További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Vizsgainfók
2. Mai tartalom
3. Keynes-i rendszer vs RBC alapú
4. Optimális fiskális politika
5. Összefoglalás...


↑

Vizsgainfók


sajnos eljutottunk az utolsóhóz, de nem baj, jövőre újra jöhetnek, akkor már nyitott gazdasággal fogunk foglalkozni...

doga előtt makrótanszéknél ülésrend
akik minden második héten jártak szemináriumra, azoknak 25 kérdés...

Ponthatárok: 87 - 74 - 62 - 51
tartalom: tankönyv, példatár, kivéve a nyitott nemzetgazdasági rész...

aki megtanulja a példatárat (ilyen kis vékony példatárról van szó), az már hármast kap!!

de mindenki egy négyesre vagy egy ötösre készüljön, de készüljön...

↑

Mai tartalom


optimális fiskális politika...

az Európai Központi bank nem ezt a (Keynes-i) rendszert használja
reál üzleti ciklusok (RBC) alapú rendszert használ

azért tanultuk inkább ezt, mert ez matematikailag könnyebb...

↑

Keynes-i rendszer vs RBC alapú


KeynesiRBC
fgyelembe veszi:
fogyasztók (1), vállalat(2), állam(2)
árpuiac(a),munkapiac(b),tőkepiac(c)pénzpiac(d)		ugyanezeket...
statikus:
az aktuális évi értékeket kizárólag az azévi adatok befolyásolják (pl arra az évre milyen π-t számolnak...)		dinamikus:
az, hoyg mi történik 2007-ben, atótl is függ, mi történt 2006-ban... hogy mire számítanak, mi fog később történni... vannak predeterminált változóink (visszatekintenek), és várakozásaik is vannak
8változó, 8 ismeretlenitt is, viszont az előretekintő sztochasztikus differenciarendszer
szabálykövető gazdasági szereplők... (= kívülről adtunk nekik szabályt) mindenkinek van célja, és arra törekszik, hoyg ezt optimalizálja... (⇒ korlát mellett optimalizáló gazdasági szereplők)...
fogyasztó: U → max... korlát mellett maximalizál... azt választja, ami neki optimális...
a fő különbség akkor van, ha kvantitatív jellemzőket nézünk


Fogyasztó: RBC
C1 és C2 fogyasztásmennyiségewk periódusonként...
lnC1
lnC2
U = lnC1 + βlnC2
β a fogyasztó türelmetlenségi paramétere türelmetlenségi paramétere
a fogyasztó két időszakig él... és életpályájának a hasznosságát szeretné maximalizálni...
1. periódusi költségvetési egyenese
y1 : első periódus beli jövedelem
fogyaszt (C1)
megtakarít: B1 : a kötvényállomány reálértéke
y1=C1+B1+T1

2. periódus
y2 : második periódus beli jövedelem
(1+r)B1+y2 = C2+T2
r a reálkamatláb


csinálunk egy költségvetési korlátot... mikró óta úgyis szuperül tudunk intertemporális feltételeket csinálni...
⇒ kifejezzük B1-et és behelyettesítjük a másodikat...
y1 + y2/(1+r) = c1 + C2/(1+r) + T1 + T2/(1+r)

fölírjuk a Lagrange-függvényt... mindenki ismeri a Lagrange-fv-t Variantől?
L= lnC1 + βlnC2 + λ(y1 + y2/(1+r) - c1 + C2/(1+r) + T1 + T2/(1+r))

∂ C1 szerint : 1/C1-λ=0
∂ C2 szerint : β×1/C2-λ×1/(1+r)

∂ λ szerint

(1+r)β1/C2 = 1/C1
(két időszak pótlólagos haszna nem külnbözhet egymástól: Euler-egyenlet)


van egy közömbösségi görbénk...
meg egy egyenesünk...
C1 ←> C2
egy hiperbola, mint közömbösségi görbe
egy érintő egyenese, mint költségvetési korlát

y1 + y2/(1+r)-T

ha pluszjövedelmet adunk neki, az első és a második periódusban is megváltoztatja a fogyasztásának értékét,
mert kijjebb tolódik a költségvetési korláta...

RBC: ha valakinek adunk 25 almát,m nem biztos, hogy most meg is eszi, talán meg fog takarítani...
keynes-i rendszerben nem takarít meg...

↑

Optimális fiskális politika



1. periódusi költségvetési korlát
y1 = C1+B1+T1

2. periódus:
y2 + (1+r)B1 = C2+T2

árupiaci egyensúly:
Y1= C1+G1
Y2= C2+G2

1. periódus
T1+D1=G1
D1 az államadósság
2. periódus:
T2=G2+(1+r)D1

+ Euler-egyenlet ⇒ 7 egyenletünk van, de jó ez nekünk!!!

Ricardoi ekvivalenciaelv:
ha csak egyösszegű adók vannak a gazdaságban, akkor a reálváltozók egyensúlyi értéke szempontjából csak a költségvetési kiadások értékétől függ...
adók pályájától nem függ a fogyasztás

⇒ csak az számít gazd szereplők szempontjából, hogy mekkora a kormányzati kiadások nagysága...
nem számít, hogy mikor fizettetik ki velünk (mert tudunk intertemporálisan optimalizálni (kölcsönt felvenni és adni...))


↑

Összefoglalás...


1. makrómodell...

3fogyalmak kellettek nekünk..
GDP, nominális gdp, estb...
Mankiw2.

aztán rendszerépítés:
2. - rugalmas ár- és bérrendszer mellett
klasszikus modell: Mankiw3.
⇒ Solow-modell: Mankiw4.
3. - rugalmatlan __,,__ mellett: bérek fixek, árak ragadósak
↳ alap Keynesi rendszer... M6;M8; M9 (Keynes-i kereszt); M10: IS-LM rendszer lett a keresztből; M12
+ várakozások πe M12... pozitív meredekségű aggr. kínálat

4. optimális gazdaságpolitika buktatói
M13
5. optimális fiskáis pol.
M14-15-16