Közpolitika

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. A politika három összetevője
2. A közpolitika eredete
3. A közpolitika tudománya
4. A közpolitika fogalma
5. Közpolitikai filozófiák
6. A közpolitika típusai
7. A közpolitika szakaszai
8. A szakaszok politikuma I.
9. A szakaszok politikuma
10. Magyar közigazgatás

Gallai Sándor


Neptunon a vizsgaidőpontok
dec 22
január 4
január 15
január 22 UV, javítóvizsga
24 darab tesztkérdés,
20 perc

13tól kettes, 22től ötös

↑

A politika három összetevője



polity: a politka intézményrendszere (a politika rendszerének a csontváza)

politics: a politika folyamata
minden pol cselekedet, pl. demonstráció

policy: a politika tartalma, kimenete
mivel fogl. a politika, milyen eredménye van, szakpolitika

„azoknak, akik a múltkori zh hatására beleolvastak a tankönyvükbe, láthatják, hogy az így tagolódik három részre”

↑

A közpolitika eredete


Amerikából indul, először kormányzástant tanulmányozták

Woodrow Wilson „The Study of Administration” (1887)
normatív megközelítés: milyne egy kó közig.


Harold Lasswell
„Politics: Who Gets What, When, How?” (1936)



↑

A közpolitika tudománya


Sajátosságai:



Intézményesülése:



↑

A közpolitika fogalma


Guy Peters: „állampolgárok életére ható kormányzati tevékenységek összessége”
szakpolitikák összessége (policies);
a szakpolitikák alakításának folyamata (policy making)

Összetevői:


Szereplői:



↑

Közpolitikai filozófiák


Protektorizmus:
kiindulópontja, hogy kell állami beavatkozásra, támogatni kell az egyéneket.
Antropológiai pesszimizmus jellemzi. ( - az ember, nem racionális, nem ismeri fel az önérdekét, nem tud tanulni saját hibáiból)
Közjót képviselő aktív kormányzat

Racionális
az egyén racionális, képes felismerni önérdekét, és aszerint cselekszik; egyéni érdekekből létrejön a közérdek; liberális felfogás
a közügyek tudományon alapuló menedzselése; hisz a tudomány alkalmazhatóságában

Brókerizmus
csoportérdekekből állami közvetítéssel összeálló közérdek
nem a csoportérdekek aggregációja, hanem kialakul belőlül a közérdek kompromisszumként

Pragmatizmus
a közérdek nem változatlan dolog, hanem helytől, időtől, csoportérdekektől függően változik,
csak egy pillanatnyi közérdek van
nem lehet nagy közérdekű kormányzati program; sok kis lépésből áll
(inkrementalizmus: folymaatosan alakítja magát kis lépésenként... 100lépés)

Transzferalizmus
redisztribúcióhoz köthető; baloldalival rokon
társadalmi különbségek csökkentésének programja

Egoizmus
tagadja a közérdek létezését; közpolitika nem más, mint a politizáló önérdekérvényesítése, vannak közpol szereplők, amelyek önérdekeiket érvényesítik


↑

A közpolitika típusai


Kormányzati aktivitás alapján:
- elosztó
- újraelosztó
- szabályozó: szabályrendszeren kerezstül próbál hatni
- intézményalakító: nem szabályt hoz létre, hanem intézményeket, melyek felügyelik a közpolt.... pl. egészségellenőrző felügyelet

Tartalma alapján
- szubsztantív: pl.: egészségügyben kormány szeretné hogy csökkenjen a gyógyszerár, s ezért tesz vmit
- procedurális: egyablakos ügyintézés: nem a papírhoz jutás feltételeit mondjuk, hanem hogy hogyan lehet elintézni

Eszközei alapján:
- materiális: a korm. forrásokat rendel hozzá; vagy: anyagi hozzájárulás az oktatáshoz
- szimbolizmus: elveket deklarál; vagy: Lenin: Tanulni, tanulni, tanulni!


↑

A közpolitika szakaszai


Ügy felmerülése
megfogalmazódik egy probléma, meghatározzák ebből kiindulóan a célt

⇒
Döntés, hogy szakpollá váljon;
döntés a szándékról (hogy dönteni kell)
módról (döntsünk mi, az érintett stb...)
aéternatívákról
eszközökről
Döntésképtelenség is idetartozik

⇒
Végrehajtás
alkalamzás, megvalósítás, követés, beépített ellenőrzés

⇒
Értékelés
visszacsatolás, értékelés:
ennek alapján befejezés, folytatás, leállítás


↑

A szakaszok politikuma I.


Az ügy felmerülése:
- felülről (nagypolitika)
- alulról (média, közvélemény, pártok, érdekcsoportok, szakmai műhelyek)
Szakvélemény: Csupa deviánssal vagyunk körülvéve ⇒ Sajtó ⇒ tenni kell vmit

A közpolitikai napirend meghatározói:



↑

A szakaszok politikuma


Döntési szakasz:


a közpolitika sűrített lényege: aki látja, hogy születik egy döntés, tudja, ki mit csinál

Döntési szintek: hol születik a döntés?
Közigazgatási vagy
politikai

Sokrátű döntéshozatal:
döntés a döntésről és annak módjáról
alternatívák kimunkálása
opciók közti választás
megvalósítási eszközök hozzárendelése

Hiányos döntések:
sietség/szakmai hiányosságok/részdöntések delegálása
ekkor tovább növekszik a bürokrácia befolyása

Döntések befolyásolása:
autonóm döntéshoó
egyeztető-közvetítő döntéshozó
irányított döntéshozó


A végrehajtási szakasz problémái



Ellentmondó kritáriumok:
itézményi párhuzamosságok, elégtelen források hozzárendelve

Elégtelen ösztönzők:
éasssítás (megvárom, míg leváltják, aki ezt a döntést hozta),
szabotálás (nem teszem meg),
korrumpálódás (végrehajtanám, ha ösztönöznének...)

Ellentmondó utasítások
pl. Nemzeti Fejlesztés: Eü. miniszter azt mondja, nem lesz kórházbezárás; a Reformbizottság elnöke meg azt, hogy lesz.
több vezetőtől szárm. utasítások

Túlzott elvárások
teljesíthetetlen követelmények

korlátozott szakértelem
behatárolt teljesítés

Elégtelen erőforrások
alulfinanszírozott programok és intézmények


Az érétkelés szakasza


Inputok:
- a közpolitika eredményei: outcomes: mi a hatása a közpolnak
- a végrehajtés tanulságai

Outputok
Adott program befejezése, folytatása, módosítása

Politikai szempontok
- eredméynesség és hatékonyság
- szervezeti megoldások (adott vagy változtatható)
- a program külső kornyezete (feltételek, támogatottság)
- siker ≠= eredményesség (pl. a reform lehet, hogy eredményes, de népszerűséget nem hoz)


↑

Magyar közigazgatás


Hagyományok:
- kontinentálsi európai hagyományok
- államszocialista örökség

Mai jellemzők
- magas fokú hierarchizáltság és centralizáltság
- túlszabályozottság és bürokratizmus
- korlátozott transzparencia és elszémoltathatóség (pl. bürokrácia működése; + „...ez egy következmények nélküli ország”)
- állandóság hiánya és átpolitizáltság (mindig kirugdos az új kormány mindenkit, aki nem illik szerinte az apparátusba)
- gazdasági-menedzseri szemlélet gyengesége (a jogi szemlélet az erős)

Legfelsőbb (politikai) szintű döntéshozatal
miniszterelnök szeret mindent eldönteni, miniszterek korlátozottak
Kormány által dominált napirend-meghatározás
a MeH (Miniszterelnöki Hivatal) irányító-ellenőrző szerepe: a Kormány zászlóshajója

Nyomásgyakorlás
előkészítésnél és döntéseknél: reaktív, kormányhoz kapcsolódó
végrehajtásnál: proaktív, bürokráciát célzó

Hiányos értékelés
belső agytrösztök és (külső) kozpolitikai műhelyek hiánya (nincsenek közpol kutatóintézetek, amelyek szakszerűen érétkelnék a kormányt)

Tárcaérdekek vs. „politikai kormányzás”
tárcaérdek: kijárja a miniszter a tárcájának érdekét
„pol. kormányzás”: a miniszter a kormányban végrehajtó, és nem a tárca érdekeit kell, hogy képviselje, hajtassa végre, dolgoztassa ki a kormány rendeleteit