Európa földrajza
Tartalom:
1. EU tagoltsága
2. EU gazdasága
3. EU közélekedése
pol. társ, közlekedés
centrum-periféria
↑
EU tagoltsága
NY: Elbától nyugatra:
nemzetállamok határvonalai 1871 után változatlanok, kiv.: Elzász-Lothaingia 18-ban visszakerült Fro-hoz
nagyjából az egyes népek szállásterülete ugyanaz
országos=nemzeti KIVÉVE
Ír-sziget: Déli rész 1922-ben független; északi rész: 6 grófság maradt briteknél
azóta is utálják egymást
mai állapot: 1997: Nagypénteki Egyezmény: a 6 grófság sorsa egy későbbiekben megtartandó népszavazástól függ...
most még a protestánsok vannak többségben, de mivel az íreknél a 3-4gyerekes családmodell jellemző,
várható, hogy 2015 után az íreké lenne a többség...
Belgium: 3 népcsoport
németség: 60000
flamand, holland népség
nagyhatalmak közti kompromisszumként jött létre,
korábban vallon királyság volt, aztán demográfia ⇒ változik:
Hollandok: nagy gyermekszám (északon)
Vallonok: kicsi gyerexám
ma már a vallon területeken válság van, a flamand régiók köszönik jól vannak
szinte két külön ország
Svájc:
Alpoknak jelentős szerep: nehezen megközelíthető, vannak nagyon gyéren lakott, elzárt völgyei
mindig nagyhatalmak ütközőpontjában feküdt
85% német
15% francia - a svájci franciák kálvinisták
4% olasz
örökök visszazsorítása
Lengyelország újralétrehozása
Délszláv Államszövetség: folyamatos ellentét szerbek és többiek közt;
SZU felbomlása
Ukrajna Fro súlyú lehetne, de lemaradott
Moldávia: románok lakják, 2 vh közt ROhoz tartozott, de aztán átszabták határait, szlávokat telepítettek oda, ma már nem valsz, hogy újra ROé lesz
két fő államtípus:
végletekig központosított állam, pl. Fro
vagy szövetségi állam, pl D
+átmenetek pl. E, I
Fro:
XIV. Lajos óta központosított hatalom, az bállamfő és a neki alárendelt kormány gyakorolja a hatalmat
adóbevételek, kormányzati intézmények köztponti irányítás alatt
vas- majd közúthálózatot Párizs központtal kiépítették
fővárosnak a legjobb a közlekedése, ezért odatelepül az ipar, majd a népesség;
több, mint 10milliós népesség agglomerációval
Németország
későn jött létre egységes nemzetállamként;
azelőtt közel 300 kisbeb-nagyobb fejedelemség: PR; Hannover, Hessen
sok központ jött létre
megoszlott funkciók: Berlin közigazg. központ, amióta idetelepültek a szöv. minisztériumok, Parlament...
a német vállalatoknak sem ott van a központjuk
de a gazdasági központok máshol:
Frankfurt: EU közp. bank; Német nemz. bank;
Biztosítók központja Düsseldorf
külföldi tőke: München, Hamburg
Német gazdaság központja: Ruhr-vidék 10milliós agglomerációval
Kölntől Dortmundig
van konkurense: Stuttgart régiója,
Hamburg a kikötőivel (összeszerelőüzemek), feldolgozóegységeivel; Airbus-összeszerelőműhely
Frankfurt: legfontosabb légikikötő, legnagyobb forgalom
Spanyolország
sokáig nem adtak neki állam-formát
biz. spanyol tartományok önmagukat köztársaságnak tartják (és nem grófságoknak pl.)
kívülről homogén nemzetállamnak tűnik, spanyol világnyelv az angol után, második leggyakoribb anyanyelv
viszont számos nép és nyelvjárás
Baszkok: mindezidáig ismeretlen nyelv (valsz. kelta)
Pireneusok nyugati végénél
olyan autonómia, amit a világ legtöbb országában nem lehet elképzelni
saját belső közigazgatás; spanyol nyelv előtt tanítják a baszkot; teljes költségvetési autonómia: nem kell az ottani adókat maradéktalanul befizetni... mindig alku, mennyivel (nem) akarnak épp hozzájárulni a spanyol költségvetéshez?
Katalónia: másik renitens:
kiterjesztett autonómia
nyelvi tudat kiterjesztése
kormánya katalánnak tekinti az ott lakókat, anyanyelvfüggetlenül
spanyolhoz hasonló katalánt kell előbb megtanulni
többi tartomány most próbálja saját mozgásterét bővíteni a katalán és baszk példán felbuzdulva..
távlat: D-hez hasonló lesz? "távoli cél, de azért nem szabad lebecsülni őket"
sűrűn lakott területek: Atlanti-part, Földk.-tg; Madrid környéke..
azon kívül alig 20 fő népsűrűség:
kedvezőtlen éghajlat, szárazság;
tengerparton kedvező az élet
Lengyelország
3 birodalom osztozott rajta
D: OMM,
NY,É, DNY: egykori Német Birodalom
Középső rész+ kelet: RU bir.
D: evangélikusok
RU: ortodox
nemzeti identitás: Lengyel Katolikus Egyház
18-ban nem a mai határok közt:
PL volt a mai Litvánia keleti része; Ukrajna ny;...
Vilnius, Lvov PL kult. fellegvárai
Nyugaton nem kapták meg Sziléziát, Tengermelléket...
szűk korridort kaptak csak;
új kikötőt kellett felépíteniük, hogy kihasználják a kis tengerpartot
Ny-Belorusszia, Ny-UKrajna, Litvánia: elvették tőle szovjetek
PL a II. VH nagy vesztese: 26 millióból 6millió..
D rovására Ny felé bővítették
a Kelet-PR tengermelléki, Sziléziai területekről 10millió németet telepítettek ki; ez túl nagy népességtöbblet volt... bár nagyjából pótolta a vh-s veszteséget
Viszont PL csak 3milliót tudott kezdetben odatelepíteni ⇒ kezdetben üres nyugati területek
II. VH: NSZKval nem kötöttek békét: nem ismerte el PL-t;
kérdés, hogy újraegyesítéskor igényt tart-e
3 hatalom közti megosztás ⇒ 3féle úthálózat.
német autópályák Nyugat, főként Berlin fele mutat
legtöbb autópályájuk most is inkább Berlin fele megy
DÍK-PL-ben viszonyleg sűrű hálózat, de fölszámolták: nem fontos terület már
középső részen Varsó-központú cska az infrastr.
Felső-sziléziai aglgom;
valódi ellensúlyok vannak Varsónak
UE tagoltabb annál is, mint mait az orszéghatárok tagolnak
↑
EU gazdasága
kék banán: DK-Anglia, BeNeLuxxok, érinti a Rur-vidéket, Rajna-völgyet; Frankfurt, Mannheim, Stuttgart
déli végpont: Firenze, Milánó környéke
ez a övezet foglalja magában a nagy gazd. központokat
KGST felbomlása után a H, PL, CZ külker forgalomban két nagyvállalat meghatározó:
GM: Szentgotthárdon gyártott motor, alkatrész stb TO: PL
Audi Volkswagen konszern tagjaként TO D
GM EU közp: Mohun
Kék Banán terjeszkedik:
Mediterránon tovább; VAGY
csillag: Milánó-Róma ág
Berlin-Varsó
Prága-Bécs,Budapest
Van K-EU banán is, de lemaradva
↑
EU közélekedése
Levantei kereskedelem Velence, Genova
északi s déli városok közt kevés keresk útvonal, ált. folyóvölgyeket követtek
mára csak nagytömegű áruszállítás
legintenzívebben D, NL aknázza ki a víziutakat
vasút: sokáig nemzeti keretek, nemzeti igényekhez
F: sugaras
D: rácsos szerkezet
H-nak most ciki, mer Trianon volt..
a vasutak véletlenszerűen kapcsolódtak egymáshoz a határoknál;
ezen kívül keleten + E: szélesebb nyomtáv
1946:
EU Bizottság: műszaki követelmények, melyeket követni kell..
a szélesnyomtávúakra nem vonatkozott...
de azért szföldön egységes
briteknek is saját vasútrendszer, de ez nem zavart snekit a Csalagútig
gyorsvasutak:
F: TGV: mindenkit Párizsba juttat el Párizs-Dijon 2 óra alatt
olyan, mintha Szombathely-Nyíregyháza másfél óra lenne
EU gyorsvasút 500-400 km távolságig versenytársa a légitársaságoknak:
pl. Frankfurt-Köln gyorsabb volt vonattal: nem kellett becsekkolni, kimenni/visszajönni központból/-ba
légi közlekedés a fapadosoknak köszönhetően olcsó...
megkérdőjelezi a transzeurópai háékózat gazdaságosságát
ez áraktól, versenytől, konkurenciától függ