A magyar politikai intézményrendszer

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1.


24 darab kérdés lesz 20 percre
Ábra... jó kusza... de erről lesz szó


↑


Állampárti struktúra lebomlása

, átalakulás (Rendszerváltozás fejezet)
1985-ös OGY választás
MSZMP átalakulása; 1988as pártértekezlet
1989es MSZMP -→ MSZP

reformerek megjelenése: Pozsgai Imre 1982↓ Hazafias Népfrot titkára


Ellenzék megszerveződése


először másként gondolkodás: samizdat stencilgépeken
ellenzéki szervezetek létrejötte, kezdetben ilegális
az ellenzék által szervezett demonstrációk

1989 nyara: Nemz. Kerekasztal Tárgyalások:
pol. megállapodás, aláírják két kivétellel:
Fidesz, SzDSz; de nem vétózták meg

1989 okt. 23.: Parlament elfogadja

inkább parlamentáris kormányforma lett volna, nagy mértéken felelős kormány a parlament irányában

mindenhez 2/3os többség kellett volna ⇒ a vál. után meg kellett születnie az MDF-SZDSZ paktumnak:
⇒ Alkotmmmódosítás: lecsökkentik a kétharmados területek számát kb. 20ra ⇒ kormány stabilabb
ekkor mozdult el a kancellári irányába a pol. berendezkedés:
mineln nincs egyéni felelősség, konstruktív bizalmatlansági indítvány: csak akor lehet elbocsátani, ha van helyette másik




VGálasztók:
vegyes vál. rsz, 386 képviselő...

Az Országggyűlés



OGY feloszlatása, ill. hogy oszolhat fel:


föloszlás: az OGY önmaga mondja ki mandátuma lejárta előtt, hogy nem tölti ki azt... egyszerű többség elég hozzá
pl.

föloszlatás: Köztársasági Elnök teheti meg, miután konzultált frakciók elnökével, miniszterelnökkel, ha van... de csak kormány nélküli állapotban lehet iylent tenni
bizalmatlansággal nem lehet, bizalom hiányával igen:
ha maga a kormány indít önmaga ellen bizalmi szavazást, akkor lehet

egykamarás parlament; kétkamarás épület
kék szőnyeg: felsőház: néha ülések
piros szőnyeg: itt zajlanak az ülések
a Parlament másfél méterrel hosszabb a Westminsternél:D

szerkezeten beül kétféle tagoltság:


Pol. tagoltság:
nincs szabályozva az, hogy mi kell a frakcióalakításhoz; volt, hogy ketten jelentették be
mert a MIÉP nem alakíthatott frakciót: 14 mandátum jutott neki; AB törölte a 15 fős korlátot..
AB indoklása: amíg nincs szabályozva, az a javaslat, hogy ahány képviselővel bejutott, annyi fővel alakíthasson frakciót, ha alámegy, ne lehessen frakciója.

Funkcionális tragoltság:
vannak állandó bizottságok, jellemzően a kormány struktúrájával megegyezik, legfeljebb nevük más

Ideiglenes bizottságok:
Eseti bizottságok
Vizsgálóbizottságok

két ülésszak: tavaszi, őszi

egyébként heti ülésezés, de lehet rendkívüli

Feladatai:


- Alkotmánymódosítás
- Törvények meghozatala
- Végrehajtó hatalom ellenőrzése

Többségek


Egyszerű többség: jelenlévők fele plusz egy
az összes jelenlévő képviselő plusz egy jelen kell legyen jelen, hogy határozatképes legyen:
⇒ egynegyed + 1 fő elég legrosszabb esetben
legtöbbször ez elég


Abszolút ≠= minősített:
Az Összes képviselő fele +1
ez kell miniszterelnök választáshoz, vagy buktatáshoz


Minősített többség:
1. normál: kétharmada a jelenlévőknek: összes kétharmados tvjavaslatot... médiatv, önkormányzatokról szóló törvény..
2. szigorított: kétharmada az összes képviselőnek: az alkotmánymódosításhoz, közjogi méltósághoz
3. négyötödös: jelenlévők négyötöde; sürgősségi, rendkívüli eljáráshoz, házszabálytól eltéréshez, stb...



Törvényszületés
1. beterjesztés: közt. elnök, parlamenti bizottság, kormány...
ha korm. vagy közt. elnök terjesztette be, akkor:
2. tárgysorozatba vétel: kap egy iktatószámot
[ha más terj. be, akkor még egy bizottság ellenőrzi, alkalmas-e a 2.ra]

3. Napirendre vétel
4. általános vita: alapelvekről, gyakran részletekről
4 és fél: Bizottság tárgyalja
5. Részletes vita
6. Harmadik bizottsági vita: ha ellentmond
7. Házelnök szignálja, elküldi Közt. elnöknek


Köztársasági Elnök


OGY választja; 35+ év; választható, magyar állampolgár...
első és második körben kétharmados abszolút többség kell; ha ez nem sikerül, akkor a harmadik körben a két első helyezett közül egyszerű többség
mérsékelten erős (gyenge) közt. elnök kategóriája;
de sokmmindenre van jogosítványa

reprezentatív jogkörök:


beszédek, a nemzet egységét reprezentálja
Újév, ünnepek..
Nagykövetek fogadása
katonaságnál előléptet
kitüntetéseket osztogat
vállakat vereget...
Amnesztiát ad

kormányalakítással kapcs


ő nevezi ki, de formális... akit odaküldenek neki előterjesztésre, azt alá kell írnia
(kivétel, ha a demokrácia van veszélyben)

Javaslattevő és/vagy kinevező jogkör

Választások időpontját ő írja ki
OGY alakulóülését ő hívja össze

OGY ülésén részt vehet, felszólalhat, elvileg törvényjavaslatot tehet; de nem szoktak élni vele

Vétó lehetősége


OGY-sel kapcs. vétójoga:
1. Alkotmányjogi Vétó
OGY megküldi a javaslatát, de a közt. elnök úgy dönt, nem írja alá, hanem elküldi Alkotmánybírósághoz Alkotmányos kontrollra...
végezzen "előzetes normakontrollt": vizsgálja meg törvény hatályba lépése előtt alkotmányosságát
AB: gyorsított eljárás
közt. elnök vagy visszaküldi átdolgozásra, vagy megsemmisíti...
ha nem igazolódik a Közt. Elnök gyanúja alkotmányellenességről, akkor köteles kihirdetni

2. Politikai Vétó
poliitkailag nem ért egyet, a tartalmával van baja...
egyből visszaküldi
gyenge vétójog: amennyiben a parlament úgy gondolja, tetszik neki az eredeti szöveg, és ugyanakkora többséggel újra megszavazza, akkor az elnöknek alá kell írnia



Alkotmánybíróság


OGY választja, Közt. Elnök nevezi ki
11 fő (cserék fölötti focicsapat)
45+ év, de 70 év fölött nyugdíj

Eu-ban legszélesebb hatáskör

Jogkörei:


OGY biztosok


4 darab van belőle
Minden OGY biztos ombudsmann, de nem minden ombudsmann OGY biztos:
oktatásügyi ombudsmann: oktatási minisztériumnak felel

Általános ombudsmannok:
- állampolgási jogok OGY-i biztosa:
- állampolgári jogok OGY-i biztosának álalános helyettese

Szakombudsmannok:
- nemzeti és etnikai jogok OGY-i biztosa: nem általnos emberjogi kérdésekkel foglalkozik
- adatvédelmi jogok OGY-i biztosa: Alkotmány lehetővé teszi, hogy OGY új biztosokat állítson fel
- oktatási ombudsmann

széleskörű vizsgálati jogkör
közszférához kötődő jogsértéseket vizsg ki, felszólíthatják a jogsértőt a jogsértés felfüggesztésére...
az illető nem muszáj, hogy kövesse, de másnap az egész ország olvassa; plusz jelentést tehet az OGY-nek
közvetlenül nem kényszeríthetik ki a jogsértés megszüntetését



Bíróságok


Legfelső Bíróság: elnökét 2/3as OGY jelenlétes többséggel; OIT: Orszáágos Igazságszolgáltatási Tanács nevezi ki a többi bííírát
Ítélőtáblák: 3. szint, csak fellebbvitel
Főv, megyei bíróságok: másod fok: ha fontos ügy, ott tárgyalják meg
Helyi, munkaügyi bíróségok: első fok

Ügyészség


itt a bírósággal ellentétben van parancsjoga a felsőbb szintnek az alsóbbra
Legfőbb Ügyész: nem kell kétharmad hozzá (tévedésből)

feladatköre: büntető hatalmat képviseli
ő közvádló: peret képviseli az állam oldaláról
nyomozás felügyelete
bizonyos esetekben ők is nyomozhatnak
börtönbüntetésüket töltők a körülményekről ott panaszkodhatnak


OGY felügyelezti szervei


ÁSZ


közpénzek fölhasználása terén széleskörő vizsgálati jogok
jelentést is tesz
+ mennyire megalapozott a köv. évi költségvetési tervezet
föltárhat visszaéléseket, de lépést nem tehet ellene

ORTT


Orsz Rádió és Televízió Testület:
feladata a médiatv megtartatása,
frekvenciagazdálkodás

Médiakuratóriumok


MTV, DunaTV, állami rádiók élén áll egy-egy kuratórium
ők választják meg, kiből lehet a közmédia elnöke


MNB


jegybank
hitelpol. irányítója
deklaráltan független intézmény, DE: a Jegybanktv kötelezi arra, hogy amindenkori kormány munkáját segítse, de csak ha nem veszélyezteti az infláció elleni küzdelmét
legfőbb döntéshozó szerve:
Monetáris Tanács
Közt. elnök és Mineln. dönt az elnökéről


A Kormány és intézményei


Tagjai (alkotmjogi értelemben): minelnök + miniszterek
poltud értelemben: + államtitkárok, szakállam titkárok
minelnök kiemelkedik a többiek közül

Mineln. választása: pártok választják, ők jelölnek első helyen
közt. elnök dönt, kit kér fel kormányalakításra... olyant kérhet fel, aki alkalmas kormányalakításra
de lehet, hoyg hárompárti parlament, és senkinek nincs többsége... ekkor a másodikat is felkérheti pl.

kormányalakítás: programalkotó beszéd a parlamenten
szavazás: kormányprogramról, és a miniszerelnök jelöl személyéről; amikor 194 fős támogatást kap
minelnök esküt tesz; államfő kinevez

minelnök diszkrecionális joga, hogy kikből áll össze a kormány, a közt. elnök kinevezi
ő dönt, kiből lesz államtitkár, kikből szakállamtitkár


Minisztériumok


miniszerek alatt állnak, de összetételükbe mineln. szól bele

Miniszterelnöki Hivatal, MeH:
koordinálja, irányítja a többi minisztérium munkáját...
98ban részban már irányítás, ma meg egyértelműen irányít
mineln. mindennapi ügyeit intézi

előkészíti a kormány üléseit, koord. minisztériumok működését

polg. titkosszolgálatok, kisebbségek ügye, határontúli magyarok ügye
vezetője lehet államtitkár vagy miniszter


NFÜ: nemzeti fejlesztési ügynökség:
élén kormánybiztos,
feladata fejlesztési program megalkotása, stb...

FIT:
fejlesztéspol. irányító testület:
mineln. nevezi ki


ÁrB: Államreform Bizottság



Országos hatáskörű szervek
végrehajtási szervek
nyilvántartás és stat: KSH pl.
rendvédelem, pl. ORFK
pénzügyi, igazgatási, pl. APEH
ellenőrző: PSZÁF

Dekoncentrált szeverk:


Orsz. hatáskörű szervek helyi egységei
Nemzeti Park Igazgatóságok, Földhivatalok


Önkorm. struktúra


települési, területi szint:
területi szint viszonylag gyenge
települési: ami helyi ügy, az az ő hatáskörük, de nem felt. van rá forrása