Az EK szervei
Tartalom:
1. Az Európai Unió Tanácsa
2. Európai Unió Tanácsa
3. Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa
4. Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa ECOFIN
5. Miniszterek Tanácsa ülései
6. COREPER
7. COREPER I
8. COREPER II
9. A COREPEREK feladatai
10. Szavazás a Tanácsban
11. minősített Többség
12. Ionannina-i kompromisszum
13. Nice-i (Nizzai) változtatások
14. Szavazás az alkotmány életbelépésétől
15. Rugalmassági záradék
↑
Az Európai Unió Tanácsa
- tagállamok kormányai képviseltetik magukat,
nemzeti érdekek jelennek meg
szakminiszterek tanácsai (Miniszteritanács)
az Uniós jogalkotás központja; a jogszabályok jelentős részét ők alkotják
mindhárom pilérben döntéshozó szerv
kormányközi szerv; nemzeti érdekek dominálnak (⇒ ≠= SzovjetUnió)
csökkenő szerepe van a Parlamenttel szemben
Az alkotmány életbelépésétől
neve: Miniszterek Tanácsa
- általában minősített többséggel dönt; de ennek szabályai megváltoznak
- bármely tagállam képviselhet másikat ("magyar honvédelmi miniszter épp vadászik, ezéért felhívja román kollégáját, hogy légyszi képviselje")
így bizonyos országok átadhatják másnak a szavazatot olyan ügyekben, ahol nincs érdekeltsége (pl. magyarok átadják a szavazatukat a rozmárvadászatról)
- a tartózkodás konstruktívvá válik: nem akadályozza az egyhangúságot: az adott ország átadja a többségnek a szót (13 igen, 5 nem, maradékot 13:5 arányban el fogják osztani)
↑
Európai Unió Tanácsa
székhelye: Brüsszel és Luxembourg (04,07,10)
napirendtől függően minden tagállam az illetékes miniszterét delegálja
a tanács bár összetételben ülésezik, mindig egy döntéshozónak számít
hogy melyik miniszter megy el, az országra van bízva (13 agrárkérdés, 1 atom ⇒ az agrárminiszter fog az atomra is szavazni)
2002 óta 9féle tanács működik
↑
Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa
- külügyminiszterek tanácsa
- legalább havonta ülésezik
- ülésein részt vesz a Bizottság elnöke és alelnökei
politikai feladatot lát el, helyettesíti az Európa Tanácsot
több tanács munkáját is érintő, vagy azok egyikére sem tartozó ügyekkel foglalkozik
pl.: autópályaépítés: környvédelmiek azt mondják ne, a másik meg hogy de, akkor ő dönt...
Alkotmányos szerződés szerint
kettéválik:
Általános Ügyek Tanácsa:
- elnöke a soros elnök állam képviselője
külügyek Tanácsa
ennek az elnöke az Európai Unió külügyminisztere lesz
↑
Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa ECOFIN
54 miniszter vesz részt benne
gazdasági szakkérdések
1990es évek legvégén kezdte hatalmát növelni: létrejött a gazd és monetáris unió
második leggyakoribb ülésező, hogy elítélhesse mindig a magyar gazdaságpolitikát
ma már bele tud szólni a tagállamok költségvetési ügyeibe
Egyéb tanácsok... Igazsági Belügyi, Versenyképességi..... sok van.......
↑
Miniszterek Tanácsa ülései
hazai szakértőgárda aktív részvétele
ülések jogalkotáskor nyíltak, különben zártak
„Két ország van, ahol zárt: egyik Észak-Korea; másik az EU”
eleve nem akarja, hogy megtudják, mivel érvelt, stb...
döntések nagy része Off The Record: a miniszterek a WCben egyeznek meg
⇒ Lampert Mónika nem megy be a férfiwcbe ⇒ Mo. hátrányban van.
előkészítése az Állandó Képviselők Tanácsa (COREPER)
↑
COREPER
Committé des Representants Permanents
tagállamok nagyköveti szintű képviselői (és helyetteseik)
jogszabály előkészítéssel és vélemények egyeztetésével foglalkozik
kompromisszumot keres
szintjei:
COREPER I - ez a helyettesek
COREPER II - ez a fontosabb
↑
COREPER I
Mindig a képvieletek helyetteseiből áll
álralában a szektorális tanácsok elé kerülő ügyekkel foglalkozik
hetente, zárt ajtók mögött ülésezik
↑
COREPER II
ált tagálllamok delegációjának vezetőiből áll
politikailag kényes ügyekkel foglalkozik
általában az ECOFIN és az Általános Ügyek Tanácsa elé kerülő témákat vizsgálják át
hetente, zárt ajtók mögött
↑
A COREPEREK feladatai
tisztázáák a tagállami álláspontokat
biztosítják a tanácsaban a többséghez szükséges szavazatokat
a javaslatokat A jellel látják el, ha azokat automatikusan elfogadásra javasolják
B jel: szakmai alapon nem tudtak dönteni, további pol. vitára van szükség a Tanácsban
↑
Szavazás a Tanácsban
nem az egyhangúság érvényesül (kivétel pl. adó...)
gyakran minősített többségre van szükség:
az Alkotmány életbelépése után ez lesz az általános szabály
↑
minősített Többség
nem 2/3
jelenleg a tagállamok mindegyike különböző szavazatmennyisággel rendelkezik (részben érvényesül a tagállamok lakosságának és tartületének aránya)
↑
Ionannina-i kompromisszum
Egyesült Királyság nem tudta biztosítani a vétóját
↑
Nice-i (Nizzai) változtatások
ok: Kelet-Európa országainak csatlakozása
vél: az új tagok pont ne tudják befolyásolni, gátolni az EU döntéshozatalát
lényeg, hogy a keletiek nélkül is meg tudják szavazni a törvényeket
minősített többség csak három feltétel esetén valósul meg
4 nagy ország: 29 szavazat (GB, F, D, I)
PL, E: 27 szavazat
ezeknek hatan van sok szavuk
- egy döntéshez a szavazatok leglaább 73%ára van szükség: 237 szavazat
- az igenlő szavazatoknak leglaább a tagállamok 2/3-tól kell származniuk (Dánok szerették volna)
- a leadott szavazatoknak az Unió lakosságának legalább 62%-át képviselő országokból kell szavaznia (mert F és D lakossága összesen >38%... így kell a német-francia összefogás, és azzal bármi megakadályozható......)
↑
Szavazás az alkotmány életbelépésétől
- szavazatszám megszűnik: igazságtalan
- minősített többség kettős lesz: a tagállamok 55%os többsége (de legalább 15) és a népesség legalább 65%ra van szükség
(a 15: ha van egy ügy, aki 10 országnak fontos, de 27 konstruktívan tartózkodik, az nekik nem jó)
extragaranciák:
egy havaslat megbuktatásához legalább négy állam ellenszavazata elégséges (nem számít a 35%-os népességarány)
Dánia: ha egy javaslat abnormálisan születik (Szaturnnuszról küldik), vissza Ioanninához:
tagállamok 72%ának és a népesség min 65%ának szavazata kell
↑
Rugalmassági záradék
az Európai Tanács egyhangú döntése nyomán
- egy politikaterületen átállhatnak a minősített többségi szavazásra
- ha fél éven belül egy nemzeti parlament sem vétózza ezt meg
- és az Európai Parlament is egyetért