Európa földrajza
Tartalom:
1.
by: Forman
↑
Európa:
„Ázsia egy nyugati félszigete”
Határai:
Atlanti-óceán
Égei-tg
Fekete-tg
Urál (melyik hegylánca?)
Urál - Kaszpi-tg közt: Káma folyó
Kaszpi-tg - Fekete-tg: Kaukázus északi vagy déli hegylánca... pol értelemben Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia is; szigorúan véve viszont nem
Grúzia, örményo.: európainak tartja magát a kereszténység óta
tagolt tgpart; itt a világ két legtagoltabb tgpartja:
norvég fjordok (Bergeni fjord: 150 km)
horvát tengerpart
elkülönülő tektonikai lemez:
Eurázsiai hgr. mészkő a jellemző kőzete
Variszkuszi: Skandináv-hg, Skót-felföld, Német, Cseh, Francia hegységek... főként vulkanikkus kőzetek
rövid, kis vízhozamú folyók,
Volga számít nagynak
Éghajlata:
3 égh. öv
legmeghatározóbb:
óceáni éghajlat; Golf-áramlat (⇒ Ny & K-Eu éghajlata enyhébb, mint más azonos szélességnél)
K-eu kontinentális égh: K-Eu síkság
mediterrán: déli rész; szárazabb
ezek keveredése → mezőg:
Mezőgazdaság
óceáni éghajlat a legkedvezőbb neki
+ gépesítés, műtrágyyázás
Dánia↓-ÉNy Fro
népsűrűség is kikényszeríti
gabona cukorrépa sertésgyisznyó, szarvasmarha
E:
latifundiumok a jellemhzőek:
bérmunka, kevés tulaj, kevés csapadék
K-EU:
kisebb terméshozamok, kisebb jövedelmrződég....
tulajdonviszonyok rendezetlenek 1990 óta
SZU mezőg.-át tönkretették,
pedig jó lösztalajok voltak...
itt halt meg 20millió ember éhen..
de ma már RU gabonaexportőr
Ny-EU II. legnagyobb élelmiszerexportőr
unió: sok felvásárlási támogatás
Közös AgrárPolitika:
bíráják tengerentúlról: tönkreteszi őket azzal, hogy így védi a saját piacát
Erdősültség
legnagyobb erdők: S, Finn, RU észak
Finnország: legerdősültebb: 3/4e erdő
közepe: 20% körüli
mediterrán: soxor 10-%
Energia
szénkészletek: variszkuszi hgr
kőolaj: NBr & NO közt
földgáz: Yamal-félsziget:
közel 40%-a a Föld ismert földgázkészletének
Ásványkincsek
Vasérc:
Svédország Kirula: 70%ot eléri a vasérc fémtartalma
legkönnyebben kohósítható ez volt, ettől lett gazdag az ország
Krivojlov: ismert vasérc egynegyede, de csak 13-15% fémtartalom
Fro: Lotharingia, Elzász
E: Baszkföld
Bauxit:
F S GR;
H: kivétel
Mangán, rézérc: ma már behozatal kell, Dél-Amerika, Afrika; nyersfémként
Népességföldrajz
elöregedés, népességfogyás jellemző
régen EU 30%át tette ki a világ népességének (XIX. sz.)
mára 10-%
népességrobbanás először Fro 1880
kedvező mezőg.
1980as évekig növekedett a npesség,
3 országban kezdett innentől csökkenni: WestD, OstD, H
ma már 3 orszégot leszámítva csökken, ez a 3: IR, Albánia, Bosznia-Hcg
IR: katolikus, születésszabályozás legtöbb eszköze és abortusz tiltott, jell. a 3-4gyermekes család
Albánia (+ Koszovó); 8-10 gyerek általános
Bosznia-HCG: bosnyák többség
PL (Délkelet); RO (Moldova): mára csökkent a népesség: kivándorlás:
RO: 15 év alatt 3 és félmillióan vándoroltak ki
drámai csökkenés: RU, Szerbia, Magyarország
Mo.: 1 Kiskunfélegyházával csökken mindig; volt erősebb csökkenés
de csökkenés mellett nő a várható átl. élettartam ⇒ nagyon sok nyugdíjas
D
1871: D: állami nyugdjrsz: 40 évig fizetett járulékot, de 2-3 évet töltött nyugdíjban
de ma már lecsökkent a munkában tölött idő: 30 év
de nyugdíjban 20 évet töltenek
megoldás: legyen több gyerekvállaló
de kevesen vállalnak 2., 3., neadjisten még több gyermeket
vendégmunkás: úgy gondolták, hogy csak pár évig maradnak...
de évtizedeket maradnak, családtagjaik is ott vannak
NBr: Pakisztán, India
NL: Surinamo, Indonézia
F: Algéria, Tunézia, Marokkó, spanyol, portugál
I: inkább kibocsátó volt
NSZK: TU, RU, Jugók...
NDK: rabszolgasor, nem találkozhattak némettel, teherbe esett ⇒ kiutasítják; 3-5 év múlva hazazsuppolták őket
ma 10-15%
asszimilációs pol. csődötmond
nem keresztény nem fogadja el a keresztény értékrendet, de elvárja, hogy alkalmazkdjanak hozzájuk biz. szinten
városok
nemzetállamon túlnúlik
globális versenyben aszabadidőtöltés
világvárosok
New York, Tokio, Peking, London, Párizs
10+milliós agglomerációk
világ egészére kiterjedő gazd-pol hatalom
New York: ENSZ-központ, tőzsde, USA
Tokió: 3. világgazd pólus, gazd. hatalom
Peking: egyre nő a hatalma
London, Párizs: egykori gyarmataik révén s hogy komoly hatást gyakoroltak/-nak rájuk
mitől vliágváros?
szerep a tőkepiacban; ott „határoznak” több ország makrogazdasági mutatóiról
pl.: Székesfehérváron bezárják az IBM merevlemezgyárát (Houstonban döntöttek) - 6000 munkanélküli, forint ártfolyamesés...
pl.: London a nyersanyagtőzsde
második a hierarchioában:
Moszkva, Berlin, Brüsszel
ilyen akar lenni Róma, Madrid
korlátoott fejlődés
pl.: Berlin 3 és fél millió fő, D szegényebb részén
ellenben pol befolyása jelentős
Harmadik szint: jelentős szervezetek köpontja
Bécs: Nemzközi Atomenergia Ügynökség
Opec
negyedik szint:
nincs nemzközi pol. hatalom, de gazd és nemzközi befolyása van
pl. nagy EU ipar, pénzügy
Frankfurt
Zürich
Milánó, Rotterdam
München, Hamburg
jelentős ipar
5. szint: egyéb városok:
országon belül közigazg, ipari, gazd. központ
Budapest pl. talán.
Prágával, Pozsonnyal, Varsóval versenyez
Belgrád kiesett
Bukarest távolinak tűnik
[London: 300 várossal közvetlen légi össszeköttetés
EU-n belül 150-nel. még Budapesttel is]
6. szint: megyeszékhelyek
7. szint: kis vidéki városok
92% városlakók aránya
Mo: 75%; de nem minden magyar városról érezzük, hogy város