszer, korrupció problémája
↑
A pénz szerepe a gazdaságban
meg kell határozni az ármérce-jószágot. legyen ez a kókuszdió
€ árfolyama hektikus: nem világos, milyen jószágkosár áll mögötte: német, román (mint potenciális €-zónatag...)
a szigeten legyen egy árverező, aki kikiáltja az árarányokat: p_h/p_k
legyen egy kókuszért egy hal!
az egyes árarányok mellett a szigetlakók jelzik a nettó kereletüket
az árverező mindaddig mondja az árarányokat, amíg a nettó keresletek összege meg nem egyezik
amikor a nettó keresletek megegyeznek, az az egyensúlyi arány
az Edgeworth-dobozban:
amikor az árverező eltalálja, akkor egy ferde vonal az érintési ponton megy át... egy költségvetési egyenes
a jegybank az árverező, akkor kicsi az infláció, ha jól belövi
↑
A pénz fogalma
az ármércejószág meghatározásával eldöntöttük, hogy mely jószágban mérik a jólétet és a szükségletet
"Óz a csodák csodája - ez a kérdéskör: mi legyen a pénz, arany vagy ezüst? Észak szt arany, dél szt. ezüst (mert azt könnyen behozzák Mexikóból...) Oz = uncia ⇒ arany"
gyáva oroszlán: helyi poliitkus
bádogember:helyi munkavállaló
sárga... értik, sárga úton indulnak el...
elindulnak Smaragdvárosba ... Washingtont nevezték így...
Egy egyszerű ember machinálgat ott... ő a jegybank elnöke
az árarányokkal eldöntötték a két termék viszonyát, és egyúttal a két szereplő erőviszonyait egymáshoz képest
↑
Walras-tétel
amenniyben a preferanciák konvexxek, ls lrvényesül a csökkenő hozadék elve, akkor mondig van olyan árarány, ami mellett a nettó keresletek összege zérus
preferenciák konvexek: fogyasztók az átlagot preferálják, nem függenek egy jószágcsoporttól sem
„nincs olyan egyetemista, aki csak sört iszik, és mást nem fogyaszt”
csökkenő hozadék elve: nincs monopólium
ha verseny van, és a fogyasztó a király, akkor van egyensúly is
a walras-tétel a közös pénz itányti politikai szükséglet. a közös pénz a preferenciák feltárásának é saz egységes piac modelljének feltétele
a pénz egysége a gazdaságban a demokratikus modell érvényesítése
azé jó a közös pénz, mert azzal lehet meghat.-ni a preferenciákat
↑
A jóléti közg. tételei
első tétel: bármely versenyzői egyensúly Pareto-hatékony
Második tétel: ha a szereplők preferenciái konvexek, akkor mindig létezik egy olyan árrendszer, ameéyre bármelyik Pareto-hatékony elosztás egyben a megfelelően választott indulókészlethez tartozó egyensúlyi pont
↑
Adózs és társadalmi optimum
James A. Mirrlees
Honnen udjuk, hogy nincs monopólium és honnan tudjuk, hogy a kapott eredmény nem javítható
Adózás problémája: hogyan osszuk tovább a javakat
A kormányzatnak többletinformációra van szüksége
Az adózás révén információhoz lehet jutni
legjobb: mindenkit a preferenciái szerint kell adiztatni
a második legjobb adóztatási rendszer: hosszú távú szebályok követlése