Politikai rendszerek
Tartalom:
1. Fogalmi tisztázás
2. Easton: a pol. rendszer modellje
3. Pol. rendszerek tipizálása I
4. Politikai rendszerek tipizálása
5. A politikai rezsim fogalma
6. A demokráciák jellemzői
7. Diktatúrák jellemzői
8. Sztálini államszocializmus jellemzői
9. Pol. változások módjai
10. Demokratizál(ód)ás
11. Damokratizálódás lezárása
október 17.; by Gallai Sándor
↑
Fogalmi tisztázás
állam; kormány; kormányzat, környezet; pol. rendszer; társadalom
kormány > kormányzat > pol. rendszer > társadalom > állam > környezet
1.
2. végrehajtó hatalom egésze
3. állam: összes közhatalmi intézményz és szervet is magában foglalja
4. pol. rendszer: szokások, attitűdök is bennevannak
5. társadalom - vall- csoportok is...
6. környezet
↑
Easton: a pol. rendszer modellje
<Környezet >
input: követelek vagy támogatok valamit
-→ [kapuőrök: az inputokat szűrik; pl.: pol. pártok köre]
-→ pol. intézményrendszer
-→ outputok
-→ feedback inputra
< /Környezet>
↑
Pol. rendszerek tipizálása I
első szisztematikus gyűjtés: Arisztoelész: 158 görög várost vizsgált
Ki uralkodik? Kinek az előnyére?
[] - egy - kevesek - tömeg <- ki uralkodik
uralmon lévők - türannisz - oligarchia - demokrácia
közösség egésze - királyság - arisztokrácia - politeia
A
|
kinek előnyére?
politeia: felelős tömegek kezében van a hatalom
↑
Politikai rendszerek tipizálása
felv. kora: két típus:
alkotmányos (törvények uralma) vs. autokratikus (önkényuralmi) rendszerek
2. vh után:
három világ koncepció:
↓ első világ: kapitalista
↓ második világ: kommunista rendszerek
↓ harmadik világ: fejlődő, főleg autokrata rendszerek (monarch, kat. diktatúrák)
hidegháború vége:
Fukuyama: A történelem vége? liberális demokr. győzelme, véget ért az eszmei fejlődés?!
↑
A politikai rezsim fogalma
hétk. nyelv ≠= pol. szaknyelv!
rezsim, def: a politikai irányítás (uralom) rendszere; a hatalomgyakorlás alapvető mechanizmusa
fő típusa: demokratikus vs diktatórikus rezsim
- nyugati demokr, lib. demokr.- „poliarchia” (a demokr. fogalmát túl sokfelé hazsnálták; poliarch: kiegyenlített, szabadpiaci pol. verseny)
- új demokráciák: „befejezetlen” és „kvázi” demokráciák [minél keletebbre, annál kvázibb]
- Távol-keleti rezsimek: gazdasági liveralizálódás, késleltetett demokratizálódás, erős kormányok és államok, „tekintélyelvűség”
- Iszlámista rezismek: az iszlám államvallás, ezenbelül: fundamentalista: teokratikus uralom: vallási vezető pol. döntésekben végső szót mondhatnak ki; pol. berendezkedés elvei vallási elvekből vannak levezetve
- Katonai rezsimek: első kat. vezető az első állami vezetőp is, dikt. rezismek, katonaság biztosítja a rendet; parlamentet jelentéktelenné teszik; (junta; háttérből irányítás (van bábkormány))
↑
A demokráciák jellemzői
Alkotmányosság:
- népszuverenitás, népképviselet működik
- hatalommegosztás /Montesquieu/
- jogállamiság/törvények uralma
- törvény előtti egyenlőség
- emberi és kisebbségi jogok intézményesített védelme
többpárti versengés, szabad és tiszta választások
életképes civil társ: arra is képes, hogy a hatalom döntéseit befolyásolja
átlátható és nyittt közigazgatás:
↑
Diktatúrák jellemzői
Általános jellemzők:
- Központosított, autokratikus vezetés
- politikai alternatívák hiánya
- állami elnyomás (állami terror ls állami politikai mobilizáció)
- Fő típusok
- totaliter: kiterjed a társ minden szférájába, beleszól vallásba, kultúrába... stb Rákosi: aki nincs velünk, az ellenünk
- autoriter: pol. elnyomás az egyéb szférákat kevésbé érinti - Kádár: aki nincs ellenünk, az velünk
↑
Sztálini államszocializmus jellemzői
totaliter diktatúra:
politika abszolút primátusa → tervgazdaság és állami tulajdon;
nagyvállalatok (minél nagyobb, annál szocialistább), szövetkezetek
társ önszerveződés felszámolása
koncentrált hatalom, kizárólagos ideológia, állami pol. mobilizáció, információs monopólium
éberségi kampány, békeharc kampány...
militarizált rendszer:
világháborús pszichózis; → nehéziparfejlesztés
pártközpontú rendszer
-pártállam - állampárt; állami szervek függősége
bolsevik párt monopol hatalma
omnipotens (mindenre képes), omnikompetens (mindenben illetékes); intérményi karizma (a Párt); személyi kultusz; demokratikus centralizmus (ha mást is gondolsz, köteles vagy végrehajtani a Párt utasításait (pl.: koncepciós per: azzal tesz jót a pártnak, hogy bevall mindent))
horizontális és vertikális hatalomkoncentráció
hatáskörök összevonása, torzul az információ; szubszidiaritás hiánya
személyi függőségi rendszer
nomenklatúra
↑
Pol. változások módjai
Kormányváltás: minelnököt lecseráljük
Rezsimváltás: jelentős változás, a hatalomgyakorlás technikai, uralmi rendszer nem változik, de a keretek nem; pl.: Kádár-konszolidáció; Új-Zéland: többségi helyett arányos vál. rendszer
Rendszerváltás: keret is vált.
evolúció vs revolúció:
- szerves vs forradalmi
. törvényes, fokozatos vs törvénytelen, erőszakos
↑
Demokratizál(ód)ás
Szakaszai(Rustow)
- átmenet előtti rendszer válsága → 1. szabad választás
- demokr. átmenet szakasza: új intézményrendszer kiépítése, stabilizálódása
- demokr. konszolidáció: demokr. pol. kiltúra és életépes civil társadalom létrejötte
Hullámai (Huntington)
- gyarmatok felszabadulása ()átvétel vagy balos...
- Latin-Amerika - demokr - visszaesés ciklusai
- Dél-Európa: visszafordíthatatlan átalakulás (EK segítség)
(- Posztkommunista államok: mindenhol egyszerre gazd. és demokr. átalakulás, (+ néhol államépítés))
↑
Damokratizálódás lezárása
Posztkomm. átmeneteknél (Dahrendorf szerint)
- demokr alkotmány: 6 hónap elég rá
- liberális piacgazd. kialakítása: 6 év
- demokr. pol. kultúra: 60 év
"Hajrá Szabó néni!"