Az I. világháború és a trianoni békeszerződés

I. vh gazdasága

első totális háború

hiányjelenségek, mer: sok embert kellet mozgósítani -→ munkaerőiány → a háb kitörése utáni első énhány hónapban ellátási nehézségek; ipari termelés minősége is csökken

korményzati gazd. intervenció: árat maximalizálhat, munkaerőmozgást korlátozhat, élelmiszertermelésbe is beavatkozhat

hadigazdasági szervezetek: letértek a gazd. korábban megszokott működési rendjéről, újfajta piaci rendszabályok, korl. nyersanyagvásárlás, termeláés, munkaerőmozgás, késztermék-felhasználás... lényegük az volt, hogy a lehető legtöbb erőforrást kaphassa a hadsereg a legszükségesebbekből...

jegyrendszer: a lakosságra is ki kellett terjeszteni a hadigazdaságot, élelmiszerhiány volt → a lakosság fogyasztását adminisztratív eszközökkel korlátozni kellett...
először (1916 elején )liszt és kenyérjegyek;
1917 őszén burgonya, kukorica, tej is; tüzelőutalványok;
1918: a ruhaneműt és a cipőt is... hús- és zsírmentes napok, üzletek, múzeumok nyitvatartását korl, hogy az energián spórolhassanak...
Állam által ellenőrzött gazdaság és feketegazdaság is kialakult

Kortársak:

Szekfű Gyula: már maga a kiegyezés is elhibázott volt, ezt követően a gazd. liberalizmus, szabadverseny, parl. pártok meddő castározásai az okai annak, hoyg megszűnt ('20-as évek)

Jászi Oszkár (polg. rad..): megkülönböztet centrifzgális és centripetűális erőket, széthúzókt és összetartókjat is... a mon. nem tudott egységes pol. alakulat lenni, mert széthúzó erők (pl. nemzetiségiek; uralkodóház, hadsereg...) erősebbek voltak ('20-as évek)

Hanák Péter - Lackó Miklós - Ránki György: szinte kikerülhetetlen volt a megszűnése; kvázideterminisztikus volt, mert belső megoldatlan konfliktusok voltak

Fejtő Ferenc: szerinte alapvetően a nagyhatalmi politika tehető felelőssé; a nemzetiségi szeparatizmus nem lett volna elég ehhez ('90)

Ormos Mária: a nemzetiségek önállósulási törekvése, és a nagyhatalamk biztonságpol. érdekei azonos súllyal voltak fontosak

3. a háború végefelé a győztes nagyhatalamaknak megváltoztak az érdekei → úgy döüntöttek, hoyg az OMMnek meg kell szűnnie... nem tud már az OMM komoly pol. stabilizációs szerepet betöülteni, tehát kisebb államok szövetségére volt szükség...
de a kis államokból életképes pol. hatalom létrehozásához jelentős erőforrásokat kellett ezeknek a kis államoknak nyújtani: népesség, mezőg, ifrastrukt... mi1más, ezeket Ausztria és Mo. rovására.. ezeknek kellett volna betölteni Oroszországgal és Németországgal szemben az ellensúly szerepét

Hatása Mo- területére és népességére

↑

az I. vh előtt és alatt felvett adósságok: csak Ausztriának és Magyarországnak kell fizetnie

a külker. kapcsolatok szabályozása: szerződés utáni első hat hónapban nem változtathat Mo. a vámrendszeren, és ezután is Magyarországnak egyoldalú kedvezményt kellett biztosítania... egyedül Ausztriával és CZSK-val lehetett preferenciális keresk. szerződést kötni...

népességszerkezet, foglalkozásarány megváltozott: kevesebb mezőgazdasági; több bányászat és ipar; több kereskedelem&közl; több egyéb =⇒ modernebb gazdaságszerkezet: a fejlett központi részek maradtak; bár pl. Felvidék: fejlett ipara volt

mezőg. és ipari termelés szerkezetének a megváltozása: Bácska, Bánát elcsatolva, azok voltak a legtermékenyebbek, d az összes utódállam is kapott termőterületet → csökkent az exportlehetőség, a nyertesek ekvésbé is voltak ráutalva a magyar kivitelre...

nyersanyag: csak szénből maradt elég a kőolaj- és fakitermelő vidékeket elcsatolták; bányászati nyersanyagok lelőhelyeit is elcsatolták

vasúti hálózat és bankrendszer CZSK, RO határon túl 3-8 km-re fontos vonalak... vasúti kocsikat is át kellett adni

elcsatolt területeken maradt vállalatok sorsa: a legnagyobb vállalatok központjai Bp-n voltak, de sokhelyütt volt termelőegységük, sokat elcsatoltak, el kellett adni azokat: nosztrifikációs tv-k: a tulajdontöbbségnek helyi emberé kellett legyen... kiskapuk voltak, ki is használták azokat

"Tökéletesen meglennék számítógép és internet nélkül..."