Az Európai Unió regionális politikája

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Témák
2. A regionális politika fontossága
3. A regionális politika kialakulása
4. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap
5. A strukturális alapok szabályozása
6. Közösségi kezdeményezések
7. Változások 2007-2013
8. Közös alapelvek támogatások nyújtásáról
9. A strukturális alapokból származó támogatások plafonja
10. A támogatások aránya
11. Sok vagy kevés a strukturális alapok kiadása?
12. hatásuk a legkevésbé fejlett régiekre
13. Az újaknak - Belépésig előcsatlakozási Alapok
14. Új tagok támogatása



↑

Témák


a regionális poltika fontossága
a politika fokozatos kialakulása
a strukturális alapok egységes szabályozása
a támogatások aránya
a regionális politkára fordított kiadások alakulása
a regionális politika és a kibővülés


↑

A regionális politika fontossága


strat. kérdés
ne legyenek nagyon nagy fejlettségi különbségek: a regionális különbségek csökkentése a cél
ha lenne, akkor az hosszabb távon elfogadhatatlan lenne, szétfeszítené az ingegrációt

a felzárkózás nem bízható csakis a piaci automatizmusokra: tudatos támogatási rendszerre is szükség van
- szabad tőke és munkaerőmozgás segíti a dolgot... elvileg...
viszont a tőke nem feltétlenül negy az elmaradott helyekre, mert pl. bár ócsó, de képzetlen...
a bérek pedig lefele rugalmatlanok: jellemzően nem csökkennek...
nincs túl nagy munkaerőmozgás sem...
⇒ uniós szinten kell intergrációs politika

a kohéziós politika nem az újraelosztásról szól, hanem a növekedésről:
- nem segély, szoc. juttatás...
fejlesztési támogatások, régiók vonzóvá tétele a támogatóknak... önjáró fejlődés kialakítása

a fejlődést meghatározó tényezőket vagyis a versenyképességet meghatározó körülményeket kell fejleszteni_


a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP alakulása, fejlettségi különbségek ⇒ van konvergencia

a kohéziós politika szerepe a felzárkóztatásban nem kizárólagos

↑

A regionális politika kialakulása


- a Római Szerződésben még nem szerepelt a közös regionális politika:
majd a piac megoldja, illetve hasonlóan fejlettek voltak eleve (kivétel Dél-Olaszország...)

- fokokzatosan vált nyilvánvalóvá, hogy közös ügy... kellettek hozzá '70-es évek, olajárrobbanás...

- az integráció nmélyülésével és a taglétszám bővülésével nőtt a regionális problémák nagysága és jellege

- a strukturális alapok különböző időpontokban, eltérő feladatokkal és szabályozási háttérrel jöttek létre
↑

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap


Európai Regiomothernális fejlesztési alap: (ERFA) 1975
agrárrégiók, infrastruktúra, KKV

Európai Szocuális alap (ESZA) 1960
foglalkoztatással kapcoslatos főleg

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 1970
garancia: árgarancia
orientációs rész
2007-től: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) 1997
⇒ Európai halászati Alap (2007)

szét voltak tagolva a fenti projectek, komplex fejlesztési nprogramok kellenek, ahol eltérő fdolgokat támogatnak egy régión belül


Kohéziós Alap (2003)
sokáig nem tartozott a közös szabályozás alá...
nem régiókat, hanem országokat támogatott...
nagy közlekedési infrastr. beruházásokat támogat

2007-től Kohéziós Alap is egységes szabályozásban

↑

A strukturális alapok szabályozása


- szükségessé vált az összehangolt szabályozás
ne egyedi projekteket, hanem hosszú távú regionális fejlezstési programokat támogassanak az alapok

1989 óta egységes szabályozás:
- közös célkitűzések, közös elvek, egységes lebonyolítási rendszer

programozási időszakok:
1989-2003 ; 94-99; 2000-06; 07-13

1260/1999/EK számú rendelet 2006-ig... 07-13 között 1083/2006/EK most....


A strukturális alapok előtt álló célkitűzések 2000-2006 között:
1. célkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradt régiók támogatása (1 főre jutó GDP kevesebb az EU átlag 70%-ánál)

2. célkitűzés: a gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt a strukturális neházségekkel küzdő területek támogatása
- ipar és szolg. változásokon átmenő régiól
- hanyatló vidéki körzetek
- halászattól függő válságba jutott területek
- nehézségekkel küzdő városi körzetek
(ezek jellemzőpen az 1. célkitűzésbe nem tartozó, de rászoruló régiók)

3. célkitűzés: az oktatási; képzési és foglalkoztatási politikák alkalmazkodásának és modernizációjának támogatása
- munkaerő-versenyképesség

↑

Közösségi kezdeményezések


INTERREG: határmenti együttműködés
URBAN: városfejlesztés
LEADER: vidékfejlesztés
EQUAL: diszkriminációellenesség, esélyegyenlőség

2007-től integrálódtak a célkitűzésekbe

↑

Változások 2007-2013


1. Konvergencia célkitűzés: kb. ugyanaz, mitn az első volt
viszont a bővülés miatt a régiek nagyon kiestek volna...
⇒ phasing out: aki csak a statisztikai hatás miatt esett ki ebből, az még kap (az EU-15-höz képest nézik a 75%-ot...)
⇒ 81,9%-a a forrásoknak (eddig 70% volt)
2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés eddigi 2 és 3...
⇒ 15,7%

3. Európai területi együttműködés célkitűzés:
hazármenti, nemzetközi, és interregionális együttműködés
⇒ 2,4%
↑

Közös alapelvek támogatások nyújtásáról


koncentráció:
a legrászorultabbak kapjanak, ne mindenki; és a pénzeket is koncentráljuk (területi és anyagi koncentráció)

programközpontú megközelítés
(NFT, operatív programok.. KTK...)
- partnerség:
két dimenzió: vertikális: bizottság, kormány, regionális és helyi szervek közt legyen, működjenek együtt kidolgozásban, megvalósításban...
horizontális: társadalmi és gazdasági parnereeket is be kell vonni a megvalósításba

addicionalitás
pótlólagos, kiegészítő ejllegű: a nemzeti fejlesztési pénzekre jön ez rá..
legyen mindenkinek hazazi fejlesztéspoliitkája, és erre jönnek rá...
viszont a fjeletlenebb régiókban túlnyomórészt uniós pénzekről van szó...

szubszidiaritás (alapszerződésben)
minden döntést ott hozunk meg, ahol a lehető legközelebb van az érintettekhez... decentralizáció...
legyen a régiónak kompetenciája, hatásköre, forrása... a régió tudjon érdemben közreműködni

transzparencia (alkapszerződésben)
- legyen világos, hogy milyen szabályok vannak, miért utasítottak el/fogafdtak le egy pályázatot...
- legyen elszámoltatható a pályázat...

↑

A strukturális alapokból származó támogatások plafonja


2000től új szabály: a strukt. alapokból és a koéziós alapból származó támogatások nem haladhatják meg egy tagország GDP-jének 4%-át
(nehogy túl drágák legyenek a csóró keletiek)
(a túlzottan magas összegű transzferek iránti igények megakadályozása miatt....)

a régi tagországok tapasztalata félrevezető, mivel az egyes országok abszorpciós képessége eltérő lehet
(Görög-Portugál példa alapján)
minket akartak megóvni a túl sok pénztől, mert a végén még túl sokat kapunk és nem tudunk vele mit kezdeni

↑

A támogatások aránya


új sávos szabály a támogatási plafonra, még alacsonyabb szintű jogosultság, mint korábban....
aki nem éri el az EU25 tagállamainak GDPátlagának 40%-át, azon országoknak a transzfer felső határa 3,...%

55-60% → 3,5240%
60-65% → 3,4293%
65-70% → 3,3346%
70-75% → 3,2398%
75%-tól 5%-onként a GDP 0,09 százalékpontjával csökken
↑

Sok vagy kevés a strukturális alapok kiadása?


EU költségvetésében: jelentős előretörés: uniós költségvetésének 20%-1/3-ára nőtt kohéziós-strukt. alapok aránya
GNI 0,41%-a; 07-13: 0,36%

89-93: 63milliárd ECU (12 ország)
94-99: 143milliárd ECU + 15milliárd ECU Kohéziós Alap (15 ország)
00-06: 195md € + 18md € Kohéziós...

nem nagy összeg a GNI-hez képest, mégis itt csóróznak vele... és a pályázatokból sokat fejlett országokbeliek nyerik
↑

hatásuk a legkevésbé fejlett régiekre


(GR, P)

évi 3-3,5md €
évi támogatás GDP 3,5-4%-a
évi beruházások 12-15%át finanszírozzák
...
↑

Az újaknak - Belépésig előcsatlakozási Alapok


évi 3,12 md € 10 országnak: csekély hajlandóság komoylann segítségre

PHARE: POland Hungary: Assistance for the Restructuring of the Economics 90-től

ISPA: 2000 Intrument for Structural Policies for Pre-Accession

SAPARD (Special Accession Programe for Agriculture an Rural development) 200

nem annyira az összeg volt a fontos, hanem inkább hogy hogy kell pályázatokat írni...
1/10-es annyi jutott egy balépőre ⇒ nem igazán akartak támogatni

↑

Új tagok támogatása


2004-2006: 21,7md €
Magyarország: 2,8 md €
„úgyis intézményi felkészületlenség, nincs jól előkészített projekt... stb... nincs elég önrész”

egyenlő elbánás csak 2007-től

a magyar NFT-ben előirányzott támogatások a GDP-nek kb. 1,2%-át teszik ki 2004-2006

2007-2013: új NFT (Nemzeti Stratgiai Referenciakeret) és 3szoros forrásbővülés:
7 év alatt összesen 22,4 md €

eredményes felhasználás feltételei:
- hatékony intézményi keretek
- megfelelő rpgramok és pályázatok
- társfinanszírozás megteremtése