A magyar mezőgazdaság a XX. sz-ban
Tartalom:
1.
Sárosy Mária
↑
Mo. xix-xx. sz ford. 80% agrár
nagybirtok túlsúlya: az menniy? több mint ötven! Bingó!
33% földterülethez 0,2%os gazdaságszámarány
viszonylag kevés, de nagyon koncentrált földterület
gazdaságok jelentős hányada kis illetve törpebirtok
kisgazd (5-100 hold) gazdaságok 45%a, és a földtulajdon 6%-a
1873 agrárválság
háború:
a gazdasá szerkezetét átalakítja, az állam beavatkozik az elosztásba...
háborúz elvesztjük, Mo. új gyzd-társ. helyzetben...
trianoni trauma: környező országokban nagyarányú földreform..:
RO, CZ: könnyen meg tudják oldani: magyar földesuraktól veszik el a földet, és adják a sajátnak... a békeszerződés ezt lehetővé teszi: nacionalizálható területi tulajdonok, de a kárpótlást az utódállamok fel kell vállalják.
földreform kell Mo_n is
kat. egyház gondolkodik ebben:
hősi katonák harci kedve jelentősen nöcexik, ha a fldet szétosztja, megváltoztatja az ehgészségtelen földbirtokszerkezetet
Károli-korm megpróbálja a saját pol. credo szerint újraosztani-...
500holdonm felüli birtokokat oszja szét, és életképes parasztbirtokokban gondolkodik..
de pol. fordulat: az 500holdas középbirtokkategória túlhaladottá válik, másik elképzelés:
1917 október 25-én megfogalmazott földdekrétumot alkalmazza a tanácskormány: minden földterületet államosítanak, 100holdon felül, és a parazstroknak hazsnálatba adja... de aparaszt trudja, hogy van különbség a használsat és a tulajdon között... az orosz parasztnak ez nem számít, a magyarnak igen...
sem politikailag., sem gazdaságilag nem kellő ösztönző erő → a tanácskormány elveszti a parasztok támogatását
aztán könnyíteni akar a Tanácskorm. a parasztok helyzetén: munkáslogika: ha kisebb adót kell levonni, az kellemes a parasztnak is... a magyar paraszt viszont azt gondolja, ami után nem fizet adót, az már nemis az ő tulajdona...
a Tanácskormány belebvukik a földkérdésbe ⇒ másképp kell megoldani
a földosztást olyan szinten kell megoldani, ami a kisparaszti tulajdon erősödését jelenti, anélkül hogy jelentős birtokszerkezetváltozást okozna.
plusz inflációs periódus... Lónyay Menyhért természetben szeretné beszedni a vagyonadót..
1920: Nagyatádi Szabó István földtörvénye: nem a választásokat megnyert Kisgazdapárt dolgozza ki, hanem a Magyar Gazdaszövetség; a nagbirt...
nem életképes paraszti birtokok, hanem törpegazdaságok száma duzzad föl... 1,3 millió kataszterui holdat osztanak ki...
nincsen kisajátítási szabály... a nemzet ajánlhjon fel annyit, amennyi elég a parasztnak... a földbirtokos kárpótlást kapna, de nem most, mert nemzeti tragédia van, de később higgyék csak el... meg lesz az...
⇒ a legrosszabb minőségű földeket osztják szét...
500000 igénylő van, de részben csak házhelyeket kapnak, családoskedvezmény azért van..
10%-ban nincsen tulajdonváltás, mert csak haszonbérlet,
+ másik 12%ot csendőr, tanító, kántor, egyéb értelmiség kap meg
+ a maradékot magas megváltási árért szétosztják a parasztnak...
1,7 kataszteri holdas gazdaságok... ezek nem elég nagyok, és ráadásul rossz minőségű.. de:
Duna-Tisza köze: megtelepül emiatt a gyümölcs és a szőlőtermelés
a talajjavítást a tulaj maga oldja meg.
haszonbérlet: nagybirtok számára hosszútávon olcsó munkaerő... de nincs így korszerűsítés → gazd. világválságnál növekvő problémák: nagy eladósodás
állami intervenció a mezőg. fejlesztéséért, költségcsökkentésért... olcsó vetőmag, mezőg. gép, műtrágya, gazdaadósságelengfedés
a nagyatádi földreform nem vált. meg a birtoksrtruktúrát,
de 1928ban a gazdák megkapják 1/3-át a kárpótlásnak... maradék államkötvény
két vh között szociográfusok, nép írók: „a hárommillió koldus országa”.. a kistulajdonos paraszt rosszabb helyzetben van, mint a földnélküli napszámos, cseléd: adó nem terheli, piac nem efolyásolja a nívóját... terményben kapja a javadalmazását, tehát a világpiac nem érinti... de a kistulajnak a gazd. válaság és az agrárolló csődöt, életképtelenséget jelent,
1 q búza Mo-n 25 pengőnél drágább.. Argentínából 8,5 pengő szállítással...
jön a német piac... sajátos megoldás... 33: Hitler gazd. és pol. váltás: „Vaj helyett Ágyú”: termékek mennek egymással szemben... Német Birodalomnak alacsony áron mezőg. termékek, ők meg iparcikkeket szállítanak picit drágábban... Németek tudatos eladósodási pol-t folytatnak... 1944 december 31-én: 280millió $ tartozás D részéről.. a magyar árutartozás 30millió$, és nincs kitől behajtani, mert a náci Németország 4 megszállási övezetre van osztva, és egyik sem akarja kifizetni... viszont minden német tőkekövetelés átmegy a győutesek számára... a mi 30millió $-unkat SZU-nak ki kell fizetni...
ez az adósság a teljes jóvátételi összeg, még összetételében is hasonló: a jóvátételt használati értéken kell teljesíteni: ez a világpiaci árnál hangyányival alacsonyabb...
42-ben: mezőg. beszolgáltatási rendszer: a ktaszteri tiszta jövedelem függvényében terménybeadás... búza, zsír, hús...
hadigazdasság → jegyrednszer...
Németországban magasabb a fejadag...
háború elvesztése után sajátos
45 jan.20 fegyverszüneti egyezmény, katonai megállapodás, hogy viszonyulnak egymáshoz majd a felek.. de itt világosan közlik: a határok a 37 decemberiek... a visszacsatolások sztornózva...
jóvátételt már tudjuk: 200millió szu-nak, 30 mert Kárpátaljára bevonultunk,
41 áprilisi Újvidék bevonulás: 70millió jóvátétel
békeszerződés alárásáig mo. katonailag megszállva, a Vörös Hadsereget Mo. látja el addig
(50 árilis 4-én Magyar OGY: nem megszállás, felszabadítás..)
SZEB: Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátása...
így kell beindítani a termelést..
közellátási problémák...
45 nyara, jóvátétel kezdődik... 6 évig... egyenlő részletekben...
SZU-nak 33,3 millió évente...
46-ra 6millió $ büntetőkamat, mert nem teljesítettünk időben...
egy előremenekülés van: földosztás, tulajdonátrendezés... általános szabályok: az eddigi struktúrát teljesen szét kell verni
aláírója Nagy Imre..
Komm. párt: nincs agrárkoncepció
Kisgazdák: életképes birtokok
Nemzeti Parasztpárt: összes igénylő kielégítése
a mezőg. a termelőerő 20%át elvesztette, nicns elég tenyészállat, gép... radikális eredmény kell
szabály egyszerű: Nagykoalíció dönt:
1. fasiszták földjeit elkobozzuk kárpótlás nélkül.
2. a sváb kisebbség nem kaphat földet, mert őket kitelepítik
3. elkobozzák kárpótlás nélkül a nem természetes személyek földjeit: egyhéz, magánbizt. társaságok, bankok... egyháznak annyi föld maradhat, ami az önfenntartáshoz elégséges
4. 100 hold feletti birtokokat is elveszik kárpótlás nélkül
menniy föld marad a tulajdonosnak?
1. úri tulaj: több 10000 holdja is lehet, 100 holdja marad, 900 holdért kárpótlást helyeznek kilátásba, 3 évig felfüggesztve
2. 200holdas paraszti földbirtokok: rossz minőségűek a paraszti birtokok... többit elveszi az állam kárpótlással
3. ellenállók kategóriája: 300 holdat kapnak... 45 tavasza Mindszenty még püspök.. nyilasokkal szemben a püspökök!-körlevél... ezért kap 300 holdat
5,6 millió kataszteri holdat vesznek el összesen, ez 76000 gazdaságot érint, amiből 57%uk a gazdaságoknak elkobzottak (1000+ hold vagy nem természetes személy)
az igénybe vett terület 35%-a az ország mezőg. területének... de ebből az 5,6 millió holdból csak 3,3millió holdat losztanak ki, a maradék egy része állami erdő, vagy tartalék..
660000földigénylőnél lehet, hogy az asszony nem mer egyedül jelentkezni, mint földigénylő
33% törpebirtokos: 5holdas kategóriáig... ők birtokkiegészítést kapnak
41% mezőg. munkás, de nincs mezőg. tapasztalat, mert summás vagy napszámos... eszköze sincs
17% gazdasági cseléd: rémlikminthalátnám technikával ért a mezőg-höz....
a föld aranykoronaértékének 20szoroosát kell kifizetniük 10 éven belül.. viszont mivel a földjuttatók is ugyanolyan helyzetben vannak, ezt a kifizetést 3 évig felfüggesztik
adóértesítést kap az új tulaj...
nem egyenletes a földosztás: a földigénylők eloszlása nem azonos...
kormány szerint társ. mobilitás: áttelepíthető földbő helyre...
de a parasszt kiköveteli a max 15 holdat, még akkor is, ha az eredeti tulaj csorbát szenved (kisebb marad neki 100 vagy 200 holdnál..)
Kisgazdákat kérik fel kivizsgálásra
Baloldali Blokk: Földet vissza nem adunk! ⇒ mostantóél nincs mit vizsgálni
5,7 hold: ennyit lehet megművelni erővel
45: piaci felfutás
világtörténelem legnagyobb inflációja... nem kíván senki kvadrilliópengőst, hanem természetbeni cikkeket..
a felesleget a feketézés fedezi: aranygyűrű. damaszt zsizsikes babért és sárgaborsóért
Árhivatal: 400Ft egy tonna búza előállítási ára...
a kisbirtokos paraszti gazdaság költségszintje nem lehet mérvadó, ez alapján hat. meg az összes árviszonyt...
3,2es árszorzó mezőgtemékhez,
5szörös az iparhoz
agrárolló: a mezőg-ből átszivattyúzúuk a jövedelmet az iparba
48ban vagyunk, fizetni kéne.. lehjárt a 3éves lauf...
a földbirt-nak nem fizetünk pol. okoból, a paraszt viszont már ki van zsákmányolva...
az eszközzel, term. taapasztalattal stbvel nem rendelkezők becsődölnek ⇒ fogjunk össze!
szövetkezetek, de az alapok kidolgozatlanok...
istálló, magtár, eszközök stb. földműv szövetkezetéi...
12 ember összeállhat, de 15 holdjuk ha van, az semmi... gazd. tekintetben haszálhatatlan együttmáködés, de politikailag jól felhazsnálható..
48: a fordulat éve: a két munkáspárt egyesül, 47ben kimondódotta két ellentétes társ-gazd világ létrejötte... nincs Marshall-segély...
a mezőgazdaság mint tőke és munkerőelvonó eszköz...
49ben a teljes ipar államosítva... megszületik a pol. ellenség fogalma: kulák, basaparaszt, gazdagparaszt... 25 kat holdnál több föld és 300 koronánál több jövedelem.. ezt vagynak szokás venni
kulákot mint ellenséget megszorongatjuk... jó földje után kell fizetnie adót, de odatelepítünk mindent ⇒ büntetés... elvesszük gépeit is, nem tulajdonba, csak állami ellenőrzésbe: a kuláknak továbbra is adóznia kell a gép után, de a közösség dolgozik rajta
részesedés a jövedelembl: nagy gépi munkát együtt, többit külön...
vissza a bevitt földterület mérete vagy a terményátlag alapján kapnak
51: innentől lesz termelőszövetkezet
munka szerinti jövedelem az elosztás alapja
ez nem kolhozosítás... TK(Szakács-könyv): elírás: a kolhoz és a magyar mezőg. tsz közt különbség: kolhozban az állam használja, a tszben tulajdonjog megmarad korlátozva
1950re az ozstályharc fokozódik; mezőg. elvonás növexik... 1millió holdat adnak az államnak, és ezt az állam vagy állami gazd-ként műveli, vagy odaadja a szövetkezeteknek, amivel azok nemnagyon tudnak mit kezdeni...
állami gépállomási hálózat: nagygépek állami monopóliuma... cél a szöv. gazd. segítése... amúgy géptartozás, díjtartpzás ⇒ további elvonás
a szoc. tervgazd. fénykora... márc 15 vetés, de másfél méteres hó: akkor ott vetünk, különben szabotázs. egyre több malacot jelentenek feljebb
mezőg-ből munkaerőelvonás: kulák menjen el... => áruellátás színvonala visszesik ⇒ jegyrendszer... '50
51 konzekvencia: ennek is a kulák az oka
'52 padláslesöprés... magas beszolgáltatási kvóta... Nagy Imre írja alá
'53: váltás: mezőg tartozások egy részét elengedik
téeszből kilépés lehetséges... (addig be kellett lépni, mer tkényszerítették őket, változatosan...)
48-53 közti átszervezés leáll
leteszünk az álomról, hogy Hortobágyon világszínvonalat termeljünk,
és a gumipitypang és a gyapot sem müxik..
kötelezőp bezsolgáltatás egszűnik... álllami felvásárlás, de nagyon alacosny áron
57 július: MSZMP agrárpol. tézisei: szoc. mezőg. átszervezés: pajtaszövetkezetek, alapszabály a közösség alapján... belép ide akárki...
57? szocializmus alapjai: 95% szövetkezeti tulajdon
67 szövetkezeti tagok örököseinek jár a földjáradék, mert a földet nem vehetjük ki a szövetezetből...
60as évek második fele: sok a föld, kevés a munkerő... itt lehet intenzív fejleszteni, de nincs pénz ⇒ részes művelés: a mezőg. szövetkezeti tag a föld egy részét megműveli munkaidőn kívül, és azon a jövedelmen osztozik...
1 holdas háztáji kiadása kötelező... valami miatt a háztáji jobban termel... nincs bérköltség, nincs különféle illeték, szabad időmben sinálom, és ha háztájiban állatrokat tartok, maradékot adok nekik: olcsóbb ⇒ hatékonyab
máshol is átállnak intenzívra...
állam kisasszézikk a beruházási tevékenységekből
mezőg fejlődése jelentős mértékűvé válik, kell is, mert azok exportjával váltjuk ki a többi termék importját...
OMM: nincs export, mert belpiac
Trianon után: nincs export, mert nem állnak velünk szóba
most jelentős exporttevékenységet feltételez a dolog...
70es évek: következő mezőg. fejl. lehetőség: rossz földű szövetkezetek: állam nem tud segíteni: légy hatékony ahogy tudsz! a mezőg termelés kiegészítése végett kisipar is
gépállomások rossz gépparkkal... a gépek lerohadnak, csodát kéne tenni... mostantól a szövetkezet meg tudja venni állami hitelből.. szöv. működteti még évekig... a helyzet nem rossz
80: egyre inkább iparral is fogl. a mezőg, vannak jó működő szövetkezetek is...
vannak az eedetinek megfelelően működőek is
tszszervezéskor mézesmadzag: jár a nyugdíj, TB... így a mezőg. dolgozók nyugdíjkorhatára 10 évvel későbbi
rendszerváltás, kárpótlási jegy: álllam szerint erkölcsi kötelessége a 48ban be nem következett földbirtokoskárpótlás megvalósítása... a földb-nek biztosít kárpótlási jegyet... meg a szövetkezeti tagnak is..
egy földről kettőt is kioszthatnak
falu szerint az eredeti tulajok kapják vissza, földárverésen mesterségesen alacsony árak...
kisparaszti gazdaság + nagyüzemi nagybirtok
vannak gépek, amikkel érdemes feljönni Pestre tüntetini, de amőgy ahasznált gépek elég régiek.
Ipar válik meghatározó gazdasági tényezővé...