A média és a politika
Tartalom:
1. A média hatása
2. Walter Lippmann
3. Elméletek a média hatásáról
4. Elisabeth Noelle-Neumann 1916-
5. Menuel Castels 194-
6. omnipotens a mdia?
7. Agenda-setting
8. A pol. napirend elemei
9. Az agenda-setting első szintje
10. Az agenda-setting második szintje
11. hogyan lehet hatni
12. A társadalmi közeg változásai
13. A politkai kommunikáció korszakai:
14. Botrány és tabloidizáció
15. Média-kór?
by: Török Gábor
"Gallai úr azt mondta, hogy önök akkor figyelnek, h aez előadás érdekesebb, mint az előadó"
↑
A média hatása
Konstruálja a valóságot?
nincs valóság, csak konstrukció? nagy szerep, mert nem találkoztunk Szaddámmal
⇒ a valóságról való tudásunk - közvetlen tapaszutalatok kivételével - közvetett és közvetített,
alakítónak - konstruktőrnek jelentős szerepe lehet
Manipulál?
ahogy bemiutatja, szelektál a hírek között, gigyelmet, véleményt alakítanak
- akaratlanul is torzít
pl vizsgáról kimegy az ember, és amit mond, az nem feltétlenül fedi a valóságot - higgyék el, tudom, mert áthallatszik az ajtón
Negyedik hatalmi ág?
u. olyan jelentős a pol. életben, mint a bíróság, parlament, kormány... igaz-é ez?
nem kényszerít, hogy gyűjtsek szegény Izidóra szemműtétére, viszont a bíróság kényszeríthet a börtönbe
nem bír hatalommal pol. értelemben, hanem mások hatalmi pozícióját képes javítani/rontani
mer nincs szankciója - csak befolyásol
↑
Walter Lippmann
1889-1974
1920-as évek: Public Opinion
„a média nem tükör, hanem fényszóró - ha tükör lenne, a valóságot mutatná, de nem azt mutatja, mert torzít, nem mutat be mindent, befolyásolja az újságíró attitűdje stb...”
a közvélemény politikai percepciói nem közvetítenek, hnem döntően az általuk használt médiumokból származnak
egyes ügyekben érintett csoportok befolyása, az újságírók döntései, az ellenérdekelt felek manipulációi hatással lehetnek a véleményalkotásra
↑
Elméletek a média hatásáról
lövedék-elmélet
injekcióstű-elmélet: a média hatása a befogadóra úgy működik, mint az inger-reakció modell: nincs ellenakarata a befogadónak, a média számára a közönség tiszta lap, bármit ráírhat
minimális hatások elmélete
legfeljenn a szavazói döntések megerősítésére (reinforcement), nem pedg megváltoztatására alkalmasak; a médiára a véleményvezérek, -formálók figyelnek elsősorban, s ők adják tovább az „üzentetet”, szűkebb-tágabb környezetükben (kétszakaszos/-lépcsős észlelés)
↑
Elisabeth Noelle-Neumann
1916-
elhallgatási spirál elmélete:
a média nem megváltoztatja, legfeljebb elnyomja a véleményeket:
nem szeretem Győzikét, de olyan társaságba kerülök, ahol szeretik, így elhallgatom ezt
ha a médiában vmi álláspont intenzíven jelen van, az ezzel szembeni állásponton levők egyre kevésbé merik artikulálni a véleményüket
↑
Menuel Castels
194-
hálózati társadalom
a médián kívül van világ, de az ma már csak politikai marginalitás
„a hálózat analitikus fogalom, olyan alakzat, amely értéksemleges, egyszerre képes ölni vagy ölelni”
pol folyamatok bemutatűsakor egyre inkább a média kerül középpontba
1984: zárt társadalomban, ahol nincs alternatív tájékoztatás, el lehet hitetni, hogy hadban állunk Eurázsiával, attól függetlenül, hogy nincs esetleg
↑
omnipotens a mdia?
nem, mert:
- a média sokrétű és nem egységes. akkor lenne igaz, ha zárt világban központi médiarendszer lenne
veszélyes a médiabeli monopolhelyzet: így alternatív valóságképet alakíthat ki
- a közvélemény nem egységes ls nem (csupán) manipulálható egyénekből áll:
nem (mind) vagyunk olyan hülyék, ahogy az ágyúgolyóelmélet mutatja...
van józan ész, normális gondolkodás, sokak nem hiszik el pl. amit az ellenzékről állít az egyik/másik
- a napirend (pol. témái) nem kizárólag a média által meghatározott, hanem elsősorban nyitott társadalmi és politikai folyamat eredménye... pl. természeti katasztrófák
- a média keretet ad a politika számára és strukturálja azt, de nem határozza meg a pontos tartalmat
- csak rajta keresztül lehet biz. szabályokat követni... pl. Győzike kutyája is kellett, hogy várjon három órát, míg elkezdhetett haldokolni☺
↑
Agenda-setting
napirendre vétel, napirendmeghatározás:
az a folyamat,a melynek során a nyilvánosság témái kialakul...
(Maxwell McCombs kezdte el 1960-ban...)
~ egy hatásmechanizmus, és azt kutatjuk, honnan hova
↑
A pol. napirend elemei
3 egymást metsző halmaz:
- egyik a média által kínált napirend
- másik a politikusok napirendje
- armadik az emberek fejében lévő
a három metszetével fogl a média
kérdés, honnan indulnak el ide a dolgok? bárhonnan:
média: foglalkozzunk ezzel ..> emberek is érdeklődnek → pol. fogl. vele
emberek: van problémánk → bekerül a médiába → pol. fogl. vele
két elem halmazokon kívül: személyes tapasztalatok; valódi fontosság
meghat. a napirendet, de nem felt....
közv. (mi) fejünkben valami fontos (lehet, hogy szemét módon akarzunk vizsgáztatni)
amíg néhányan táblákkal a kezünkkel meztelenül nem vonulunk az egyetem elé, és nem kerülünk be ezzel a médiába, nem foglalkoznak ezzel
a média nem dönti el, mi legyen, de hogy mi kerüljön nagyobb nyilvánosság elé, azt igen - meg kell úgy fogalamzni a problémát
↑
Az agenda-setting első szintje
fontosságátvitel: amit a média fontosnak tart, azt át tudja vinni a közvéleménybe:
ha a média tudatosan egy adott dolgot mutat be, akkor a véleményünket nem befolyásolja, de azt igen, hogy arórl gondolkodjak, fontosnak tartsam
↑
Az agenda-setting második szintje
olyko a média arra is képes a fontosságátvoitelen túl, hogy a hozzá tapadó attribútumokat (jellemzőket) is átvigye
(azt is, hogy hogyan gondolkodjunk)
pl. film befolyásolja, hogy gondolkodunk a halálbüntetésről
↑
hogyan lehet hatni
- torzítani
priming
SZELEKCIÓ - a fényszóró
előhangolás, figyelemirányítás, megvilágítás; ha sikerül valamely eseményre, témára vagy szereplőre irányítani a figyelmet, az bef-al lehet a választók vélekedésére is
„it's economy, stupid” - 1992
Bush-t úgy verte meg Clinton, hogy csak a gazdaságról lehet beszélni... ha a média az iraki háborúról, külpolról, magánéletedről beszél, nem nyerjük meg...
média hackelése: befolyásolja, miről szóljon
framing
ÉRTELMEZÉS - a fényszóró színe
keretbe foglalás, keretezés, inerpretatív elemek (ld. tax relief)
a témák tálalása, keretbe foglalás, keretezés, interpretatív elemek
„tax relief” - program
vannak szavak, amelyek a tagadás ellenére bizonyos gondolatokat felidéznek ("ne gondoljanak az elefántra!!!")
↑
A társadalmi közeg változásai
Blumer és avanagh hét társadalmi folyamatot nevez meg, amelyek együttesen az újszerű politizálás előfeltételi rendszerét jelentik
modernizáció - társ differenciálódás, diverzifikáció, fragmentáció
oindividualizáció - tradícicióvesztés
szekularizáció
↑
A politkai kommunikáció korszakai:
kb. XX.sz. 60as évek közepe:
elsődleges média: napilapok
sziubsztantív üzenetek, érvelő stílus, erős pártkötődések:
hosszú, érvelő: ez a dolog egészen pontosan úgy néz ki, hogy....
azok voltak a vezetők, kik képesek voltak érvelő szerekezetben előadni u.a. tartalmaz
kb. XX. sz. '60-'80 vége:
elsődleges média: televízió
a lényegi szubsztantív üzenet helyet a szlogemszerű, hatásvadász üzeneteket teszi lehetővé; érzékelésre hatóak:
Nixon-Kennedy:
Kennedy jobban nézett ki, s bár Nixon jobban beszélt, Kennedy nyert
a politikus, ha sikeres akar lenni, alkalmazkodik ehhez
kb. huszadik század a 90es évektől
elsődleges média: 24 órában, több csatorna, új média; már szinte lehetetlen egy csatornára/műfajra figyelni
infotainment, stílus, image;
azok dominánsak, akik folyamatosan médiaképesek, médiaérzékenyek
a politika már a szórakoztatóiparban is: infoentertainment
↑
Botrány és tabloidizáció
nam a botrány az új, hanem az, hogy a pol bulvárelemei teljesműsoridőssé váltak
a politika bulvárosodása
pl. Clintonról nem az egészségügyi reformja, hanem a Lewinsky-ügy jut mindenki eszébe
a minelnök nem csak a 100lépésről bezsél, hanem arórl is, hogy küzdötte le a betegségét...
bulvársajtóba be kell vonulnia mondjuk a kutyájával
szoros összefüggáésben álla a politika perszonalizációjával...
a botrányok sajátossága az, hogy a közéleti diskuzuson belül elsődleges tematizáló erővé válnak
a tabloidsajtó és a kommersz tévék korában a politikai skandalumok összetorlódnak; szerkezetük, hatásuk, a bennük felhozot érvek végérvényesen összekeverednek
a botrány nem áll meg a saját lábán, vkinek táplálni is kell azt
↑
Média-kór?
emberek hülyévé válnak...
Pippa Norris (1952-)
A Virtuous Circle
„az emberek nem hülyültek el, hanem az emberek hülyék” - az egy idea, hogy a bulvársajtó előtt a tömegek Balzacot olvastak otthon
pozitív hatás is van: az eddig politikával nem foglalkozó emberek a bulvárpol. kapcsán legalább a minimális infóforrással rendelkezzenek
az infotainment és a tabloidizáció lehetővé teszi, hogy ha Győzike után a minelnök jelenik meg a Szulák Andrea sóban, akkor legalább azt megtudják az emberek, hogy ki az
a minőségi hírgyártás egyre könnyebben elérhető azok számára is, akik a korábbiaknál egyszerűbben, szinte véletlenszerűen találkoznak hírekkel
Török Gábor kedvenc könyve: Balzac: Az elveszett illúzió