Az EU külgazdasági kapcoslatrendszere
Tartalom:
1. Témák
2. A külső gazdasági kapcsolatok általános jellemzői; kereskedelmi nyitottság
3. Jereskedelempolitikai nyitottság
4. A kereskedelmi kapcsolatok iránya
5. EU kerekedelmi méreleg
6. Eu kereskedelem kapcsolati típusai
7. Társulások a korábbi gyarmaztokkal
8. A társulások tartalma
9. További társulások
10. Imoméi konvenciók
11. Stabex
12. Minex (Sysmin)
13. Pénzügyi segélyek
14. A loméi koncenciók érétkelése
15. Cotonoui megállapodás
16. Cotonou prioritásai
17. Cotonou tartalma
18. Pénzügyi reformok
19. Működési mechanizmus
by: Bató Márk
↑
Témák
- külső gazdasági ksapcsolatok általánosságban
EU kereskedelem kapcsolati típusai, külker. rendszerek (elméletben)
társulások a korábbi gyarmatokkal;
nemzeti fejlesztési politika
↑
A külső gazdasági kapcsolatok általános jellemzői; kereskedelmi nyitottság
legjelentősebb kergazd tomorülés
erősen nyitott osrszágok: export v import/GDP:
ha az REU-t mint egészet vizsgáljuk, akkor alig nagyobb anyitotság USA-nál vagy Japánénál
szerkezeti nyitottság korrelál az országok fejlettségével és nagyságával (erős ország jól exportál... no már ha a belpiaca nem elég neki)
nyitottság a nemzetközi munkamegosztás szerepét is jelzi, ami alapvető forrása a magas hatékonyságnak és fejlettségnek
↑
Jereskedelempolitikai nyitottság
EU a világ átlagos ávámszínvonalú régiója, egyedül aa KAP-protekvcionizmusa különösne szigorú
„Európa erőd” - félelmek: az 1992-es egységes európai piac nem igazolta:
belső akadályokat ha leépítik, akkor nem fognak értelemszerűen másokkal nem kereskedni? de igen... kevés EU-n kívüli kereskedelmet szorított ki, viszont néhol a piac bővülését segítette
↑
A kereskedelmi kapcsolatok iránya
külker pozíciója az EU-nak...
- az EU országok kereskedelmi kapcsolatai és a tőkeáramlások is mintegy 85%-ban az iparilag fejlett orszáfokra koncentrálódnak
fejlődő országok: Közösség megalakulásakor 1/4, aztán felére csökkent ez is...
Közp- és Kelet-Euróőa aránya a Közösség kereskedelmében korábban (dübörgő szocializmus idején) csekély volt, később a helyzet megváltozott társulási szerződésekkel
KKE kapcsolatok a 200es évek elejére elérték az EU külker 12-13%-át, így a régió stratégiai partnerré vált
Euró bevezetlse ls akibővülés utén a külső ker-nek mindegy 45%-a jut a fejlett ipari országokra
e kapcsolatok a belső kereskedelem javára vesztettek teret
különösen erősen csökkent Japán viszonylagos súlya
Kína előretörik ex- és importban...
...
↑
EU kerekedelmi méreleg
az EU e vonatkozásban az elmúlt évtized során változó teljesítményt nyújtott, különösen sebezhetpnek recesszió idején tűnt:
- néhány partner, pl. olajszállító országok, erős és versenyképes feldolgozóiparral rendelkező orszégok viszonyában a keresk. mérleg különösen érzékeny
(pl. olajárrobbanás)
legrosszabb Kínával és Japánnal szemben
2001: a Kínával szembeni hiány önmagában nagyobb volt az összesített hiánynál (más roszágoknál volt többlet)...
USA-vaé szemben: javuló tendencia az utsó években...
többlet főként a fejlődő és társ, szerződéseket kötött K-Kelet-EU országoknál volt
a KKE többlet az EU világkereskedelmi pozíciója szempontjából strat. jelentőségű
a magyar alakulás és modernizáció sikerét mutatja, hogy '97 óta kereskedelmi többletünk van az EU-val szemben...
↑
Eu kereskedelem kapcsolati típusai
Intézményes vagy szerződéses keretekben bonyolódnak (a kettő együtt van jelen mindig)
intézményes: alakítani lehet a működését, folyamatsoan aktualizálhatóak a szabályok,
szerződéses kapcsolat merevebb, előre le vannak fektetve az irényelvek, hiába változott meg a kapcsolat jellege... ha roszs az előző szerződés, majd kitárgyalnak egy újat...
egyes országokkal folytatott együttműködések az alábbi típusokba sorolhatók be
1. Nem diszkriminatív rendszerek
- főként nem európai fejlett orszáégokkal fenntartott kapcsolatok (pl USA)
- intáézményesen GATT/WTO keretek fedik le, legnagyobb kevdezmény elve:
- minden kedvezményt, amit az ország megadott, mindenkinek meg kell adni...
- az országcsoportot az OECD tagság is összekapcsolja
- megkülönböztetés mentességet a nmezeti elbánás elve is biztosítja: nemm diszkriminálunk, kéremszépen;)
TARTALMA:
a vámok az 1940-es évek vége óta 40% körüli szintről 5% körülire épültek le
uruguayi forduló alapján egyre inkább szabályozottá válik a szolgáltatások és a szellemi termékek kereskedelme
agrárszférában az EU továbbra is erőteljes protekcionizmust alkalmaz
2. Preferenciális rendszerek
ázisi és latin-amerikai országok, mediterrán régióval fenntartott EU-kapcsolatokat jellemzik
renszerint általános prefernciákon alapulnak: GSP - genereal system of preferences
a szabályzáshoz az EU-nak a legtöbb országgal kétoldalú kereskedelmi szerződése van
- koncessziók vámokra, minőségi korlátozűásokra, szabyálozzák a viszonosságot
- pl. mediterán országokkal kötött szerződéseknek egységes mediterrán poliitka biztosít keretet
GSP
1971-ben indították el, 150 ország a haszonélvezője...
EU viszonylag széles értelemben és liberálisan alkalmazza, csak esetenként van pol. feltétele...
ipari termékek biz. kvótákig vámmmentesek
kb. 400 mezőg. termékre is alkalmazza, de a KAP néhányra kizárja...
meg az egyéb érzékeny termékeket is kizárja a politikát (ami az EU-nak is problémás)
'86 óta
3. Szabadkereskedelmi rendszerek
túlmennek a szokásos nem diszkriminációs rendszereken, mélyebb együttműködés..
mint az uniós tagállamok közötti kapcsolatok
lehet egyoldalú/kölcsönös;
részleges/teljeskörű
EU tagországokon kívül Norvgia és Izland maradt csak...
a liberalizálás főként a mezőgazdaság kimaradása miatt részleges
Példák
Európai Gazdasági Térség:
(EU előszobája); benne lévők eldönthetik, hogy továbblépnek-e..
aszimmetrikus lieralizálás tipikus plédái a fejlődő országokkal kötött loméi koncepciók..
Diszkriminatív rendszerek
múltban volt szocikkal szemben alaklmazta az EK...
Diszkrimináció fő formái:
- spéci vámok (GATT-on felül)
- spéci mennyiségi korlátozások
- Dömpingeljárás különleges és szigorú alkalmazása
- COCOM listák a fejlett te3ch termékek átadásának ellenőrzésére és megtiltására (NATO-val és a többi országgal együtt)
- EMbargó, főként politikai alapon, és más fejlett országokkal együtt
- főként amiatt került erre sor, hogy az állami versenyidegen támogatásokat ellensúlyozzák
↑
Társulások a korábbi gyarmaztokkal
római szerződéskor az akkori - zömmel afrikai - gyarmatok társult területekké váltak...
dekolonizáció ⇒ 1963: új társulási egyezmény:
yaoundéi konvenció: később többször megújították-...
gyarmati jogviszony megszűnt, de a kapcsolatok megmaradtak
↑
A társulások tartalma
a kereskedelem liberalizálásának fenntartásából (gyarmati oidőkre visszanyúló kapcsolatok), és bővítéséből indultak ki
szabadkereskedelem részleges és nem kölcsönös (fejlesztéspol. eszköz): beengedem a másikat az én piacomra, de nem követelem meg a kölcsönösséget
Európai Fejlesztési Alap: Római Szerződéstől:
célja tengerentúli társult területek segéylezése
- tagállamok meghatározott kvóták szerint fizették a pénzügyi eszközeiket
- elsősorban mezőgazdasági és infrastrukturális
↑
További társulások
Kelet-Afrikai Közösség: 1968: arushai megállapodás
1973-tól: brit nemzetközösségi országok
1975: Brit nemzetközösségi fejlődők negy részének is társulási szerződéseket ajénlanak fel
⇒ loméi koncvenciók 46 Afrikai, karibi, Csendes-óceáni (ACP) fejlődő országgal
↑
Imoméi konvenciók
első 3 öt éves, negyedik 10 év...
egyre több résztvevő ország
kis létszámú, szegéyn országok... kivétel Nigéria
I. konvenció:
- tartalmában is különbözik a nkorábbiaktól
- széleskörű keresdekelemliberalizáció
ACP eexport túlnyomó részére szabad beáramlás, cak származási igazolás is kell...
- ipari termékekre teljes liberalizálás
- mezőg. termékekre az EK import mintegy 4%-ának kivételével szintén (a lényeges kriitikus termékek)
-a lefölözést gyakran így is fenntartották
Ellentételezés
EK vállalatok számára az ACO országok befejtetést ls a ketelepedést diszkriminációs alapon biztosították
fejlődők kiharcolták a viszonosságot
II. konvenció
kereskdeelemlineralizálást az ACP országpok exportjának 99%-ára terjesztették ki, ls kedvezőbb elbánás a KAP-ban érintett termékeknek is
rugalmasabb eredetigazolás-kezelés
↑
Stabex
fejl. országok problémáira világít rá...
exportstabilizáció...
banánköztársaságok: egyetlen exportcikk a banán...
... és egyéb egyoldalú exportú országok támogatására
ha az adott termékből bevételek az előző 4 év átlaga alá estek, pénzügyi támogatásra jogosultak az ACP országok
a támogatás direkt pénzügyi segély formájában valósult meg
a támogatást kormányok kaptak, szabadon rendelkeztek fölötte (⇒ nem biztos, hogy odajutott, ahova kell...)
↑
Minex (Sysmin)
báyászati termékek támogatása
nem jövedelem, hanem a temrelés csökkenése a támogatás feltétele...
a lényeg, hoyg megérkezzen a termék az EU-ba...
egy ország akkor jogosult, ha az adott sávány az exportban az előző 54 év átlagában legalább 15%ot tett ki, esetleg 10% néhol,
és a termelés csökkenése 10%-ot elérte
kapacitásokfenntartását szolgáló programok finanszírpzására kedvező feltételű hitelek...
termelésbővülés és -szintentartás lényeges
↑
Pénzügyi segélyek
European development Found - ből ACp orszáágok különféle segélyekben részesültek
segélyek nominál értékben érdemben nemsiekrült nnövelni, reálértékük infláció és országszám inmatt csökkkent...
↑
A loméi koncenciók érétkelése
nem változtatták meg érdemlegesen a résztvevő országok világgazdasági helyzetét és strukturális problémáit
a monkultúrás gazdaság többségnél nem változott
geldolgozóipari koncessziókat nem tudták kihasználni helyzetük miatt
↑
Cotonoui megállapodás
megegyezés 200-ben, ratifikálás ⇒ 2002-ben lép hatályba
20éves időtartalom,
évente összeülnek újratárgyalásra
2008-ra új ker. rendszer
pénzügyi támogatások jelentős növelése, nagyobb szabadság a felhasználás tekintetében... (a Bizottság az illetékes ACP recipenssel koordinál)
↑
Cotonou prioritásai
foltatóód pol. dialógus
pol. krízisek megelőzése a cél...
jó kormányzás korrupció helyett
civil társadalo bevonása: kormányokon kívüli parnerek bevonása: partnerek diverzifikálása
szegénység csökkentése: az új partnerség legfőbb, alapvető célja
amíg napi megélhetési gond van, nem lehet gazdaságossági célokat kitűzni
új kereskedelmi rendszer terve
pénzügyi támogatási rendszer reformja
↑
Cotonou tartalma
legkevésbé fejlett országokból származó EU import teljes liberalizálása..
↑
Pénzügyi reformok
EDF támogatásnál két csatorna:
segély (nem a legjobb, mert ezeken a helyeken az állam nem jó tulajdonos)
kockázati tőke és kölcsönök a célország magánszektora számára
régiók számára is egy keret
↑
Működési mechanizmus
éves felülvizsg
szükséglet alapján,
és mennyire tudták kihasználni
ez alapján döntés a következő évekről
A régióknál
CSS - country support strategy - de itt region ss
csak két felülvizsgálat (mivel régiók még nem alakultak ki)
hosszab idő után ítélik meg az eredményeket
kooperáció és integráció nagyo fontos a hegyományos szempontok mellett
felhjalmozott tőke kamatoztatásajj