Politikai ideológiák

by: Török Gábor
További jegyzetek itt!
Tartalom:
1.
2. Pol. cselekés meghatározói: elvek és hasznosság
3. Az ideológia jellemzői
4. Vallás, tudomány, és ideológia
5. Bal és jobboldal értelmezési szintjei
6. Kódrendszer és értelmezáési keret
7. Kulturális-ideológiai (politika) bal-jobb:
8. Gazdasági bal-jobb
9. Kétdimenziós politikai mező:
10. Kettős forradalom hatása
11. Francia forradalom kérdése
12. Ipari forradalom kérdése
13. z ideológiák változásai
14.

↑



katyvaz, ami a cím kapcsán fejünkban keletkezik: baloldali, jobboldali, liberális, konzervatív.... stbetc, undzovájter

↑

Pol. cselekés meghatározói: elvek és hasznosság





↑

Az ideológia jellemzői




↑

Vallás, tudomány, és ideológia


különbségek közöttük ehune:
Vallás:
- az ideológia nem transzcendentális, más a tárgya...
- a vallás nem pusztán világnézet, hanem egyben kultúra és hagyomány, és ezek

tUD:
GYAK VONATKOZÁSA KÜLÖNBÖZTETI MEG AZ I-T A TUD-TÓL:
IDEOLÓGIA A GYAkorlati cselekvésre is irányul, nem csak mi volt és mi van...
ideológia meg akarja változtatni, tud meg akarja érteni a valóságot


↑

Bal és jobboldal értelmezési szintjei



1. két alapvető politikai tradíció, valamint politikai tábor
értéknézeti mód, amely elv. az élet kérdéseire adott válasz alapján.. a kérdések egyetemesek, és ezért mindig el lehetdönteni... ember milyen lény (önpusztító, önsanyargató || jóra teremtett és a másikon mindig segítő) <- sokan ezt tartják az alapvető def-nek... de sokan úgy gondolják, bal-jobb

2. hosszabb távú, de mégis csak egy adott történeti korszakra jellemző konfliktusok; mint a munkaadó-munkavállaló, ipari-agrár konfliktus kapcsolódása a bal-jobb dichotómiához; vannak klassziksuan bal vagy jobboldali állláspontok, pl.: állam beavatkozásának, pontos szerepének a kérdése: rá adott válasz alapján beszélünk pl. bal v. jobboldaliságról

3. a napi kérdésekre adott balés jobboldali válaszok, mindennapi pol. konfliktusok; pl.: a Korona hol legyen kiállítva? egyik ezt mondja, másik azt → a válasz jellege is meghat. az oldalt.

ha csak a harmadik szinten válik értelmezhetővé egy pol. rendszer, akkor az inkább pragmatikus, mint ideológikus a rendszer...


↑

Kódrendszer és értelmezáési keret


- a pártok közötti verseny elsődleges kódrendszerévé és értelmezési keretévé vált (pl.: proivatizációt mindig a komrámyon lévő támogatja...)
- minél ideológikusabb apol., annál inkább releváns a bal és jobboldal fogalma, minél pragmatikusabb, annál kisebb a magyarázó erejük
- ez a kódrendszer a pragmatikusjellegű....


↑

Kulturális-ideológiai (politika) bal-jobb:



bal ↓ jobb
1. szinten:
MILYEN A VILÁG?
racionalista világkép (felv. öröksége, világ befogadható, tervezhető, stb...) ↓ racionális emberi cselekvés korlátai
MILYEN AZ EMBER?
antropológiai optimizmus ↓ pesszimizmus (ember rossz természetű, ha ninc skorlát, akár önsorsrontó is lehet, vagy másnak árthat), ember embernek farkasa lenne, ha nem lenne állam
LEHET-E TERVEZŐASZTAL MENTÉN JAVÍTANI A TÁRS-T?
társadalom javíthatósága ↓ evolucionista fejlődés, fontolva haladás (nem tudjuk az egélszet, nem is tudhatjuk, tehát nem tudjuk tervezni... lásd kommunizmus)
MI A HELYES TÁRSADALMI REND?
társadalmi egyenlőségre kell törekedni ↓ egyenlőtlenségek szükségszerűek, az egyenlőség a társadalmi rendet bontja meg

2. szinten megjelenő
MI AZ EGYHÁZ SZEREPE?
antiklerikális ↓ klerikális
MI VAGYOK ELSŐSORBAN? NEMZET TAGJA, VAGY EMBER?
nemzetközi(kozmopolita) ↓ nemzeti (patrióta)
MILYEN CIVILIZÁCIÓS BÁZIS AZ IGAZI KÖTŐELEME A TÁRSADALOMNAK?
város(urbánus) ↓ vidék (népi)

honvédelemben „galamb”, defenzív ↓ honvédelemben „héja”, offenzív

3. szint: napi politikai, de elsőből levezethető
halálbüntetés ellenes ↓ halálbüntetés-párti
Nők önrendelkezése ↓ abortusz-ellenes



↑

Gazdasági bal-jobb


javak elosztásáról is szól a dolog Keynes óta....

bal ↓ jobb
állami beavatkozás, etatizmus (magas adó, komoly juttatások)-- minimális állami szerepvállalás, privatizáció, alacsony adó és jóléti juttatás
munkavállaló ↓ munkaadó



↑

Kétdimenziós politikai mező:



Mo-n a kult-id. divízió a jellemző


Pol iránytű: micsoda-e vagyok? balos-é vagy jobbos-é?


↑

Kettős forradalom hatása


lib, konz, szoc... miért nem jöttek létre korábban? miért a xix.sz-ban jelentek meg?
ahhoz, hogy pol. ideológia jöjjön létre, kell az állam és a tás szétválasztása, a szabadság, hogy a helyes pol. gondolkodásra gondolni lehessen... a liberális rendszerekig nem lehetett alternatívákban gondolkozni a helyes politikai rendszerről az élet kockáztatása nélül:D
fontos a polg, és ipari forradalmak által felvetett kérdés..
⇒ XIX. század a pol. ideológiák aranykora, addig pol. gondolkodók voltak...

ma áthatnak, ideológiák átkövesednek, „vagy (ami még rosszabb)”, megvalósulnak:P

- előzmények pol. filóban (Machiavelli, Locke., Rousseau, Hobbes)

↑

Francia forradalom kérdése


hogy gondokodunk a fotrracdalomról, lehetséges-e egy forradalom útján egy rossz po.. rendszert felbontani


Liberális: óriási előrelépés az emberi emancipációban; emberi jogok, törvények, szabadság elhozása esetén... ↓y van jó és van rossz po. változás, nem kell elutasítani a változást... szabadság-törvényesség-egyenlőség közti választás esetén az előbbináél kell dönteni... szabadság korlátozhatatlan... Fr. forr. jakobinus korszakáig volt jellemző, onnantól a forr. korlátozott... '93as alkotmányig volt jó...

Konzervatív: a forradalom a társ. egységének a megbontása... minden típiusú erőszakos, a hagyományokat megszakító próbálkozás rossz, tradíció, hagyomány, tekintély... „szabadság a kötődésben”; szkepticizmus, organizmus, tradicionalizmus

Szocializmus: a szabadság korlátozása lehet szükséges rossz, az egyenlőség eszméje a jó, ha vál. kell egyenlőség és szabadság közt, akkor az egyenlőséget kell választani, azért a szabadságjogok is korlátozhatóak...


↑

Ipari forradalom kérdése


javak robbanásszerű növekedése, de a javak elosztásának egyenlőtlensége... tömegnyomor, néhányak dúsgazdagok... prolik... mit-é tegyen az állam?
új típusú szegéynség: a hagyományos kötelmek: család, egyház; nem tudták kezelni... milliós nincstelen tömeg, sem nagycsaláds,sem egyház nem kezeli ezt...


klasszikus Liberális: nem avatkozhat be az állam, nincs értelme az ilyen vállalkozásnak, két okból: az ilyen típusú beavatkozás gazdaságilag rossz eredményre vezet, összjövedelem csökkeni, gazd. hatékonyság csökken: a gazdagtól elvonom azt a tőkét, amelyet a szegény úccse fektet be...:P
de: morális okokból is igazolhatatlan, erkölcstelen, akkor járunk el igazságtalanul, ha attól, aki szerencse, akarat, leleksedés miatt töb bjöv-hez jut, elvesszük a többletet... egyenlőtelenség gazd. tekinteteben természetes

Konzervatív: a milliós munkanélküliség, elszegényedés az össztársadalmi stabilitást veszélyezteti → Bismarck: olajcsepp-politika: időnként meg kell olajozni a társadallom gépének kerekeit, hogy továbbmehessen így... nem humánus okokból, hanem a rendszer fenntarthatóságának okán kell.

Szocializmus:
kommunisták: ha engednénk a segélyezést, akkor a gépezetet olajoznán, később jöhetne létre akkora elszegényedés, hogy aztán prolifporradalom lehessen...
a szocdemek: a most élők az érétk, fontosabb a mozgalom, a kapitalizmus aprólékos meváltoztatása is javít a munkások életkörülményein.. „a rút kapotalizmus arca megszépíthető...”


↑

z ideológiák változásai


Liberalizmmus: szociáldarwinizmus, szociálloiberalizmus, neolib
Konzervativizmus: keresztényszoc, neokonz
Szocializmus: kommunizmus, szocdemokr, új baloldal


további ideológiák... egyvalamit állít a középpontba... → nem lesz a



↑