Magyarország gazdasága a II. világháborúban

A párizsi békeszerződés

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Az ötéves beruházásio terv
2. A győri program


↑

Az ötéves beruházásio terv


Gazdpol. irányváltás


↑

A győri program


Finanszírozása:
vagyonadó nagyvállalatokra, föld- és háztulajdonosokra
„nemzeti beruházási hozzájárulás” (60%)
Nemzeti beruházási kölcsön (40%)

de egyre jelentősebb szerepe lett a központi banknak, MNB-nek. Lehetett, mert:
1938 nyara: új jegybank törvény
a jegybank vásárolhatott állampapírokat, államkötvényeket, s így nyújthatott hitelt a költségvetésnek


végül 2 év alatt hajtották végre,
és 3 milliárd pengőt költöttek el rá

a végrehajtásért Imrédy Béla felelt


1940-ig a hadigazd. nagy konjunktúrát teremtett

1940-ig:
csökkent munkanélküliség, nőtt életszínvonal, reálbér stbetc...
élelmiszeriparban is növekedés

1940: úgy tűnik, véget ér a háború; a kormány leállította a katonai megrendeléseket...
=⇒ visszaesés
de:
1941 nyarán: Mo. belép... új háborús konjunktúra... de ekkorra megvált. a gazd. helyzet: egyre inkább háborús hiánygazd.
kevés munkaerő & nyersanyag.

termelés visszaesése a nem hadiiparban...
hadigazdaságban 1943ig növekvés

utána: gazdaság dezorganizációj, szétesése...
háborús károk ↑; bombázások...
nem volt német nyersanyagszállítás, neki sem volt.

⇒ a kormány megpróbálta az önellátást fokozni;
meglevő lelőhelyek kiaknázása, új feltárások
területi revízió által megnőtt az ország területe ⇒ sikeres volt
Felvidék: vsaérc, antimon...
Erdély: fa, só, higany...

Fejér megyei bauxit...
kőolaj és földgáz kitermelés Zala és Békés megyében
de ezek nagyrészt D szükségletét elégítették ki

II. VH kiadásai folyó áron
21,5 milliárd pengő

Finanszírozás:
a kormány levonta az I. VH tapasztalatait; igyekezett másképp pénzt teremteni, mint az I. VHban...
I. VH: adóbevétel: 5% volt
II. VH: tudatos adóbevételnövelés
rendszeres fogyasztási és forgalmi adók emelése
dohány, szeszadók

de ez nem volt elég
egyre töb a jegybanki hitel
különösen '44 márciusától (német megszállástól)

tudatosabb és átgondoltabb háborús gazd. kiépítés:
előtte is (31-től) kötött gazdaság:
kötött devizagazdálkodás; külkerszabályozás...
39 évi II tc: széleskörű felhatalmazás a gazdaság minden részének széleskörű szabályozására

beszolgáltatási rendszer, élelmiszerkészletek zárolása
mezőg. termelés szerkezetének szabályozása: Jurcsák-rsz: legyen nagyrészt D szükségleteinek kielégítése szempontjából fontos növények:
olajos növények (napraforgó, repce); egyéb ipari növények a gabona rovására

munkaerőpiac szab:
bérkorl; munkahelyváltoztatás korlátozása
némely üzem katonai parancsnokság alatt
nyersanyagfelhasználást is szab.

1940: jegyrendszer: cukor és zsírjegy
1940 nyara: háb-ba belépés ⇒ jegyrsz kiterjesztése: hús, tej, kenyér, liszt....
1941: vásárlási könyv: minden fogy. cikk megvásárlását ebbe kellett vezetni
1943: már arra is csak korl. lehetett ruhát, cipőt vásárolni

csak egyfajta „népkenyeret” lehetett sütni
hústalan napok... (tőkehús nem fogyasztható)

korl. világítás, nyitvatartások... gépkocsihaszn


D részesedése a külkerben egyre nagyobb: 1920: 10%
háború kitörése után merdeken nő: 1944: 72% körüli
Mo. egypiacos ország lett, nagyfokú kiszolgáltatottság

D egyre követelőzőbb...
H-D gazd kapcs elején elsősorban élelmiszer, nyersanyag
háború előrehaladta ⇒ ipari kapacitásra is igényt tartottak

fegyverrendelések... repülőgépmotorok, stb.
D egyre fontosabb gazd. partner

egyre több magyar export az importhoz képest...
a keresk. aktívumot H nem tudta más piacon felhasználni.

H egyre több hitelt adot D-nek, kamat nélkül

D eleinte 34-ben világpiaci árnál magasabb árakat ajánlott Mo-nak...
aztán válság vége, de ezt nem követték a H-D belső árak... egyre kedvezőtlenebb.


náci Németország tartozásokat akart felhalmozni mindenkitől; erőforrásfelhalmozás számára kedvező árfolyamok által... a megszállt és a csatlós országok is segítséget nyújtottak ellentételezés nélküli hitelt...
leginkább megszállt országok; de szövetséges országok is adtak ellentételezés nélküli hiteleket


gazd. antiszemitizmus


zsidótv-k:
zsidóság elszegényítése, munkalehetőségeik beszüntetése; vagyonuk kisajátítása; társ. feszültségek enyhítése ezekkel
1938; 1939:
első zisdótv-k:
munkaerőpiacról kiszorítás:
20% értelmiség; 6% értelmiség

összesen 21 zsidótörvény
267 zsidórendelet
nagyrészt gazd. cél: a hazai zsidóság megfosztása erőforrásaitól...
iparűzési engedélyeket, kereskedelmi, egyéb engedélyeket is bevontak
~250000 ember vesztette el családostul az állását

nem radikális megoldást akartak,
1944ig nem támogatta a magyar kormány Horthyval az élen: konzervatív, racionális megfontolások

féltek a háborús gazdaság felborulásától

44től: szabad kéz a Sztójay kormánynak
zisdóság megfosztása üzletektől, lakosságtól, vagyontárgyaktól... a magyar kormány sajátította ki
jelentős bevételek kisajátított vagyonból

Mo egyik legnagyobb emberáldozat... rajta kívül RU, PL

elmaradt születések

lakosság 6,5%a esett áldozatul

egyéb demográfia:
nemzetiségek kitelepítése
német kisebbség: -200000 fő
30000en maguktól mentek

másik kollektív bűnös: csehszlovákiai magyar kisebbség:
Veresi dekrétumok: vagyonvesztés, állampolg. vesztés.
legyen kollektív magyar kitelepítés
túlzónak találták, de rákényszerítették a H kormányt 46-ban a CZSK-H lakosságcserére:
ahány szlovák lakos jelentkezik, hogy kitelepülne, annyi magyart kült CZSK

de a magyarüldözések miatt 120-130000 magyar települt/telepítettek át,
60000 szlovák települt át CZSK-ba
az üressé német falvakat az újonnan jött magyarok népesítették be


Egyéb károk:


Vörös Hasereg + német bombázások
nincs ép híd (D felrobbantotta búcsúzóul)
vasúti felépítmények 60+%a megsemmisült/megrongálódott

nem naradt vasúti kapacitás

épületkárok:
lakásállomány egynegyede maradt épen



a párizsi békeszerződés


terület marad a trianoni, de 3 pozsonykörnyéki falut át kellett adni CZSK-nak
a H kormány meg akart tartani pár területet

H területén lévő német vagyon kérdése: H-nak ezekről le kellett mondania, s SZU-nak kellett átengednie...
jelentős D részvényvagyon, ingatlanvagyon stb.
D törekedett arra, hogy jelentős tulajdont szerezzen..
.erőszakkal német tulajdonba került pl. Weiß Manfréd Művek
ezeket szintén át kellett adni SZU-nak

Jóvátétel részei voltak a német tartozások törlesztőrészletei (SZU-nak)
vöröshads. ellátásának fedezése: 5-800000 fő

vöröshads. bankjegykibocsátásának állása

jóvátétel: csak részleges:
300millió $
3 országnak: 200mo$ SZUnak, mer megtámadta
30mo$ CZSK
70mo$ Jugók

SZU természetben akarta kpani: gépek, mi1más
H-nak előnytelen valutaárfolyamok
termékek ármeghatározásakor is

jóvátételi terhekl így meg 2-4szereződtek

H nem tudta megfizetni...
SZU többször átütemezte, elengedett kamatokat stb...