Intézményes érdekegyeztetés

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1.
2. Szervezetelk összehasonlítása
3. Az rédekegyesítés formális csatornái
4. Érdekszervezetek típusai
5. Érdekszervezetek befolyása
6. Az érdekegyeztetés szintjei és előnyei
7. Az érdekképviselet ideáltipikus modelljei
8. Pluralizmus a gyakorlatban
9. A (neo)korporatizmus eredete
10. fasiszta korporatizmus vs neokorporatizmus
11. A neokorporatizmus alkonya?
12. Szociális párbeszéd az EUban
13. Magyarországi tripartizmus intézményei
14. MAgyarorszégi érdekképviselet jellemzői

by Gallai Sándor
2006. november 21.




Lobbisták
Pártok
Szaxervezetek...
Horászegyletek




Szervezetelk összehasonlítása


K Képviselet
C Cél
F Felelősséf

Pártok:


K választók, szélesebb rétegek
C Hatalom megszerézse, gyakorlása, megtartása
F pol, kormányzati

Érdekszevezetek


K Tagság
C tagságot érintő kérdések befolyásolása
F képviseleti, végrehajtássi (pl. ha van béremelés, nem lesz strájk)

Lobbista


K Megbízók érdekeit képviseli
C megbízókat érintő döntések befolyásolása
F megbízatás teljesítése

Egyesületek


K (tagság)... jell. nem vállal pol szerepet, de: Nagycsaládosok Egyeüslete... a cél eléréséig van pol. szerep csak
C Kapcsolattartás, informáltság, közös tevékenység elősegítése
F nincs




Az rédekegyesítés formális csatornái


Numerikus és korporatív csatorna

Numerikus:


Választók → Pártok ↓> parlament → kormány → államigazgatás

Korporatív:

a választók érdekképviseleti szerveknek is lehetnek tagjai
Választók → Érdekszervezetek ↓> Parlament
szavazati jog nincs, véleményezési van
Érdekszervezetek ↓> [Kormány; Államigazgatás]
javaslatok, véleményezések... tanácskozási joggal megkapja az őt érintő tvtervezeteket
Éredekszervezetek ↓> Pártok: együttműködés




Érdekszervezetek típusai


Az érdekeszervezetek
- társadalmi szervezetek
- közpolitika befolyásolására, alakítására törekednek
- a pol. hatalom megsterzése, birtoklása nélkül

Fő feladatuk: Érdekképviselet =
- érdekaggregáció: megismeri az igényeket
- érdekartikuláció: megfogalmazzák
- érdektranszformáció: politikai nylevre lefordítják

Érdekszervezetek típusai
- gazdasági, munkaerőpiaci szervezetek
- egyéb szervezetek (TK)



Érdekszervezetek befolyása



Befolyás alapja:
- társadalmi beágyazottság (szervezettség+ centralizáltság); a képviselt réteg hány százaléka a tagjuk? inél több, annál reprezentatívabb... ill. mennyire önálló a vezetőség
- képviseltek politikai súlya (létszám+konfliktusképesség): az abszolút létszám is fontos, illetve károkozási szakképesítés, pl.: szaxervezet megtölt cédulákkal egy utcát...

Befolyás formái:
- Közvetett: pártokon, médián, nyilvánosságon kereszül
- Közvetlen: a tagság mobilizálása; formális vagy informális kapcsolódáás a döntéshozatalhoz (elmennek egyeztetésekre, intézményesített érdekegyeztetés vs. lobbi)




Az érdekegyeztetés szintjei és előnyei



Részvétel=elismertség

miért kell ezekkel tárgyalni?
Kooptálás okai:


Érdekegyeztetés szintjei:





Az érdekképviselet ideáltipikus modelljei


/P. C. Schmitter/

Pluralista:


- pol. szabadversenyes piac, nincsen pol. korlát, minden szervezet eldönthetoi, milyen érdekeket vállal fel
- semleges, az állam a játékszabályok felett őrködik csak
- lobbista érdekérvényesítés a leggyakoribb

Korporatista


- monopolhelyzetű, funkcionálisan elkülönülő, centralizált szervezetek
- állam által kiemelt, közjogi státusszal felruházott szereplők: az állam nem semleges, a szervezeteknek fentről lefele is van hatásuk... PL: vmikor a kamarai tagság kötelező volt
- trpartit/bipartit érdekegyeztetés: bipartit: munkavállalók vs mnkaadók; tripartit: az állam is ott van

Pluralizmus - Korporatizmus
érdekszervezetek száma
sok, számtalan; egy területen több is lehet - kevés, korlátozott
tagsága
önkéntes - kötelező
szervezete
nem hierarchikus - hierarcihkus, centralizált
státusza
korlátozott felelősség, szabad szervezetalapítás és versengés - funkcionális elhatároltság az egye smonopolpozíciókban, kozhatalmi jpogosítvány
autonómia
teljes függetlenség - állami kontroll (állam megmondhatja, ki legyen a szervezet élén)
érdekközvetítés lgikája
konfliktusos - konszenzuskereső
Közelítő példák
US, UK, EU (kivéve a szociálpolitika) - A S N CH NL D
Ideáltípus
szabadversenyes pol. piac - monopolizált szervezetek együtt döntése




Pluralizmus a gyakorlatban


Erőforrások és befolyás:





A (neo)korporatizmus eredete






fasiszta korporatizmus vs neokorporatizmus


Fasiszta vs neo
Szinonimák:
állami/autoriter korporatimus - liberális/demokr. korp.
Pol rendszer
Diktatórikus - Demokratikus
Szerveződés
állami kényszer alatt, ágazati alapon.. kevés nagy szervezet - önkéntes alapon, munkaadók és munkavállalók elkülönülten... kivétel a kötelező kamarai tagság
Elsődleges funkció
központi akarat közvetítése ((transzmissziós szíj) - tagság érdekeinek képviselete
Történelmi példák
Mussolini alatti Olaszország, Salazar alatti Portugálisa - II. vh utáni Ausztria, skandinávok, NL, CH, D



A neokorporatizmus alkonya?


Aranykor vége:
- gazdasági válság (tortanövekedés vége) ⇒ exportágazatok és egyéb ágazatok konfliktusa
- központosított bértárgyalások vége, neokorporatív intézények szétesése (S: kivonultak a munkaadók a tárgyalásokról)

Gazdasági szerkezetváltás
- a hagyományos iparágak háttérbe szorulása
- hight-tech ipar és szolgáltatások meghatátozo szerepe
- szaxervezeti mozg. gyengülése

Európai integráció
- kompetenciák bővülése: versenypolitika (vs állami támogatások), regionális pol.
- EMU (E. Monetris Unió) ⇒ konvergencia követelménye => kormányok mozgásterének szűkölése (deficit, árfolyam, kamatláb)

Ellenpéldák:
IR: nemzeti fejlesztéshez kötődően hosszútávú megálapodás
EU szocpol.




Szociális párbeszéd az EUban


Maastricht előtt: pluralista érdekérvényesítés; szociális partnerek korlátozott szerepe
Maastricht: Sociális Jegyzőkönyv
3 szervezet koemelése:
- Európai Szaxervezeti Szövetség (ETUC)
- Európai Gyáriparosok és Munkaadók Szövetségeinek Szervezete (UNICE)
- Közszolgáltató Vállalatok Európai Központja )CEEP(
ha kötnek egy kollektív megállapodást, az mindenkire érvényes EU jogszabály

Szocpol törvényhozás leállításának és kollektív megállapodások uniós tv-kké alakításának lehetősége




Magyarországi tripartizmus intézményei


88 OÉT Orszégos Érdekegyeztető Tanács
90 OÉT → ÉT
99: ÉT → 5 funkc. elkülönülő tanács
02: OMT => OÉT



MAgyarorszégi érdekképviselet jellemzői


Neokorporatív technikák és lobbisták keveredése

Szociális partnerek korlátozott érdekérvényesítő képessége

Munkaadóknál hagyományosan gyengébb munkavállalók (amióta túlkínálat van a munkaerőpiacon)

Párt és Eukapcsolatokkal kompenáló szaxervezetek

Elégtelen szakmai apparátusok: alig van néhány szakember

Konzultációk alulérétkelt szerepe