2004-es bővülés - csatlakozási folyamat
Tartalom:
1. AZ ELŐADÁS TARTALMA
2. AZ EU-TAGSÁGHOZ VEZETŐ ÚT FŐ ÁLLOMÁSAI
3. A CSATLAKOZÁS MELLETT SZÓLÓ LEGFONTOSABB ÉRVEK
4. A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI
5. A KÉT LEGKRITIKUSABB TERÜLET: AZ AGRÁRSZEKTOR ÉS A REGIONÁLIS POLITIKA
↑
AZ ELŐADÁS TARTALMA
1. Az EU-tagsághoz vezető út fő állomásai
2. A csatlakozás mellett szóló legfontosabb érvek
3. A csatlakozási tárgyalások eredményei, derogációk
4. A két legkritikusabb terület: az agrárszektor és a regionális fejlesztés
↑
AZ EU-TAGSÁGHOZ VEZETŐ ÚT FŐ ÁLLOMÁSAI
- 1988. szeptember: kereskedelmi és együttműködési megállapodás (első átfogó megállapodás)
- 1989. július: döntés a PHARE-program elindításáról (cél: Lengyelország és Magyarország szerkezetváltásának támogatása)
- 1989/90 fordulója: politikai rendszerváltozás egész Közép- és Kelet-Európában
- 1991. december: társulási megállapodás megkötése (Európai Megállapodás)
- 1993. június: koppenhágai kritériumok – döntés a bővülésről
Politikai feltétel: demokratikus berendezkedés, jogállam, emberi- és kisebbségi jogok garantálása
Gazdasági feltétel: működőképes piacgazdaság, amely állni tudja az unió belső piacán jelentkező versenyt
Jogharmonizáció: a közösségi joganyag (acquis communautaire) elfogadása, átvétele
AZ EU is képes legyen új tagok felvételére, anélkül, hogy megtörne az integrációs folyamat lendülete
- 1995. június: cannes-i Fehér Könyv (ajánlás-gyűjtemény az egységes piacra való felkészüléshez)
- 1996. április: kérdőívek kiküldése a tagjelölteknek
- 1997. július: AGENDA 2000 című dokumentum a szükséges reformokról és országértékelések megjelentetése
- 1998. március 31.: csatlakozási tárgyalások elkezdése 5+1 országgal (1. szakasz: „acquis screen-ing”, 2. szakasz: „pozíciós papírok” megvitatása)
- 2000. február: csatlakozási tárgyalások kezdete a második 5+1 országgal
- 2000. december: nizzai csúcs (megállapodás a bővülés utáni tanácsi szavazatokról és parlamenti helyekről)
- 2002. december: koppenhágai csúcs (a csatlakozási tárgyalások végleges lezárása 10 országgal)
- 2003. április: a csatlakozási szerződés aláírása Athénban
↑
A CSATLAKOZÁS MELLETT SZÓLÓ LEGFONTOSABB ÉRVEK
külkereskedelmünk 75 százaléka már eddig is az EU-országokkal bonyolódott, a kibővült unióban ez az arány már 85%-ra nő
az EU-tagság, illetve már a csatlakozásról folyó tárgyalások puszta ténye biztonságtudatot adott a tőkének – a világ minden részéről kedvelt tőkebefektetési helynek számítunk
felzárkózáshoz szükséges forrásokhoz igazán csak tagként lehet hozzájutni (strukturális alapok és Kohéziós Alap)
az integráció döntéshozatalában csak tagként lehet részt venni, ellenkező esetben nélkülünk születnek a döntések
Magyarország védelme, védettsége nagyban megnő, az EU-tagság fontos biztonságpolitikai érdek
↑
A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI
Teljeskörű integráció átmeneti mentességekkel (derogáció)
A legfontosabb derogációk:
- A munkavállalók szabad mozgása: 2+3+2 év korlátozási lehetőség (saját nemzeti szabályozás fenntartása, annak meghosszabbítása, további meghosszabbítás már csak bizonyítható zavarok esetében), ugyanakkor közösségi preferencia és viszonosság elve
- Mezőgazdaság: Magyarország 7+3 évig fenntarthatja a termőföld-vásárlás tilalmát, kivéve azokat az EU-állampolgárokat, akik már 3 éve egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végeznek
- Mezőgazdaság: a közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások 25%-os szintről indulnak és 2013-ra érik el a 100%-ot, nemzeti költségvetésből további 30%-kal kiegészíthetők
- Mezőgazdaság: 44 nagy kapacitású vágóhíd 2006 végéig átmeneti mentességet kapott
- Közlekedéspolitika: 3 évig kölcsönösen nem végezhető kabotázs-tevékenység
- Közlekedéspolitika: túlsúlyos járművekre 2008 végéig díj- és útvonalengedély (11,5 tonnás tengelyterhelés)
- Közlekedéspolitika: transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat magyar szakaszait 2006 végéig csak a pályakapacitás 20%-áig kell megnyitni
- Adózás: kedvezményes ÁFA-kulcs tartható fenn a hagyományos tüzelőanyagokra, a távfűtésre és az éttermi szolgáltatásokra 2007 végéig
- Adózás: a cigaretta jövedéki adójának felemelése a minimumszintre 2008 végéig
- Környezetvédelem: csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítása és az üveg- és műanyaghulladékok minimum 15%-os újrafeldolgozása alól 2005 végéig mentesség
- Környezetvédelem: szennyvíztisztítás 15 ezer lakosnál nagyobb települések esetén 2010 végéig, 2-15 ezer lakos között 2015 végéig
↑
A KÉT LEGKRITIKUSABB TERÜLET: AZ AGRÁRSZEKTOR ÉS A REGIONÁLIS POLITIKA
Agrárszektor: az EU régi termelőinek félelme az új tagoktól (versenykihívás, de egyben nagy piac is)
- A piaci támogatások azonnal járnak,
- a jövedelemtámogatás csak fokozatosan
Mennyire versenyképesek az új tagok?
- Problémák és nehézségek:
- megfelelés az EU előírásainak (állat- és növény-egészségügyi előírások, élelmiszerbiztonság, környezetvédelem)
- termelési költségek alakulása (föld ára, termelőeszközök, munkaerő)
- birtokstruktúra
- megfelelő intézményrendszer és információáramlás
Regionális fejlesztési támogatások: a nettó befizetők és nettó haszonélvezők eltérő érdekeltsége
- A strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatások összege 2004-2006 között a 10 új tagnak 21,7 milliárd euró (Magyarországnak 2,7 milliárd euró)
- Nem egyenlő elbánás magyarázata, az abszorpciós képesség kérdése
- Eredményes felhasználás feltételei: intézményi felkészülés, megfelelő programok, saját források (társfinanszírozás) biztosítása