Csináljunk modellt!!
Tartalom:
1. Mi kell a modellhez?
2. Első kérdés: mit cisnálnak a gazdaságban a fogyasztók?
van feladatgyűjtemény makróból naturelllement....
és a könyvből is ugye megoldottuk az első három fejezetet, nemde?
111 oldalt mindenki már a kisujjából ráz. ez cska természetes.
és persze letöltöttük az előadás anyagát... mert rajjzolgatni kéne, rajzollgatni
íme a bíbszínek a honlapja bíbíszínek a honlapja..
vajon mit csinál az európai unióval, anglia gazdaságával a munkarerő beáramlása-...
↑
Mi kell a modellhez?
olyant készítünk, ami megmutatja, hogy kerül a trendre a gazd...
hoszsútávú modell
a gazd. állandósult állapotát fogja leírni
kellenek szereplők a modellhez:
szereplők: /starring/
fogyasztó
vállalat
állam
mit cisnálnak ezek és hol csinálják?
a piacokon csinálják...
ha már vanna piacaink, nyilván lezs egy olyan fogalmunk, amit
egyensúly
-nak fogunk nevezni
↑
Első kérdés: mit cisnálnak a gazdaságban a fogyasztók?
Mit csinál a fogyasztó?
fogy. (áru)kereslet, munkakínálat, tőkekínnálat
⇒ lesz egy áárupiacunk, munkapiacunk, tőkepiacunk...
akkor lesz egyensúly, ha a kereslet megegyezik a kínálattal...
tehát oylasmit művelnek a piacokon, amivel eztekhez nyúlnak hozzá
Kereslet:
C (árupiac) [fogyasztó] + I (vállalat beruh. tev.) + G (állami vás.)
L [vállalat]
K [véállalat]
Kínálat:
Y [válllalat]
L (munkapiac)[fogyasztó]
K (tőkepiac)[fogyasztó]
egyensúly, ha
Y = C + I + G
L (váll. munkakereslet) = L (fogy. munkakínálat)
K (váll. tőkekereslet) = K (fogy. tőkekínálat)
Keressük a modell endogén változóit:
azért endogén, mert van exogén változó is:
exogén változó nem az endogén változóktól függ
Y (GDP)
C (fogyasztás mértéke)
I (egyensúlyi beruházás értéke)
L (foglalkoztatottak száma)
K (tőke nagysága)
5 változó 3 egyenlet... ⇒ kibontjuk: mitől függ a (munka|tőke|stb)(kereslet|kínálat|stb.)?
Munkapiac:
legyne a munkakínálat konstans
L fölött vonás (elvonás...)
Legyen a tőke is konstans
Y = f(L,K) (= almaa)
mennyi tőkével és munkával hány almát tudunk termelni
a vállalat szeretne prófitot-maximalizálni
PI => max (L, K)
PI = p*Y - WL - RK
W: munkabér
R: tőke bére, nominális
deruválunk, ezaz... először L szeirnt, majd K szerint...
ahol ezek 0-t adnak, ott a vállalat maximalizálta a prifitját
MPL : munka határterméke
MPK: tőke határterméke
P*MPL - W = 0 < határprofit munka szerint
P*MPK - RK = 0
MPL = W/P = w
MPK = RK/P = rk
reálbér, reálbérleti díj
MPL = w
munkakereslet függ a munkabértől
tőkekerelset függ a tőke reálbérleti árától
/ordított arányosság/
munkakínálati fv: függőleges vonal
munkakeresleti fv: hiperbola
egyensúly a kettő metszete
kialakul az egyensúlyi bér: w*
és a munka mennyisége: L*
tőkekínálati fv:
függőleges egyenss (nem függ abérleti díjtól)
tőkekereslet hiperbola
⇒
K*, R*
Y rögzített
termelési fv-től függ
Say-tv: hosszú távon, ha a munka és a tőke kínálata rögzített, akkor a kib. cska a technológiától és a felh. term. ténezőktől függ
fogyasztás egy prociklikus változó, GDPvel együtt mozog
függvénye:
C(Y_DI)= C0 + MPC(Y-T)
Y_DI: rendelkezésre álló jövedelem: Y - T = YDI
r: reálkamatláb: minél nagyobb az értéke, annál nagyobb az ösztönzés., hogy a vállalat ne gépet, hanem kötvényt vagyen
I(r[negatív irányban])
árupiaci egynesúly
A (r)
|. |S
|. |
| . |
| ._ |
| . |
↳_____-_-_↳_____> (S,I)
I: hiperbolikus
S: konstans függőleges
Y = C + G + I
Y - C - G = I
Y - T - C + T - G = I
Y rendelkezésre álló jöv
Y - T - C : magánmegtakarítások érétke
Y - T - C + T - G : társadalmi szintű megtakarítások (S)
S = I(r)
gazd. kérdés: engedjük-e a munkavállalók beáramlását?
1. hatás: munkakínálat megnő LS ↑
2. hatás: ettől csökken a munkabér nagysága M↓
3. hatás: term. fv csak a felh. munkaerő és a tőke fv-nye Y = f(K,L) ↑
4. hatás: megv. munkaerő mérétke, egv. a munkahatártermék: MPK ↑ ⇒ Kd(emand)↑
5. emiatt S↑
6. emiatt a reálkamatláb csökken
7. emiatt a vállalat inkább beruház
8. emiatt fogyasztás nő
mi törétnik, ha ugyanannyi munka és tőkével többet tudunk termelni?
munkapiac: megv. a keresleti fv: eltolódik jobbra, képesek vagyunk többet adni a munkásnak
tőkereálbérleti díjat is hajlandóak vagyunk többet fogyasztani
több almát termelünk, több megtakarítás, több fogyasztás, csökken a kamatláb