A klímaváltozás gazdaságtana
Tartalom:
1. Sir Nicholas Stern tanulmánya
2. Módszertana
3. Társadalmi hatások
4. Gazdasági hatások
5. Intergált becslési modell
6. Aggregált makromodell
7. Nyertesek
8. Vesztesek
9. Összefoglalva
10. A klímastabilizáció költségei
11. teendők
12. Klímaregyezmény kiterjesztésének lehetőségei
↑
Sir Nicholas Stern tanulmánya
Sir Nicholas Stern 700 oldalas tanulmánya (2006. október)
Újdonság:
részletes gazdasági számítások
az eddigi vélekedések fordítottját bizonyítja
amerikai vélemény a klímaváltozásról
amerikai vélemények addig:
- van, ahol hasznos lesz (Kanada pl.)
- költséges lenne tenni bármit, és talán kár is lenne
Stern szerint:
- kis ráfordítással csökkenthető,
- ha nem teszünk semmit, az ritka ciki lesz
Nem-cselekvés költségei:
- globális GDP 5-20%-a elvész évente - beláthatatlan időn át
- 200millió menekült lesz az áradások és a szárazság miatt
- soha nem látott gazdasági depresszió
Cselekvés költség-e:
- a globális GDP évi 1%-a = 1 évi reklámkiadás, vagy egy világméretű influenzajárvány költség-e
Minél hamarabb teszünk valamit, annál alacsonyabb költségek, és annál eredményesebb lesz a környezeti hatás
A gazdasági növekedés az ÜHG-emisszió kibocsátásának visszaszorítása mellett is lehetséges, sőt, olykor kedvezőbb hatások
↑
Módszertana
dezaggregált elemzések: klímaváltozás érintett embertömeg nagysága szempontjából:
fizikai mértékekben kifejezett hatások
aggregált elemzések: modellekben számítják a hatásokat
kockázatelemzés, valószínűség-elemzés, becslések...
sok adat...
55-75%os valószínűséggel következik be a hatás ilyen körülmények mellett
határelemzések: intézedések költséghaszon-elemzései
egyéni határköltség-ek, externális költség.-ek
egytized fok hőmérséklet ⇒ mekkora a kárkülönbség
↑
Társadalmi hatások
Halálozások:
- Hideggel kapcs: kevesebb
- Éhínséggel kapcsolatok
- svasodás ⇒ halállomány -
- szegény régiók függnek a mezőgazdaságtól
terméshozam: Afrika↓
Migráció
tengerszint emelkedése miatt
3-4 fok ⇒ tengerparti városok elöntése, szigetországok
olvadó gleccserek ⇒ vízkészlet↓; káradási kockázat↑
- népesség 1/6-át fenyegeti (India, Kína, Dél-Amerika)
Áradások, aszályok kockázata nő
Éhínségek↑
↑
Gazdasági hatások
Ha nem cselekszünk:
növekvő bizonytalanság
==>, biztosítások drágábbak
alkalmazkodási költség-ek
hatás ~ VH
Ha Cselekszünk:
klímastabilizáció gazdasági növekedéssel
↑
Intergált becslési modell
BAU = Business as Usual
nempiaci hatás: 5-11% fogyasztás ↓
piaci visszacsatolás: 5-7% fogyasztás↓-
klímastabilizáció - 500-550ppm CO2:
akér haszna is lehet országoknak ebből
lépés gyorsaságától függ a természet CO2megkötő képessége
↑
Aggregált makromodell
Határelemzés
MAC - MSC
MSC(BAU) = 80$ / +CO2e
MSC(450-550) = 25-30$ / +CO2e
szigorú elhárítási poliitka esetén 2500MRD$ nyereség akár
↑
Nyertesek
2-3 ˚C-ig
Kanada, oroszo, Skandinávia
nagyobb melegedésnél veszítenek rajta
↑
Vesztesek
Ny-Afrika, Nílus-medence, Közép-Ázsia...
nincsenek tartalékaik, alkalmazkodási képességük
Dél-Európa: akár 20% terméscsökkenés
↑
Összefoglalva
Migráció
halálozások
Betegség
↑
A klímastabilizáció költségei
Intézkedések költsége és haszna:
korán, jelentős intézkedések ⇒ a hatás annál jjobban múlja felül a költség-eket
tekintsük ezeket a korlátozó intézkedéseket beruházásnak: eredmény: továbbiakban kezelhető klímaváltozás
minél később teszünk, minél kevesebbet, később annál nehezebb/drágább lesz
Hasznuk
a szénmentes energiák évi kereslete 2050 körül min 500md $ lesz
a dekarbonizáció általános hatékonyságjavításra ösztönöz
kényszer: évi csak ennyi CO2-kibocsátás ⇒ fűtőanyagszerkezet vagy technológia módosítása:
földgáz vagy megújuló energiák szén helyett ⇒ innováció
megszűnhet az energiaszektor jelenlegi évi 250 md$-os támogatása:
a megújulók csak 1/3-ot kapnak
légtisztaság javul ⇒ jobb egészségi állapot
(erdők ⇒ biodiverzitás) megőrzése
energiaforrások diverzifikálása ⇒ ellátásbiztonság javítása
pl.: Putyin elzárja az olajcsapot... az most ciki. legyen már ciki az oroszoknak is, hogy nem vesszük az olajukat!!!
↑
teendők
A kyotói egyezményt meg kel valósítani
~: CO2csökkentésről egyezmény: az 1990es szinthez képest 8%-os csökkentés..
csak annyi a probléma, hogy USA, Kína, Japán nem írta alá (agglomerációs kultúra ⇒ minden nap sokat utaznak)
nemzetközi klímaegyezmény
magasabb zöld adók:
- autózás és a repülés jelentékeny megadóztatása
ökológiai adóreform ETR
ha a helyzet stabilizálódik újra vissza lehet térni a jövedelemadókhoz
emissziókereskedelem (ETS)
az európai rendszer világméretű kiterjesztése
gépkocsihasználat jog adása-vétele... vigyük tőzsdére...
szennyezési jogok adása-vétele
emergiahatékonyság és energiamegtakarítás fokozása
műszaki megoldások a karbon-szekvesztrálásra (szénkivonás)
energia k+f megduplázása
alternatív energiák és tüzelőanyagok
globális felmelegedási felár az egzotikus gyümölcsökre
1kg kiwi idejuttatásához 5kg CO2 kerül a légkörbe
lokalizáció (vs globalizáció)
↑
Klímaregyezmény kiterjesztésének lehetőségei
Stern-jelentés
- nemzetközi klímaegyezmény (midenknkire kiterjed)
- egyoldalú cselekvés nem elég: Kína növekvő kibocsátása eliminálná pár év alatt a hatást amit az okozna, ha GB bezárná az összes erőművét
Amerikai fejlemények
-Al Gore: An Inconvient Truth: koncertek
-a tehetősek elővárosokban élnek, sok energiát fogyasztanak
-RES: iparági lelkesedés: Renewable Energy
-kormányzati szinten: továbbra is elzárkózás, cenzúra, de a tagállamok szintjén kezdeményezés
- Bush országértékelő beszéde: a köv. 10 évben 20%kal csökkentik a fosszilis üa. felhasználást
-olajipar: az Exxon ajánlata: fizetett volna, hogy cenzúrázzanak az IPCC jelentésből
Nairobi klímacsúcs
teljes kudarc
Amerikia: terjedjen ki afejlődőekre is
India, Kína: Amerika csökkentsen
azok ellenzik, akiket megszoktunk....
Kína, India
jelenlegi trendek ⇒ '20-ra 2×+-os növekedés
egy évtizeden belül Kína a legnagyobb CO2kibocsátó
Kína is csökkentene
Indiai integrált energiapolitika
jogok leosztásának problémája
- népesség alapján Kínának,
- szennyezés alapján USA,
- termelési tisztaság alapján Japán
kapná a legtöbb jogot
⇒ úgyse lesz egyezmény-...