Gazdaságföldrajz - 3
Tartalom:
Földünk energiagazdasága, energiagazdálkodása
by: Forman Balázs
Kőolaj 40%, földgáz, kőszén, atomenergia
energiamérleg részesedés:
kőolaj 40% földgáz 25% szén 20% 8-9% atom
Kőolaj
ki termeli, ki fogyasztja főleg... kőolajárat alakító tényezők
Mere-e van az olaj? 80+% a Thetys övezetben: a kontinensvándorlás miatt anno létrejött tenger...
Amerika: Mexikói-öböl környéke.... Venezuela-Kolumbia partvidéke
É Afrika, Algéria...
Arábia: Irán, Irak, Kuwait, Szaúd-Arábia
Indonézia, Malajzia: itt voltak a legkedvezőbbek a kőolajkeletkezés feltételei
Perzsa-öböl: 150km-es körzetében található a Föld most ismert olajkészletének 70%a,
40% Szaúd-Arábia, 10%Kuwait, többi: Irak, Irán, Egy. Arab Emirátusok
Oroszország: Ny-SZibéria, Ob, Jenyiszej
É-tenger: NBr-Norvégia közt
Mexikói-öböl, Karib-tg térsége... Mexikó k-i partvidéke
Venezuela
Alaszka É-i partvidéke
Nigéria, Angola: kevésbé jelentős
Szaúd-Arábia a mai kiterm mellett 100 évre elég,
de másutt kb. 8-10 év alatt kimerül
még a Kaszpi-tg vetekedhet vele, de körülményes kiszállítani a kőolajat, földgázt... világtengertől elzárt
Utak:
- Kazahsztán, Türkmenisztán: szovjet utódállam ↓y érdeke, hogy ne enjen orosz földön a vezeték
↓y É-Kaukázusi útvonal...
ha Kaszpi tenger, akkor zónákra oszthatják↓y RU kikerülhető, azon országoktól kell engedély, amelyek zónáján áthalad... most státusza: tenger
ha tó, akkor a tó osztatlan közös tulajdona a partmenti államoknak... ↓y hozzájárulás kell
- Dél-Kaukázusi: kikerüli RU-t, de Azerbajdzsánból merretovább? Örményországon s Grúzián át jó lenne, de Öo & Azerb. 20 éve háborúzik
Grúzia mindkét nagy kikötője szakadár köztársaságoké...
Boszporuszt, Dardanellákat TU le tudja zárni→ vétójoga van...
- Kazahsztánon át délre:
Iránon át: de ott ameriaki keresk. embargó... és oda amúgyse érkezzen több olaj
- Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztánon át...
Kínán át: 4000méteres tsz feletti magasságban menne a vezeték...
Kínának nagy az energiaéhsége ↓y elfogyna az olaj, mire a tengerig eljut
- Dél-Kaukázus győzött, csak kurdok ne akarjanak függetlenedni (Kurdisztáni kikötőbe jutna)
USA, EU, RU, JP, Kína a legnagyobb felhasználók
Amerika 40%ot sajátból termel... nem akarja visszafogni
EU, JP majdnem kizárólag behozatalból él
RU: az ötök közül egyetlen exportőr:
84: legtöbbet bányászott: 625mo tonna... de 40% nem érkezett meg sehova...:D
Kína: leggyorsabban feljődő régió... évi 9%os gazd. növekedés... most jut el a motorizációs robbanás → 150mo kínai venne pár éven belül gépkocsit→ ott akar mindenki gyártani...
de GDP +1% → energiafelhasználás +2%⇒ Kína energiafelhazsnálása évi 20%ot nő → kb. 4 év alatt duplázódik... pár év alatt Kína miatt a mostani 92%os olajkútkihasználtság a világon 100%ra ugrik... relatív hiány → tovább nő az olajár
H: 10%ot fedez sajátból, jelentősebb: Szeged mellett: Algyő, de az is csökken
Kőolaj ára az egyetlen, ami nemzetközi, és monopolár:
nemzetközi:
a legejelntősebb exportőrök (OPEC) belső fogyasztása alacsony viszonylag, termelésük kb. 10%a... ⇒ az nem ármeghatározó tényező
vásárlók részéről a belső termelés nem éri el a volument, hogy ahhoz igazíthassák az importárakat → nem vmelyik ország belső ára lesz a meghatározó, hanem az egyes világgazd régiók köztikerskedelemben kialakuló ár lesz a világpiaci, abból lezs élevezetve a belső ár
=⇒nemzetközi kereslet határozza meg az árát
Monopol:
kitermelési költségek szórnak, Irakon a legolcsóbb: 1 hordó kitermelése 7 am. cent
Texas: 20$/hordó
Líbiában és Arab területen olcsó még a kiteremlés
eddig 4 olajárrobbanás:
1973-74: 3$→ 12$
79-80: 12$→ 37$
→ túlkínálat→ összeomlott
90: Kuwait lerohanása: 40$ átmenetileg
2004→ 70-72$os szint is
Földgáz
rövidebb szénlánc → gáznemű
sokáig úgy gondolták, kőolaj kísérje csak...
nehezen szállítható→ sokáig csak elégették a helyszínen
1. olajárrobbanás → felértékelődik a szerepe, ma már önálló tényező a világgazdaságban
sokáig mellékttermék, → hosszú ideig nem tartott lépést a kkőolajjal, de mára, mivel stratégiai energiahordozó (Mo. energiaszükségletének 50+%-át ez biztosítja... a felhaszn. 5/6a oroszoktól szárm.), ez változott...
cseppfolyósítva tengeren is szállítható: -160˚C-n, de energiaigényes lehűteni-felmelegíteni, és szállítani veszélyes
legn. földgázkészlet (~50%) RU-nak... de télen -50˚C, nyáron 10-20 m mély mocsár... → RU emiatt foly. emeli az árát
É-i tg: Norvégia, Hollandia termel
jell.még Algéria, Líbia exportál EU-ba
emelni fogják a földgáz árát, mert fogyasztás exponenciálisan nő
Szén
Lignit → Barnaszenek → Feketeszén → Antracit
Világpiacon utóbbi kettő van, első kettőt nem érdemes szállítani a térfogathoz képest alacsony enregiatartalom miatt
legjelentősebb tartalékok: Variszkuszi hgr:
Amerika: Appalache
EU: Közép-Andl, Hollandia, Saar-vidék... Ru, Kazahsztán, Kína (Mandzsúria vor allem)
kitermelők
Kína 1,2 md tonna szénkiterm
minden kínaira 1 tonna szén, és minden 100000 tonnára egy halott bányász... Kína a 100fősnél nagyobbat jelenti...
Kína maga használja
USA 0,9md... főként saját fogy, de export attól függ, mekkora a belső fogyasztás: ha hideg a tél, alig exportál → a szén ára egekig megy
Szénnek nincs egységes világpiaca: két nagy medence: Atltani medence: USA> Kolumbia>Dél-Afrika export
legn. import: Ny-Eu... mára nagy válságban van a szénbányászat itt... jelentős környvédelmi előírások, magas a külszíni fejtés költsége
+ nagy népsűrűség → nem lehet újat nyitni... a mélyművelésnél viszont csak 1/3 a kitermelés... ⇒ Ruhr vidéken a szén majdnem duplaannyiba kerül, mint USAban bányászot té sáthajózott... → bezárják a bányákat... keletre tolódik a széntermelés
Indonéz-medence: India, Malajzia, Indonézia, Ausztrália termel,
Dél-Korea, Japán, Taivan, Hong-Kong (volt jelentős vmikor) felvásárol
Japán: USAval hosszútávú szerződés,
fél imporrrtjuk Ausztáliából...
olaj 70 év
földgáz 120 év
szén 500 évre elég...
német: szénalapú műbenzin: energiaigényes...