Pártok és pártrendszerek

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Politikai pártok
2. A pártok funkciói
3.
4. Pártok eredete
5. A választójog bővülése, a politika tömegessé válása
6. A pártfejlőség szakaszai I.
7. A pártfejlődés szakaszai II
8. A pártfejlődés szakaszi III
9. Pártok és pártcsaládok
10. Baloldali pártok
11. Centrumpártok
12. Egyéb párttípusok
13. Pártrendszerek
14. Pártrendszerek tipológiája
15. Veresengő és nem versengő pártrendszerek

by: Gallai Sándor

↑

Politikai pártok


a modern politika meghatározó és nélkülözhetetlen (≠=népszerű) intézményei
latin pars,partis - rész

- iönkéntes alapon szerveződő tagság
- saját adminisztrációval bíró szervezet
- jelöltállítás és támogatók szerzése
- tudatos törekvés a politikai hatalom megszerzésére és megtartására

↑

A pártok funkciói


- érdekkképviselet
- részvétel a pol. versengésben és a politikai hatalomban
- hatalomgyakorlás ellenőrzése (az ellenzék részéről)
- TILTOTT közvetlen hatalomgyakorlás
- politikai szocializáció: magatartásminát közvetít számunkra
- politikai rekrutáció: ifjúsági szervezeteik vannak a pártoknak; ált. onnan kerülnek be a pol. életbe... plusz politikusképző műhelyek...
- politikai legitimáció (pl. tisztségek választása)
- nemzetközi kapcoslatok


↑


politika mint hovatás: valaki a politikáért, vagy a politikából él /Weber/
az első csoportosulások a politikáért éltek

↑

Pártok eredete


születésük helye: parlament (XIX. század)
elődök:


↑

A választójog bővülése, a politika tömegessé válása




↑

A pártfejlőség szakaszai I.


Elitpártok, káderpártok


- modern pártok első formája
- korai liberális és konzervatív pártok
kiváltó tényezők:
- a választójog bővülése - a parlamenten kívüli aktivitás szükségessé válása (kampányolás)
- a parlamenti csoport és a helyi választóirodák közti közvetítés igénye fellép
jellemzői:
- széles tagság hiánya
- szervezettség: országos és helyi választóirodák
- erős pártfegíyelem hiánya (szabad mandátum)


↑

A pártfejlődés szakaszai II


Tömegpártok


- osztály- és rétegpártok
- jellemzően szocialista, szocdem, kereszténydemokrata és agrárpártok
kiváltó tényezők:
- általános választójog kiszélesítése, általánosás tétele
- a parlamenten kívüli nyomásgyakorlás szükségessége
jellemzői:
- széles, aktív és erősen kötődő párttagság; tagdíjfizetés a fő jövedelem
- osztályalapú szavazóbázis
- ideológián alapuló célok és pártptrogram
- erős pártfegyelem (kvázi kötött mandátum)
- jelentő a parlamenten kívüli aktivitásuk, életformává válik a párthoz tartozás; jelentős politika világán is túlmutató (szociális, oktatási, szabadidős) aktivitás
PL: Labour Club: Darts csapat; horgászok, bár... ez a II. VH után több évtizeden át fennmaradt


↑

A pártfejlődés szakaszi III


Néppártok


- gyűjtőpártok: gyak. minden társadalmi rétegből vannak szavazóik
kiváltó tényezők:
- jóléti állam kiépülése
- társadalmi szerkezet változása (középosztályosodás; munkások és agrártermelők arányának csökkenése)
- vallás és egyházak szerepe csökken
jellemzők:
- ideoógiai él halványul, a programok általánosabbá válnak (mindenkinek ígérnek egy kicsit, úgy, hogy ne idegenítse el őket)
- gyengülő osztály- és pártkötődés
- kisebb párttagság, szélesebb szavazóbázis (catch-all, azaz mindenevő, szavazatmaximalizáló pártok);
- fizetett aktivisták által
- média erős használata
- nagy mobilizálási képesség



↑

Pártok és pártcsaládok


Nincs egyértelmű csoportosítás; de közös eredet, értékek, szakpolitikák, együttműködés

Baloldal, centrum, jobboldal

Bal:
kommunisták, szocialisták-szocdemek, újbaloldali, környezetvédő pártok

Centrum:
liberális és agrárpártok (mert jobbra és balra is tudnak koalíciót alkotni...)

Jobb:
konzervatívok, kereszténydemokraták, új jobboldaliak, szélsőjobboldaliak

Nem klasszikus párttípusok:
etnikai és regionális pártok; transznacionális pártok


↑

Baloldali pártok


eredetileg munkásság, bérből és fizetésből élők képviselete

XX.sz. eleje: munkásmozg. kettészakadása:
kommunista és szocdem/szocialista irányra
magántulajdonhoz viszony: komm. elveti, mások rövid-középtávon elfogadják
parlamenthez viszony: komm. világforradalomban gondolkodott; mások elfogadták a prl. kereteket


II. VH után: szocdemek lettek a dominánsok
SZU felszabadító hadműveletei ⇒ rövid felfutás a kommunistáknak; majd letűnés
Kivétel: Fr; I: eurokommunizmus: parl. elfogadása

1960-tól: újbaloldal és zöldek.. pacifizmus, majd feminizmus és környezetvédelem
inaktívak (diákok, nők... „akik nagyon ráértek”) városi értelmiség (ideológiát adtak) mobilizálása
értékalapú politizálás: béke, környezetvédelem, női emancipáció, bázisdemokrácia
É-EU-ban a legjelentősebb.. Skandi, Benelux, D, F, I


↑

Centrumpártok


azok, akik mindkét oldalra tudnának koalíciót alkotni

Liberális pártok:
ők képviselték a demokratizálás céljait
XIX. sz-i progresszió, szabadságjogok, demokratizálás céljára jöttek létre
gazdaságban jobboldali (laissez-faire); kulturálisan-poltikailag gyakran baloldali törekvések
⇒ összefogás a szocdemekkel
demokráciák ⇒ háttérbe szorulás; mert nehéz újat megfogalmazni
akik megmaradtak: gyakran szocdem allűröket vesznek fel, hogy legyenek még céljaik
kivétel: B, NL, CH, S, UK
ma főként szociálliberális és neoliberáliH <-> A, I; kormányzati tényező)
Belgium: Flamand Blokk: betiltották, pedig Antwerpenben 40%uk volt


↑

Egyéb párttípusok


Etikai és regionális pártok
- országos vagy regionális szerveződés
- országos vagy regionális befolyás

Transznacionális pártok:
Európai pártcsaládok; az Európai Parlament pártcsoportosulásai
- Európai Néppárt - Európai Demokraták (EPP)
- Európai Szocialisták Pártja (PES)
- Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt (ELDR)



↑

Pártrendszerek


DEF: a pártok egymáshoz való viszonyát, a pártok interakcióoi; adott politikai egység pártjai közötti kapcsolatok, erőviszonyok és politikai döntéshozatalra gyakorolt befolyásuk

Jellemzői:
nemzeti sajátosságok és általános jellemzők; releváns pártok száma; koncentrált/fragmentált

Megh. tényezők: társadalmi szerkezet; pol. és kulturális hagyományok; pol. tagoltság, vál. rendszer; hatalom szerekeztere; regionális tagozódás

hatása:
parlament működőképességére, a kormányzás stabilitása vonatkozólag következtetést vonhatunk le

↑

Pártrendszerek tipológiája


releváns (parlamenti/ténylegesbefolyással bíró) pártok száma alapján
- egy/két/több(3-6)/sokpártrendszer

Blondel:
kétpárti, két- és félpárti; sokpárti domináns párttal; domináns nélküli sokpártrendszer

Sartori besorolása
- atomizált, nem versengő, versengő
atomizált: a pártrendszer még nem eléggé stabil


↑

Veresengő és nem versengő pártrendszerek