Állam és kormányformák

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Az állam
2. Államformák
3. Államok szerkezete
4. Unitárius államok
5. Föderatív államok eredete
6. Föderatív államok jellemzői
7. Konföderációk
8. Önkormányzatiság
9. Kormányforma
10. Elnöki
11. Elnöki rendszerek összehasonlítása
12. Parlamentális kormányforma
13. Kabinetkormányzás
14. Új kormányformák
15. Kancellári kormányforma
16. Félelnöki kormányforma
17. Direktoriális kormányforma

2006. október 31.
↑

Az állam


- institucionalista megközelítés: a közhatalom intézményeinek ls szervezeteinek összessége
- funkcionalista megközelítés: egy adott terület és népesség felett legitim erőszak monopóliumával rendelkező közhatalom

↑

Államformák


elkülönítés szempontjai
- államfői hatalom eredete
- államfői hatalom legitimitásának a forrása

Monarchia
jell. öröklődik az államfői poz.
legitimitása: tradicionális

Köztársaság
rendszeres választással rekrutálódik
legitimitása: racionális, jog és jogszabályok általi

kivétel: Vatikán: választott államfő, de nem rendszeresen

az államforma és a hatalomgyakorlási mechanizmusok között nincs összefüggés

↑

Államok szerkezete


Unitárius államok: mai államok kb. 2/3-a, egységes államszerkezet

Föderális államok: 30-nál kevesebb mai ország ilyen, de a mai szárazföldi terület több, mint felét biztokolják: USA, Kanada, Mexikó...... Svájc; EU 1. pillére

Konföderációk: államok lazább eyüttműködési formája, PL: FÁK (jogi értelemben), EU 2. és 3. pillére; nemzetközi szervezetek

↑

Unitárius államok


Klasszikus unitárius államok: (IRL, DK, GR)
egységes az állam szerkezete, és korlátozott önálllósággal bítrnak a kisebb egységek, aál vannak rendelve a területi egységek a köponti hatalomnak;
származtatott, visszavonható hatáskörökkel rendelkező önkormányzatok, a központi hatalomtól függ, mi önkorm. hatáskör.
PL: Írország

Decentralizált unitárius államok: (NL, P)
széleskörű önállósággal bírnak a kisebb közigazg. egységek; kozpontoi államhatalomtról független önkormányzatok

Devolúciós unitárius államok: (UK)
bizonyos területeken van a kisebb részegységeknek önállóságuk...
pl: Skócia saját parlament
oktatáspol, kultúra, tudomány, ezekbe a kérdésekbe Westminster nem szól bele

Regionalizált unitárius államok (E, I)
alkotmányosan megerősített jelentős autonómiával bírnak a régiók, önkormányzó testületek működnek a területek fölött

[Magyarország: jogi értelemben decentralizált; de a gazdálkodásukat nézve erősen függenek a központi hatalomtól]


↑

Föderatív államok eredete


- már létező erős államok közötti megegyezés; közp. hatalom, egyes hatásköröket átadnak neki... pl. USA

- nem túl életképesek önállóan az egységek... Svájc: kantonok túl kicsik voltak, közös katonai védelem céljából jött létre

- túl nagy a terület: Oroszország: Moszkva nem tudja az egészet irányítani

- Egység létrehozása: India: annyira heterogén volt, hogy másként nem lehetett létrehozni...

- Pol. hatalom megosztása: Németország



↑

Föderatív államok jellemzői


- központi hatalom és a területi egységek között alkotmányosan rögzített hatalommegosztás
- egyértelmű hatalommegosztás: egyik szint sem avatkozhat a másik hatáskörébe
- jellemzően a tvhozás szerkezete is ezt tükrözi: a föderális államok nagy részében kétkamarás... a felsőház jellemzően a területek egyenlő képviseletén alapul


↑

Konföderációk


- nehezen marad fenn hosszútávon
- laza szerkezetű államszövetségek és nemzetközi szervezetek

a tagállamok bizonyos feladatok hatékonyabb megoldására szövetkeznek

a tagállamok megtartják a teljes szuverenitásukat; vétójoggal rendelkeznek; semmilyen rájuk kötelező döntést nem hozhatnak az ők beleegyezése nélkül

a szupranacionális szint jellemzően koordináló-közvetítő szereppel bír



↑

Önkormányzatiság


Hatásköri felhatalmazás típusai:


Tipikus önkormányzati feladat, és hatáskörök: PL: területfejlesztés-rendezés, iskolák fenntartása.... stb.


Szubszidiaritás: EU Maastricht '91: egyik alapelv, illik rája hivatkozni: a döntéseket azon a szinten hozzák meg, ahol már kellő információ rendelkezésre áll. Végrehajtás is a lehető legközelebb legyen az érintettekhez
mértéke vitatott és változó: pl.: Svédország: a környezetszennyezés mértékéről helyi szinten döntenek


↑

Kormányforma


többet elárul arról, hogy zajlik a hatalomgyakorlás...

Elkülönítés szempontjai:


- a végrehajtó hatalom szerkezete (egységes-e vagy megosztott?)
- tvhozó és végrehajtó hatalom viszonya: pol. felelősség és bizalmatlanság (van-e, korlátozott-e...?)

négy alaptípus


elnöki, parlamentális, kancellári, félelnöki


↑

Elnöki


prezidenciális

egységes végrehajtóhatalom
élén az elnök állam- és kormányfő

általában parlamenntől függetlenül választják, általában közvetlen → erős legitimitás

széles elnöki jogkörök

parlamenti felelősség hiánya: nem interpellálható, nincs politikai beszámoltatás vagy bizalmatlanság... kivétel: impeachement: úgy vélik tv-t sért
végrehajtó és tvhozó hatalom elkülönül...

pldák: USA, Latin-Amerikai országok döntő többsége; néhány ázsiai és afrikai ország

elnöki hatáskörök
- dönt a minisztériumok vezetőiről
- miniszt. élén álló államtitkár felelősségének letéteményes
- a hadsereg tényleges parancsadási jogkörrel rendelkező főparancsnoka (USA: mostmár csak 30 napon belüli időztartam)
- külügyek elsőszámú irányítója
- vezető tisztségek kinevezője
- erős tvhozási vétójog



↑

Elnöki rendszerek összehasonlítása



USA vs egyéb...
USA: fékek és egyensúlyok vannak
MÁS: elnök abszolút túlsúlya

US: fomrálisan közvetett válasuzás
MÁS: közvetlen




US: föderatív államszerkezet; központi hatalom korlátozása
MÁS: van föderális és unitárius szerkezet is; de a közp. hatalom túlsúlyos

US: elnöki jogköröket korlátozó hatalommegosztás
MÁS: elnöki jogkörök korlátjának hiánya (pl.: feloszlatható parlament... hadseregnek erős a szerepe)

US: elnöki hatalmat ygengíti a pártrendszer, demokratikus keretpártok, gyenge kohézió... választásokkor van élet... gyenge pártfegyelem
MÁS: tiszta versengést nélkülöző pártrendszer, klientúrapártok: egy-egy személyhez, érdekcsoporthoz kötődik, rövid időre jön létre, általában nincsen tiszta választás






↑

Parlamentális kormányforma


pl. UK, DK

a parlament abszolút primátusa:
- jogilag korlátlan hatáskör; senki nem áll fölötte... amikor jogosítványt ad át, akkor önkorlátoz

parlamentnek felelős a végrehajtó: miniszterelnök, kormánytagok teljeskörű felelősséggel bírnak... minelnököt, kormány tagjait a parl. váalsztja...
teljes, kollektív és egyéni pol. felelősség
Eszközei:
állam és kormányfő elkülönül; gyenge, szimbolikus funkciók




↑

Kabinetkormányzás


parlamentkormányzás torzulása
Margaret Thatcher, Tony Blair
a klasszikus parlamentarizmus XX. száztadi módosulása:
a párt képviselői jellemzően fegyelmezetten viselkednek
többségi választási rendszer, kétpártrendszer
egypárti többségi kormány parlamenti dominanciája, a kormány a saját akaratát viszonylag könnyen át tudja vinni a Parlamenten keresztül

⇒ jogilag elkülönül bár a tvhozás és a végrehajtás, de köszönhetően a többségi fegyelmezett kormányzásnak összefonódik
(parlament-kormány törésvonal helyett kormánypárt-ellenzék)

a politika legfőbb irányítója a miniszterelnökből és a meghatározó tárcák vezetőiből állló kabinet... amit az dönt, azt a parlamentben keresztül tudják vinni


ez jellemző a kontinentális EU parlamentarizmusaira is, de itt mégsem ez a típusú kabinetkormányzás, mert: koalíciós kormányok vannak



↑

Új kormányformák


II. vh előtti Európa: parlamentáris kormányok jell..

Változás okai: 20-as, 30as évek sorozatos kormányválságai...
egy kormányt lehet nem szeretni, de újat választani már nem tudnak helyette

változás célja: a végrajtó hatalom parlamentttel szembeni megerősítése

⇒ Parl. kormányforma módosul:


félelnöki


kancellári (miniszterelnöki)





↑

Kancellári kormányforma


pl: D

eredete: 1949-es bonni alkotmány
a miniszterelnök közjogi kiemelése jellemző rá
jpgilag is ki van emelve..
- szabad keze van jogi értelemben a miniszterek megválasztásában és eltávolításában (de a pártja némiképp megköti a kezét)
- kormány irányítása
- tényleges parlamenti felelősségnek megtestesítője

Miniszterek parlamenti felelősségének a korlátozása
kiválasztásuknál nincs parlamenti jóváhagyás
bizalmatlansági indítvány sincs, csak puha ellenőrzési módok
(a kormány egésze ellen viszont lehet bizalmatlanságot alkalmazni)

(Bonni alkotmány:
konstruktív bizalmatlansági indítvány:
bukttaható alternatív többséggel... kormányt kívülről csak akkor lehet buktatni, ha van már alternatíva)

itt: Fidesszel és MDF-fel kell az SZDSZnek közös miniszterelnökjelöltöt találnia most a bizalmatlansági indítványhoz



↑

Félelnöki kormányforma


elnöki + parlamentáris

államfői jogkörök megerősíttése
elnöknek széleskörű jogosítványai vannak (elnöki erős vétó);
viszont az elnök és a miniszterelnök megoszva birtokolja a végrehajtó hatalmat

parlamentnek felelős kormány elváének fenntartása (elnök nem egyenlő a miniszterelnökkel)

megosztott végrehajtó hatalom: államfő is része
elnök a végrehajtás irányítója vagy erős jogkörökkel bíró eleme

Franciaország (V. köztársaság)
Lengyelország (1992-1997)

Oroszország: kvázi elnöki rendszer; elnök domoinálja a szerepet, miniszterelnök alá van rendelve



↑

Direktoriális kormányforma


Svájc egyedisége
parlamenttől független héttagú kormány
miniszterelnök évesen váltódik
kormánytagok nem szolidárisak; kollegiálisak






Összefogl. táblázat



ELNÖKI
végrehajtó hatalom (VH): egységes
parlamenti felelősség PF: nincs
Bizalmatlanság (BI): nincs
Államfői Vétó (V): erős
pl U

PARLAMENTÁRIS
VH egységes; államfő nem része
PF: általános
BI: ktagok és kfő ellen is
V gyange
Legfőbb szempont: elmozdíthatóság, többinél: stabilitás !!!
pl: UK

KANCELLÁRI
VH egységes
PF: kormányfőé, ált. kormánytagoké korl.
BI: kormányfő és a kormány ellen
V: gyenge
pl.: HU

FÉLELNÖKI
VHH egységes
PF: elnök: nincs, ktagoké ált.
BI: kfő és a ktagok ellen klöün, de nincs az elnök ellen
V többnyire erős
pl.: F