Globalizáció és környezeti válság
Tartalom:
1. Környezetvédelem nemzetközi intézményrendszere
Zöld gazdaságpolitika nevű jegyzet...
de el van maradva az élettől...
globalizáció-definíciók:
általában is beszélünk róla: az amerikai kultúrának és életmódnak stbnek a dzétterjedése az egész világon
piacok összekapcoslódnak, a vg liberalizálódik, kooperáció, specialiáció
a vg növekvő méretei és globalizációja
globalizáció korábban is volt: el lehetett menni inaskodni.....
II.vh után újra szeparálódak a nagyobb egységek... protekcionizmus...
ebben kezdődtek kialakulni a glob. problémák
térbeli és lelektani elkülönülés a környezetterheléstől
a globalizáció azért is súlyosbítja a körny. ártalmakat: sok importcikket fogyasztunk, melyek keletkezésük során a harmadik világban hataélmas károkat okoznak
mivel nem nálunk állítják elő, közv. nem érezzük ezt a környezeti terhelést
környezetterjelés, gazdasági hatékonyság és a kettő eredője
a glob. vg nem csak negatívan hat a k-re: a liberalizációnak ahatékonyságnövelés a cél: egységnyi termékhez kevesebb terhelés
viszont: glob. gazd: nagy termékáramlás, sok a szállítási igény, ez terhel viszont
naná hogy negatív a kettőnek az eredője, ezért hallgatjuk ezt az előadást.
↑
Környezetvédelem nemzetközi intézményrendszere
WCED, UNEP, UNCED, stb.
Nemzetközi környezetvédelmi egyezmények
GATT-WTO: ez kereskedelmi szervezet, erősebb (gazdasági korlátozások)
EU
Kikényszeríthetőség (Settembrini és Naphta - az erőszak szerepe)
van intézményrendszer, viszont gyenge: nincs olyan kényszerítőereje, mint pl. egy NATO-nak:
a legnagyobb gazdasági és katonai hatalmak a legnagyobb szennyezők
[Settembrini: humanista] - [Naphta: anarchista]: előbbi levegőbe lő, utóbbi főbelövi magát