Bevezetés a politikába
Tartalom:
Elméletek a politikatudományban
elm. oientációk státusza, ezek hazsnossága társtudban,
játékelmélet fontosabb poltudban alkalmazható modelljei
- mire jók az elméletek?
- melyek a legfontosabbak?
- egy részletesebben: a játékelmélet alapjai
hétköznapi példa az ismeretszerzésről: van 4 megcsalt férj: milyen elmen helyezhető el? ki a hibás, miért tette, mi köv. ebből?
a feleség szeretője általi férje iránti megcsalásáa esetében milyen diverz filó megk...:P
1. → rossz a házasságunk, ezért következett be az affér... institucionalista megk, egyedi viselkedés norma következtében köv. be: ember rossz házasságban félrelép
2. empirikus: egyedi cselekvésnek nincs általános mozgatórugója, fel kell tárni az okokat... → magándetektív... a viselkedést vizsgáljuk, nem valaminek a kövektezménye
3. modellező: a tény világossá tette, hogy a struktúra rossz volt, amiben éltünk, és a viselkedése is egy ésszerűen meghozott, haszonmaximalizációra irányuló dolog, ⇒ szerelmi háromszög modell, ezt ismeri, ezzel megérti a konstitúciót
4. posztmodern: akár még jó is lehet... megbeszéljük... nincs jelenség, csak értelmezés, a jelenség értelmezéssel együtt értelmezhető... ha vmi történt, az nem dönti el a valaminek az értékelését... az a lényeg, hogy lesz belőle közös valóság - nem valóság, hanem annk interpretációja
nincs tiszta lap: tud témával kapcs ha első is vagy, van sztereotípia, mit kell vizsgálni
____________________
Elméletek szerepe a tudományban
mit lehet egyáltalán kutatni?
meghatározza:
- előfeltevések: mit gondolok a tárgyról? hogyan működik?
- téma és módszer megválasztása
- fogalomhaszn.
-
_________________
Elbéletek
- intézményközpontú (institucionalizmus, neoinst.)
- pozitív (behavioralizmus, csoportelméletek, rendszerelméletek)
társtud egzaktságának hívei, cska akkor van tud, ha az a természettudhoz hasonlóan egzakt
- modellező (rac. választás elmélete)
\játékelmélet
- posztmodern (diskurzuselmélet)
\diskurzuselmélet
old inst. új inst.
>↓--↓--↓--⇐=======
behav post-behav
=<<<>>>====⇒>>>>>
Racionális vál
↓---<<⇐=======
1950
legtöbb egyik sem
Institucionalizmus:
csontvázra kell figyelni, pol szrekezete nirmák, szabályok ==y intézményi elrendezés, ebből köv. minden más...
pl.: amerikai pol renszer az alkotmány kialakulása alapján
minden az intézményi elrendezés függv, mint: rossz házasság egyene skövekezménye a megcsalás
historista szemlélet: azokat a törénelmi körülményeket akarják megérteni, amelyek elvezettek egy-egy intézmányrendszer kialakulásához.. minden pol. képz. tört. előképpel rendelkezik... minden intézményrsz egyedi, tehát összehasonlításnak nincs értelme
megismerés a leírással egyenértékű, s ez amgában fogl. a megértést is.. egyedi jelenségek... alkotmányban tudom, mi van ↓y tudom, hogy hogyan működik
XX. sz-ra meglehetősen kevéssé helytállóvá vált
NeoInst....
átformálták, mert elavlt a régi
viselkedéstanra válasz, back to the roots
táan ért. intézmény: a társadalmi norma is az jellemzően, pl. házasság is intézmény...
az ember elsősorban szabálykövető lény, ez a megfelelés logikája, a normáknak akarunk megfelelni... ha átmegyünk a piroson, és sokan, akkor nem megy a norma, hogy nem lehet átmenni, hanem az lesz a norma, hogy átmegyünka piroson... norma= elfogadott szabályrendszer... meg kell ism. a normákat, és ha ismerjük ezeket a szabályokt, mindent tudunk arról, hogy az egyén viselkedése mivel vezetheő le
Behavioralizmus
a két világháború között a domináns institucionalista hagyománnyal szemben jött létre
csak az nevezheteő tud kut, nak, ami módszeres, empirikus, kut. eredményeképp jött létre
pozitivista, értékmentes megk. mód... egy dolog is vizsgálható tudománoisan, mert a normák nem képezhetik tud kutatás tárgyát, mert incsen rá eszköz
cska az egyéni rekaciókat tudjuk vizsgálni, ez képezheti a kutatás tárgyát
inger-reakció kapcoslat az alapmintája, amelyben az inger okozzza, s ezáltal magyarázza is a reakciót
az eyéneket akkor vizsgáljuk, amikor azokat valamilyen inger éri
pl... elmennek-e szavazni? vislekedést, véleményt is vizsg, de a viselkedés a fontosbb
Csoportelméletek:
a politika léneyge a pol. döntéshozatal, a politikai döntésekben nyilvánul meg a politikai szereplők akaratának végeredméyne
pol. döntéshoztatal csporetok harca a számukra jó döntés meghozataláért... vannak világos, csoportokba rendezett po. értekbe., és ezek csapnak össze, a csoport a lényeg
központjában tehát az érdekcsoport áll
döntések és azok végeredméyne a fontos
nincs közjó, egységes állam, párt, csak államon belül csoportérdekek vannak
Rendszerelméletek
Cél: egységes fogalmi nyelv,
alapvetően pozitivista alapokon áll,
általános tudományelmélet, nem csak társtud, hanem máshol is alkalmazott, és a célhja is az, hogy egy oy elméleti szemléletmódot hozzon létre, ami a tud. egységét teremtheti meg
legyen olyan elméleti keret, amelyben a béka és a pol. rendszer is vizsgálható
hétköznapra építve egy idő utána z elméleti rendszer összeomlik, mert a fogalmak jelentése változik, hát közös fogalmi nyelv kell, amelyben világ minden jelensége érthető és befogadató
-strukturalista-finkcionalista itányzat
-kommunikűációelmélet (szerecsére kiveszett a főáramból)
Strukturalista-funcionalizmus
-minden egy rendszerben működik,
kérdés, mikor beszélhetünk rendszerről: [3]
- akkor, ha a renszer elkülönül a környzeteétől: határmegvonódás: meddig tart a poltika, akkor jön létre rendszer, ha a renszer és környzete közt léyneges különbség alakul ki...
-interdependencia: akkor, ha a renszer és környezete közt vmilyen interakció/küölcsönös függőség jön létre.. zsák krumpi nem renszer, ert elkülönül, de kevés az interakciója a környezettel... béka rendszer, mert fogyaszt a környezetből, kölcsönhat máskép is a környezetével
-bináris kód: akor önálló, autonóm egy rrsz, ha van egy csak rá jellemző kód, ezt hívja boináris kódnak, univerzális értékduálnak: akkor van önálló rsz, ha van cska rá jellemző igen/nem kód, ami csak rá jell... gazd. rsz: gazdaságos/nem gazdaságos? jogi: jogos/jpgtalan?
politika: Macht/ ohne Macht
adott esmeény segíti, vagy hátráltatja a hatali pozícóinkat
funkcionális differenciálódás: a renszerek osztódással szaporodnak
Diskurzuselmélet:
posztmodern, a jelenségeknek mindig értelmezésü van, a jelenséget a társ értelmezi, társ diskurzus → ez dönti el, hogy válik közös kinccsé
hatalom a diskurzusokban rejlik, aki képes 1 jó diskurzuskörnyzeetet létrehozni, emberek fejébe tölteni értelmezéseket, azé a hatalom
tás-on belül elindult egy össztársadalmi értelmezési küzdelem ↓y csomósodási pontok: egyszerűsödő álláaspontok, és ezek küzdenek.. az yneri meg a pol versenyt, akinek a magyarázatát a többség el tudja fogadni
minden diskurzus alapvetően pol. eredetű
Racionális választás elmélete:
modellező elmélet, nem érdekli, mi történik
létrehoz modelleket, azokat vizsgálja, milyen következményekkel járhat, ezeket akarja a társ jelenségekre ráhúzni... ja, ez ezen modell alapján működik
vannak alaphipotézisek:
-módszertani individualizmus: nincs csoport, egyének vannak, minden visszavezethető regyének döntéseire
- racionálisak az egyes egyének, vagy racionalizlók, önnen hasznosságot növelő döntést igyekszik tenin, minden mellett költség-haszon számítás, haszon-maximalizálás áll
egyén racionalizáló...
„kormányon levőkre szavazok, mert loptak már eleget, talán nem fognak többet” - racionális
Racionális vál
- játékelmélet: az egyémi döntések sosem önmagukban állnak, hanme mindig kölcsönös függőségben állunk, nincs stabil optiumális paraméterekkel leírható helyzet... két embernek mondunk valamit, amit tegyenek, de ilyenkor a kölcösnös interakciójuk is fontos
- döntéselmélet: az egyes egyén döntseit visz. stabil, állandó oparaméteres helyzetben próbálja optimalizálni, olyan kulcsot akar adni, ami akkor is hazsnis, ha így/ úgy döntenek
pl: hogy lehetek sikeres? füzetsorozat: megadják a 112 lépést, amikkel sikeres leszek, függetlenül a körülméynektől... temrészet elleni játszma, nem veszi figyelembe más döntéseit
Játékelmélet: pol a szumeélyek interaciójának tudomáyna elsősőrobam
kétszereplős, kétválasztós, szimmetrikus játék:
kétsz: két szereplő van
kétv: vagy ezt, vagy azt teszi (kooperál vagy verseny..)
szimm: azoos preferenciasorrend... mindekni jobban szeret élni, mint megahlni
============
fogolydilemma (poltud haszon)
nemek harca
vezérürü
gyáva nyúl(poltud haszon)
============
FOGOLYDILEMMA
nem az a fontos, mi a stratégiád, hanem hogy adott helyzetben mi a ajó stratégia
vall-nemvall
nemvall-vall
vall-vall
nemvall-nemvall
verseny ↓y vallomás... ↓y
hiányzik a bizalom ↓y számításba veszik, hogy a másik a roszsabbat választja
nem zéró összegű játék
ha összebeszélhetnének, akkor közösen joban járnának
de nem tehetik ↓y dupla vallomás... kooperáció a legnagyobb veszély
pl. fegyverkezési verseny.. drága vagy olcsó egynesúly
==========================
NEMEK HARCA
van, hoyg a közös koopr a legrosszabb:
fiú, lány love, legfontosabb, hogy együtt legyenek...
lány rockkoncertet szereti, fiú boxmeccset... váttucsúz...
munka után el kell indulni valahova
VV 22
VK 43
KV 34
KK 11
ha imndketten kooperálnak, más helyen lesznek, és nemis szeretik azt..
& rosszabb koncerten egyedül, mint fiúval a boxmeccsen
=============================
VEZÉRÜRÜ
kölcsönös versengés is lehet a legrosszabb
2 udvarias ember, a legfontosabb az udvariasság... versengés az udvariasság az élet után
ajtóban összetallálkoznak...
VV → állnak örökké, éhenhalnak
VK,KV: 4,3: egyiknek tökjó, mert versengett és udvarias volt, a másik átment az ajtón, de udvariassági gesztust kellett elfogadnia
KK: fájdalmasan átjutnak, de átjutnak
=========================
GYÁVA NYÚL - CHICKEN GAME
60as évektől am. fiatalok szórakozása: szűk úton egymással szemben elindulnak, az a chicken, aki elrántja a másik előtt
VK: 42: egyik nyer és él, másik él és eszít → csak 2
KK: 33: ha minketten elrántják, az jobb, mintha csak én
VV: 11: ütközés, közösen legrosszabb
kulcs a blöff: az jó, aki elhiteti a másikkal, hogy nem rántja el
jell ez a pol. helyzet két fél összeütközése előtt...
diktátor ezt játssza:
mindig őrült bátornak mutatja meg, és senki nem akar VH-t
Hitler & Chamberlain... Chamberlain kétszer elrántotta, de harmadjára rájött, hogy ez nem nyerő
Kubai rakétaválság:
gyávanyúl → Kennedy tanácsadói: blöfföljön, mutassa, hogy akár 3.vh-t is vállalja
kölcsönös blöff → egy idő után nicns visszaút
____________
Egyéb helyzetek
Dollárárverés: megoldás: ha vki beszállt vmi racionálisnak tűnő dologba, el tud jutni egy pontig
1 $ felajánl megvételre két embernek: licit, a már felajánlottat be kell fizetni
10cent.. 20cent...
90cent.. 1$
1,10.. 1,20
irracionalitásba forul egy idő után... de a veszteségtől félelem nagyobb
buszra várunk 50 percet... várok még, vagy hazamegyek gyalog, és elvesztem az időt?
féltégla az M7esen...mindenkinek jó, ha 1vki feláldozza magát...
de marad az állam:D