CÍM HELYE

További jegyzetek itt!
Tartalom:

...ami kimaradt az előző előadásból...


XVIII-XIXsz. gazdasága
iparosodás aspektusai, közlekedés, vasúti rsz. születése
vasút lassan működik, első vasutakat lóval vontatták
első vasutak nem államilag épültek, de támogatta azokat:
kamatgaranciarendszer: 4% profitot garantál az állam minden vasúti beruházónak

1846: Pest-Vác szakasz

jobb vagy bal parti vasút? DSzéchenyi: bal parti: jobb parti szte ártana a lánchídnak

egyre több személyszáll, teher nincs, hamar megétrül

Magyarország helye az OMM gazdasági közösségében


1867-1913

neoabsz: 1849-1867
- mérték- és súlyrendszer egységesítése
- gazdasági ügyletek egységes jogi szabályozása, pl:
ausztriai váltótv: keresk egyszerűbb és gyorsabb
- Kereskedelmi és Iparkamarák hálózata: lefedte a birod területét, hatékony érdekképviseleti rendszer, 1945ig működött
- Vámunió 1850: megszűnik a belső vámhatár ↓y létrejött a szabad belső keeskedelem
magyar mezőg.-nak így sok lett a piaca, de az ipari termelőknek rossz, mert így nincsen védővám és önálló magyar kormány, ami védhette volna a születő magyar ipart
- Vasút-, posta- és távíróhálózat: 1860: Triesztig vonat, Bécs, Pest, Pozsony, Debrecen, Nagyvárad, Miskolc összekötve.. távírót elsőnek csak katonaság és hivatal használta jellemzően, majd tért nyert

1867, Kiegyezés ↓y önkényuralom vége
kiépült a dualizmus: újfajta államrendszer
két egyenlő súlyú állam szövetsége,
teljes belpol önállóság:
- Tvhozás: saját kétkamarás országgyűlések/parlamentek
- önálló parlamentek felelős kormány...
tvhozó, végrehajtó 6alom önálló
de 3 dolog közös:
külügy, hadügy, ezeket fin. pénzügy: ezeket közös miniszterek irányítják... felelősséggel taroznak a két állam parlamentjének, közös minisztertanácsnak

nincs közös kormány, de olykor a közös minisztertanács hasonló feladat:
közös miniszterek + két állam miniszterelnöke

delegációk ellenőrizték a minisztereket

gazd. kiegyezés:
1. közös ügyek finianszírozása: külügy, hadügy...
közös pénzügyminisztérium...
bevételek hozzá:
- vámbevételek
- hozzájárulás a közös kiadásokhoz
1867 70-30
1899 65,6-34,4
1907 63,6-36,4
lakosság és teherviselő képesség alapján döntöték el 10évente a delegációk

Közös érdekű ügyek:
kevésbé lényeges ügyek, a két állam saját elhatározása alapján vesz részt benne, 10évente újratárgyalják
- régi államadósság: 1867 előtti tetemes osztrák államadósság, H méltányosságból elfogadta, hogy hozzájárul annak törlesztéséhez
- vám- és kereskedelmi szövetség: vámunió fenntartása, más államokkal kötött keresk. szerződések
- fogyasztási adók: közös adók: sör, cukor, só...
- vasúti fővonalak
- közös pénzrendszer, 1892→ osztrák-magyar korona lett a közös pénz
- közös jegybank 1878-tól lett közös érdekű
- vám és kereskedelmi szöv

H: erős a központosító törekvés
sok a modernizáló törekvés is, modern gazd,. fejl útjában álló akadályok lebontása
H beillesztése az egységes Bécs központú gazdaságba/piacba


OMM gazd. közössége:
erős gazd integrációs folyamat:
egységes pénz, tőke, munkaerő, árupiac
interregionális különbségek kiegyenlítődnek: munkabérek, árak, kamatok
segítette: vasút, belső vám eltörlése

elmaradottabb területeknek jó ez.. Mo: évi 3,2% gazd. növ, OMM többi: 2,7%...
ez EUban is leggyorsabbak közt volt
_____
Magyar kormány mozgástere a gazd. közösségben:
kérdés: ki van-e szolgáltatva fejletlenebb államként?
Vám- és kereskedelempolitika:
1. szabadkereskedelem korszaka 1867: vámleépítés, legnagyobbb kereskedelmi kedvezmény elve-szerződések midnenfele
2. protekcoinizmus korszaka 1879: 1870ben világgazd válság volt, az államok elzárkóznak picit
3. gabonavámok bevezetése 1882: agrárválság volt, termelők védelmet akartak... kaptak ↓y belső piacon jobban értékesíthettek
őrlési forgalom 1885-1900: malomipar egyik legfontosabb volt az iparban... gabonabehozatal vámköteles → ez a malomnak nem jó... a malmok hát ezalapján visszakapták az általuk brhozott gabonára fizetett vámot... egy időre jó volt ez, de a nagybirt-nak nem...
vámok elsősorban a gabonatermelő nagybirtok ellen

Adópol:
fogyasztási adók közös ügyek,
egyenes adóban önálló: ingatlan-, ház-, földadó...
1909: korszerű SZJA-t akartak bevezetni, de parlament ellenállt..
I. VH alatt sikerült


=================
Közelekedéspolitika
vasút kulcságazat volt
vasútépítés volta legnagyobb beruházás, vasúti társaság a legn. foglalkoztatás
vasút születése → értékpapírpiac fellendül: részvénnyel finansz...
újfajta vállalatirányítási módszer kellett
kormány felismerte, mekkora jelentőseége van, ⇒ nagy gondot fordítottak annak fejlesztésére
1867: 2100 km
1913: 22000km
vissza Széchenyi koncepciójához: Pestközpontú
vasút kezdetben magánberuházás volt, kamatgaranciával (5-6%OT GARANTÁLT)... külföldi beruházók is fontosak voltak
állam egyre nagyobb szerepre tezs szert, mint tulaj, és beruházó..
1968: MÁV: kezdetben csődbement magántársaságok vonalait vette meg, Budapest-Salgótarján vonal részvényese először... Baross Gábor alatt volt számottevő, 88%ot birtokolt ideje alatt a végére a MÁC→ legjelentősebb helyi vasúti társaság...
1945ig nem volt teljes az államosítás.
fő vonalak államiak
egységes tarifapolitika:
zónatarifa: távolsági zónákban csökkentett tarifák... előtte: Budapest-Brssó 32 Ft, utána 7Ft.. előtte elsősorban középtávú utazásokra volt jó, ezért BG a rövid és hosszútávút csökkentette... 225kmen túl nem nő a díj...
⇒ nagy forgalom a jó tarifapol. miatt → A MÁV NYERESÉGES (azóta se...)
nagy szerepe volt a munkaerőáramlás megindításában... olyan megindító!

áruszállítási tarifák: magyaroknak olcsóbbá tették az áruszállítást
==y kisebb szálítási költség ⇒ nyereségesebbek a vállalatok

================
Ipartámogatási pol.:
nincs vámhatár _→ nincs védővám
→ ipartámogató tv-k... euban egyedülálló, de csak rövid ideig, mert sokan követik apéldát
4 alkalom:
- 1881: Matlekovics Sándor: 15 év adómentesség olyan új iparágaknak, amelyek Mo-n korábban nem léteztek: két ipart akartak így támogatni: élelmiszer, mezőg. gépgyártás
- 1890.:Baross Gábor - Wekerle Sándor: adó & illetékmentesség, kamatmentes kölcsönök is az új ipari látesítményeket megvalósítóeruházók számára...
texttil, vegy, vas és gépipar fejlesztéséért...
- 1899.:Hegedüs Sándor: fenntartotta az előzőeket
- 1907.:Szterényi József: Vissza nem térítendő álami szubvenciók(támogatások), állam is lehetett részvénytulajdonos
57%-át a támogatásnak a texilipar kapta..
..cél az aránytalan iparszerkezet helyreállítása

=================
Közszállítások (- közbeszerzések):
hatalmas appparátussal is hatást gyakorolt az iparra: jelentős kereslet volt az állami intézményrsz, fontos, hogy magyar termék legyen...
pl.: 1860: vasúti sín 90%át külföldről szerezték be, 1890re 100% maygar
közös hadsereg, de íg yis a kvóta erejéig a hadseregnek magyar ipari termelőktől kellett beszerezni

==============
Gazd. közösség előnyei, hátrányai
1. gazdasági specializáció regionálisan: minden társég oylan termékek gyártására szakosodik, ami az adottságainka a legkedvezőbb
2. tartós és bővülő exportpiacot jeélentett a Monarchia az agráriumnak pl.
3. kivitel szerkezetének átalakulása: korábban export 90%-a agrártermék volt, 1913ra 55% csak.
4. tőke és szakképzett munkaerő beáramlása
5. iparosodás megindulása
6. javuló külker cserearányok 1882 után

de: bezárkózás és romló versenyképesség, egyre inkább a birod falai közé szorult, mo inkább csak a Balkánra exportált iparcikket..
ennek inkább 1920 után nagy a hatása