folyt.: vállalat működésének az értelmezését...
"alacsonyan repülnek ugye a nemtudoménmicsodák"
Költségminimalizálás, költséggörbék
Tartalom:
1. Költségminimalizálás
2. Isocost
3. Isoquant
4. költségminimalizálási probléma - geometriai elemzés
5. Költségminimalizálási probléma
6. A költségminimalizálás közg. bvonatkozásai
7. Költségtakarékosság és érték
8. Költségfüggvények
9. Átlagos és határfv-ek
10.
11. Határköltséggörbe
12. Skálahozadék és átlagköltség
13. Termelékenység és költség
14. Signaling-elmélet
- vállalat a kollektív hatékonyság megvalósításának egyik szervezeti kerete
- a vállalat célja a fennmaradás, növekedés, profitmaximalizálás - eszközei : küldetés, kultúra
- profit a kollektív hatékonyág jutalma
- a költség problémája: a termelési tényezők újratermelésének biztosítása
↑
Költségminimalizálás
számvitel mint segédtudomány? nonem
mit tekintünk költségminimalizálásnak közg. szempontból?
egy cég akor költségminimalizáló, ha a termelését a lehető legkisebb költség mellett vágzi el.
a lehető legkisebb költségszintet próbáljuk meg belőni
c(y) jelöli egy cég legkisebb költség-ét adott termelési szint mellett függetlenül attól, hogy az milyen term. tényezőkből származik...
ABC-számvitel (Robert Kaplan) - a legkisebb költség. megragadása
ez a 80-90es évekig tartotta magát... vagy a központból, vagy a termelésből veszek el pénzt... minden gyárban harcol a központ meg a termelés
a marketing nem általában van, hanem lehet, h a vállalat egészében egy részleg csinálja
ezt a .... szponzorálja
"jó, mindenki megbeszéli a Fábry showt..."
önök itt az output, mármint az önök tudása... és a költség, amivel az egyetem ezt megteszi
↑
Isocost
Isocost az összes elérhető inputkombináció adott pénzösszeg mellett
azaz pl. 100 egység pénz felhasználása és w1 w2 árak mellett az isocost
w1*x1 + w2*x2 = 100
egyik term. tényező az alacsonyan képzett és a magasan képzett munkaerő
mindkettpnek van ára,
w1 és w2
mennyi magasan végzett (x1) és mennyi alacsonyan képzett (x2) kell egy adott pénzt...
ez egy költségvetési egyenes, de jó
meredekség:= -w1/w2
termelési tényező ára: objektív vagy szubjektív?
nem arról van szó, hogy egy docenst nem lehet rosszabbul fizetni (sajnos nem ez a helyzet), hanem arról, hogy van egy bértábla
\
\c''
\ \
\ \
c'\ \
\ \
↓--↓--↓--→
több pénz ⇒ kijebb tolódik
NFT: hogy fogják elkölteni?
↑
Isoquant
-egyenlő termékgörbe
Minden inputkombináció y outputot eredményez... melyik a legolcsóbb
↑
költségminimalizálási probléma - geometriai elemzés
vannak isocostjaink, amik az erőforrásokat reptrezentálják,
és vannak isoquantok,
ÁBRA:
1/x isoquant
-x+2 isocost
-x+4 isocost
1 érintési és két metszéspont
a cél: azért adok pénzt, hogy alkalmazd a munkaerőt...
vállalat: okés, akkor ilyent meg olyant alkalmazok, mert ez a gazdpol. irány
ekkor metszéspontokat alkalmaz, több költség, de magasabb alkalmazottság, és ugyanolyan termelés...
viszont az NFT-ből van pénze
cél: legyél költségminimalizáló: ⇒ az érintési pontot választja
↑
Költségminimalizálási probléma
meg kell keresni az érintőt
ezt tekintjük a belső megoldásnak
"ugyanaz az ábra, és egy diának szuámít!"
-w1/w2 = TRS = -MP1/MP2
költségminimalizálás: tudom, mennyit akarok termelni, ehhez milyen w1-2 tartozik
kar mondja meg: igen, ezen akaron ennyit tudunk oktatni, mert ennnyit kell
kérdés, hogy az milyne optimális költségszinttel tud működni
f(x1,x2)=y'
itt az alapvető probléma a közgazdász (és nem a duna másik oldala) számára, hogy az egyenlőség melyik fele a fontosabb..
a w1 és a w2 adott külsőleg..
ha igaz a költségminimalizálási tétel, milyen munkakörülményt kell termelni, hogy kitermeljük a szükséges erőforrást.
↑
A költségminimalizálás közg. bvonatkozásai
a költségminimalizálás kifejezi a racionalitásra való törekvést
a dualitás: a termelési képesség kifejtéséhez szükséges erőforrásokat kell biztosítani: két különb, közg. szemlélet
egyszer úgy néztem, hogy atermelési nagyságot tudom változtatni, egyszer azt rögzítem, és más vált
„ahoz, hogy önök kiváló közgazdászok legyenek... túloztam... hogy közgazdászok legyenek... milyen minimális költség-t kell befektetni”
a költségcsökkentés csak ösztönző tényező a technológia jobb hazsnálatához
↑
Költségtakarékosság és érték
nem egyértelmű, mi az, amit el lehet vonni, és mi az, ami már té nyleg a termelést veszélyezteti
- a pazarlás problémája - a termelés szükségletei (reprezentációs költség-ek)
menniyt lehet még elvonni különb. intézményektől... repr. költség.re gyakran azt mondják, pazarlás... vezérigazgató menjen a legjobb kocsival, különb. a bank azt mondja, nem dolgozik jól, nem ad hitelt... APEH szerint meg nincs így, ezért jól emgadóztatja...
- költségtakarékosság: a gép függeléke az ember: minél kevesebb bért adok az embernek, annál magasabb a profit... bérköltség-et lejjeb kell nyomni, magasabb lesz a profit.. Magyarországon sokat alkalamazták
- költségtakarékosság: alapztechnológia, kollektív hatékonyság és költség-ek
annyit adok neki, hogy innovatív legyen
alaptech pl.. számítógép: milyen gépet veszek az egyetemi oktatónak? ha nem adok, akkor lemaradunk
PL: modern biciklik → az eladókat ahoz a fogyasztói körhöz kell idomítani.
- kisker. fogyasztók, termelők és értékprobléma (Wal-Mart, mezőgazdaság)... nálunk Tesco, Auchan, Cora.. nagyon költséghatékonyak, de nagyon alacsony bérek... nem lehet kimenni, mert az csökkenti a hatékonyságot... ebből a fogyasztó profitál
magyar Mezőg halyzete nagyon nyomott... magyar fogasztüó ahhoz van szokva, hogy olcsó a gyümölcs... hogy ezt megv, ahhoz meg kelél értetni a fogyasztóval hogy a mezőgazdaságra többet kel áldozni, és hogy ettől a mezőg-nek jobb is lesz.
↑
Költségfüggvények
Rövid távú költségfüggvény: az x2 szintje rögített (mondjuk x2), enniy diplomást KELL alkalmazni mondjuk...
w1, w2 is rögzített
cs(hort)= w1*x1(w1, w2, x2', y) + w2*x2
x1 függvényez azoknak..
y az állandó költség
Hosszú távú költségfüggvény
c(y)=w1*x1(w1, w2, y) + w2*x2(w1, w2, y)
állandó és majdnem állandó költség-ek
el kell dönteni, mi az állandó költség, és mi az, ami az output függvényében változik
pl. magyar vűáll. nem költött innov-ra, hanem csak ami lecsorgott a multiktól... most, hogy a multik kimennek, kérdés van..
pl.. csináljunk tudásközpontokat.. Műegyetem tudásközpont lesz... sajnos nem mi... hogyan csinálunk ott innovációs központokat
elvesztett költség-ek: ha nem
"amikor önök bejöttek erre az oldalra, és még nem mentek ki, ami nagy élmény nekem, akkor ez a 75 perc elvezset költség számukra... nem érdekes, mi lett volna, ha nem megyünk be...."
↑
Átlagos és határfv-ek
rövid és hosszútávú (hogyan rögzíti a költségminimumokat)
teljes költség:
c(y)=cv(y) + F
F: fix költség
cv: változó költség
átlagos változóköltség fv
AVC= cv/y
„Önök matematikailag már rendkívül felkészültek, erről már adatok vannak”
Átlagos fixköltség-függvény
AFC=F/y
ez hiperbola lesz, dejó
Határköltség:
MC(y) = c(y)'
ha növelem a kitermelést egy egységgel, hoygan változik a teljes költség
ha növelem a termelést, a fix költség változása 0...
a határköltség változása lesz az, ami adott esetben a telj, költség., változásást mutatja
↑
az átlagköltséggörbe megszerkesztése:
A) az átalgfos állandó költség a kibocsátás novekedésvel csökken
B) az átlagos változó költség a kibocsátás növekedésével maga is nő
C) a két hatás együttesen az átlagköltséggörbét U alakúra formálja
y(AC)
y növekszik, AFC csökken: hiperbolikus
AVC:
növekvő lehet
ha olyan alakú, akkor azt mondjuk, hogy érvényesól a csökkenő hozadéki szféra
U alakú: van csökkenő, állandó, és növekvő hozadéki szféra
AVC +AFC ⇒ U alakú átlagköltg-görbe
növekvő hozadéki szféra: esnek a költség-ek..
..állandó..
...növekvő: nőnek a kg-ek
növekvő költség → U alakó
↑
Határköltséggörbe
output + → hogy változik aköltség...
a határköltséggörbe alatti terület a változó költségeket adja meg (merhát integrálunk, sé megkapjuk azt, amiből deriváltunk)
MC=dTC/dQ
AC=TC/Q
2 U alakú görbe
egyik minimumban metszi a másikat, de ez nem ekvivalens
fejlesztünk, egyre javítja a termelést..
...még új.. mégúj..
..egyre javul a termelés..
..még egy... it tmár nem javítja a koll. hatékonyságot... ez már az állandó hozadék..
...még egy munkást felvesztünk
"kollága rontotta a kollektív hatékonyságot, amikor kiment, de mi javulunk, mert azértis jobbak leszünk így"
azért metszi a minimumpontban az átlaagkötlséget a határköltség, mert az mutatja, hogy avállalat mikor vált át a vállalat a növekvőből a csökkenő hozadéki szférába
átlagos váltköltség fv-nál... AVC U alakú, mert a 3 hozadéki szférát mutatja
"bennevan atankönyvben, nem tudom, észrevették-e már"
minimum
az, hogy önök ilyen sokan vannnak, és én ilyen kiváló vagyok, az növekvő hozadékot eredményez az első 60 percben...
aztán két perc míg ugyanannyi
aztán még 13 míg romlik...
AC: késleltetve tükrözi
határköltség ugyanabból a pontból indul ki, mint az átl. cáltozó költség
↑
Skálahozadék és átlagköltség
csökkenő, konstans, növekvő átlagköltség
AC(y)=TC/Q
meg tudom-e figyelni a határváltozást, vagy cska átlagra tudunk-e koncentrálni... utóbbiban késleltetve tudjuk meg, mikor változott a technológia...
↑
Termelékenység és költség
A határtermék (határ termelékenység) és a határköltség viszonya a munkabér esetében
MC=wL/MP
a minimálbér és a szegénység kérdése:
pol. és gazd, viszonya: hogy lehet demokr. pol,. intézményekkel összhangban lévő vállalati struktúrákat létrehozni
„kilapult a Föld..tehát ilyen szempontból Kopernikusz hülye”
Eredményesség és hatékonyság kapcsolata (Kína, India)
↑
Signaling-elmélet
Michael Spence 2001. évi Nobel-díj
a munkavállalók közötti termelékenység-különbséget jelezni akarják
ennek egyik intézménye az oktatás
az oktatás árának (a tan. költség-ének) függvényében lehet elegyítő és szeparáló egyensúly is
a jelzést biztosító intézmények mint feltétel
"ha azt mondom, sokkal jobb előadó vagyok , mint az egyetemen bárki ,más, akkor az a kérdés, hogyan tudom ezt az egyetem vezetősége felé jelezni..."
„amikor önök megkapják, vagy néhányan megkapják 5 év múlva a diplomát... akkor a Corv. diploma nem azt bizonyítja, hogy többet tudnak, hanem azt, hogy Önök erre képesek voltak, ennyibvel termelékenyebbek”