Intézményes érdekegyeztetés

További jegyzetek itt!

Tartalom:
1.
2. Szervezetelk összehasonlítása
3. Az rédekegyesítés formális csatornái
4. Érdekszervezetek típusai
5. Érdekszervezetek befolyása
6. Az érdekegyeztetés szintjei és előnyei
7. Az érdekképviselet ideáltipikus modelljei
8. Pluralizmus a gyakorlatban
9. A (neo)korporatizmus eredete
10. fasiszta korporatizmus vs neokorporatizmus
11. A neokorporatizmus alkonya?
12. Szociális párbeszéd az EUban
13. Magyarországi tripartizmus intézményei
14. MAgyarorszégi érdekképviselet jellemzői

by Gallai Sándor
2006. november 21.

↑

Lobbisták
Pártok
Szaxervezetek...
Horászegyletek

↑

Szervezetelk összehasonlítása

K Képviselet
C Cél
F Felelősséf

Pártok:

K választók, szélesebb rétegek
C Hatalom megszerézse, gyakorlása, megtartása
F pol, kormányzati

Érdekszevezetek

K Tagság
C tagságot érintő kérdések befolyásolása
F képviseleti, végrehajtássi (pl. ha van béremelés, nem lesz strájk)

Lobbista

K Megbízók érdekeit képviseli
C megbízókat érintő döntések befolyásolása
F megbízatás teljesítése

Egyesületek

K (tagság)... jell. nem vállal pol szerepet, de: Nagycsaládosok Egyeüslete... a cél eléréséig van pol. szerep csak
C Kapcsolattartás, informáltság, közös tevékenység elősegítése
F nincs

↑

Az rédekegyesítés formális csatornái

Numerikus és korporatív csatorna

Numerikus:

Választók → Pártok ↓> parlament → kormány → államigazgatás

Korporatív:

a választók érdekképviseleti szerveknek is lehetnek tagjai
Választók → Érdekszervezetek ↓> Parlament
szavazati jog nincs, véleményezési van
Érdekszervezetek ↓> [Kormány; Államigazgatás]
javaslatok, véleményezések... tanácskozási joggal megkapja az őt érintő tvtervezeteket
Éredekszervezetek ↓> Pártok: együttműködés

↑

Érdekszervezetek típusai

Az érdekeszervezetek
- társadalmi szervezetek
- közpolitika befolyásolására, alakítására törekednek
- a pol. hatalom megsterzése, birtoklása nélkül

Fő feladatuk: Érdekképviselet =
- érdekaggregáció: megismeri az igényeket
- érdekartikuláció: megfogalmazzák
- érdektranszformáció: politikai nylevre lefordítják

Érdekszervezetek típusai
- gazdasági, munkaerőpiaci szervezetek
- egyéb szervezetek (TK)

↑

Érdekszervezetek befolyása

Befolyás alapja:
- társadalmi beágyazottság (szervezettség+ centralizáltság); a képviselt réteg hány százaléka a tagjuk? inél több, annál reprezentatívabb... ill. mennyire önálló a vezetőség
- képviseltek politikai súlya (létszám+konfliktusképesség): az abszolút létszám is fontos, illetve károkozási szakképesítés, pl.: szaxervezet megtölt cédulákkal egy utcát...

Befolyás formái:
- Közvetett: pártokon, médián, nyilvánosságon kereszül
- Közvetlen: a tagság mobilizálása; formális vagy informális kapcsolódáás a döntéshozatalhoz (elmennek egyeztetésekre, intézményesített érdekegyeztetés vs. lobbi)

↑

Az érdekegyeztetés szintjei és előnyei

Részvétel=elismertség

miért kell ezekkel tárgyalni?
Kooptálás okai:

bővülő állami feladatok, szakismeret iránti igény... irodában nem felt. tudják, hogy müxik egy egyetem... ilyenkor jó a külső segítség

döntés elfogadottabbá tétele (legitimálás) - az ellenzék nem mondhat semmit, ha az érintettek is támogatják a dolgot

adott kérdés/szakterület pol. pacifikálása

végrehajtás hatékonyságának növeélse

Érdekegyeztetés szintjei:

mikro: vállalati szint + az egyes vállalatok közvetlen kormányzati kapcsolatai

mezo: ágazati és regionális kapcsolatok

makro: országos és ágazatközi

↑

Az érdekképviselet ideáltipikus modelljei

/P. C. Schmitter/

Pluralista:

- pol. szabadversenyes piac, nincsen pol. korlát, minden szervezet eldönthetoi, milyen érdekeket vállal fel
- semleges, az állam a játékszabályok felett őrködik csak
- lobbista érdekérvényesítés a leggyakoribb

Korporatista

- monopolhelyzetű, funkcionálisan elkülönülő, centralizált szervezetek
- állam által kiemelt, közjogi státusszal felruházott szereplők: az állam nem semleges, a szervezeteknek fentről lefele is van hatásuk... PL: vmikor a kamarai tagság kötelező volt
- trpartit/bipartit érdekegyeztetés: bipartit: munkavállalók vs mnkaadók; tripartit: az állam is ott van

Pluralizmus - Korporatizmus
érdekszervezetek száma
sok, számtalan; egy területen több is lehet - kevés, korlátozott
tagsága
önkéntes - kötelező
szervezete
nem hierarchikus - hierarcihkus, centralizált
státusza
korlátozott felelősség, szabad szervezetalapítás és versengés - funkcionális elhatároltság az egye smonopolpozíciókban, kozhatalmi jpogosítvány
autonómia
teljes függetlenség - állami kontroll (állam megmondhatja, ki legyen a szervezet élén)
érdekközvetítés lgikája
konfliktusos - konszenzuskereső
Közelítő példák
US, UK, EU (kivéve a szociálpolitika) - A S N CH NL D
Ideáltípus
szabadversenyes pol. piac - monopolizált szervezetek együtt döntése

↑

Pluralizmus a gyakorlatban

Erőforrások és befolyás:

- változó erejű és befolyású szervezetek

- nem semleges állam: van akinek kedvezőbb jogsabályi keretei vannak

- konfliktusos

- szaxervezetek vs munkaadók: [munkalassítás, sztrájk (vad vs szakszervezett)] vs [kirúgás/kizárás(nem engedem be a sztrájkolókat, és másokkal dolgoztatok)/bezárás]

- Új (posztmaterialista) társadalmi szervezetek (egy ügyű nyomásgyakorló csoportok) megjelenése...
Zöldek: pártosodás vs hagyományos pártok bezöldesítése; kozvetlen akciók (pl. Greenpeace); demonstrációk, bojkott

feministák: egyenlőség, abortusz, családon belüli erőszak

egyéb szervezetek: háború, gobalizáció, szőrme....

↑

A (neo)korporatizmus eredete

szekularizáció ⇒ csökkenő egyházi befolyás ⇒ önkéntes szektor autonómiájának követelése

autonóm (katolikus) szervezetek részvétele szociális (oktatási, egészségügyi) feladatok ellátássában

↑

fasiszta korporatizmus vs neokorporatizmus

Fasiszta vs neo
Szinonimák:
állami/autoriter korporatimus - liberális/demokr. korp.
Pol rendszer
Diktatórikus - Demokratikus
Szerveződés
állami kényszer alatt, ágazati alapon.. kevés nagy szervezet - önkéntes alapon, munkaadók és munkavállalók elkülönülten... kivétel a kötelező kamarai tagság
Elsődleges funkció
központi akarat közvetítése ((transzmissziós szíj) - tagság érdekeinek képviselete
Történelmi példák
Mussolini alatti Olaszország, Salazar alatti Portugálisa - II. vh utáni Ausztria, skandinávok, NL, CH, D

↑

A neokorporatizmus alkonya?

Aranykor vége:
- gazdasági válság (tortanövekedés vége) ⇒ exportágazatok és egyéb ágazatok konfliktusa
- központosított bértárgyalások vége, neokorporatív intézények szétesése (S: kivonultak a munkaadók a tárgyalásokról)

Gazdasági szerkezetváltás
- a hagyományos iparágak háttérbe szorulása
- hight-tech ipar és szolgáltatások meghatátozo szerepe
- szaxervezeti mozg. gyengülése

Európai integráció
- kompetenciák bővülése: versenypolitika (vs állami támogatások), regionális pol.
- EMU (E. Monetris Unió) ⇒ konvergencia követelménye => kormányok mozgásterének szűkölése (deficit, árfolyam, kamatláb)

Ellenpéldák:
IR: nemzeti fejlesztéshez kötődően hosszútávú megálapodás
EU szocpol.

↑

Szociális párbeszéd az EUban

Maastricht előtt: pluralista érdekérvényesítés; szociális partnerek korlátozott szerepe
Maastricht: Sociális Jegyzőkönyv
3 szervezet koemelése:
- Európai Szaxervezeti Szövetség (ETUC)
- Európai Gyáriparosok és Munkaadók Szövetségeinek Szervezete (UNICE)
- Közszolgáltató Vállalatok Európai Központja )CEEP(
ha kötnek egy kollektív megállapodást, az mindenkire érvényes EU jogszabály

Szocpol törvényhozás leállításának és kollektív megállapodások uniós tv-kké alakításának lehetősége

↑

Magyarországi tripartizmus intézményei

88 OÉT Orszégos Érdekegyeztető Tanács
90 OÉT → ÉT
99: ÉT → 5 funkc. elkülönülő tanács
02: OMT => OÉT

↑

MAgyarorszégi érdekképviselet jellemzői

Neokorporatív technikák és lobbisták keveredése

Szociális partnerek korlátozott érdekérvényesítő képessége

Munkaadóknál hagyományosan gyengébb munkavállalók (amióta túlkínálat van a munkaerőpiacon)

Párt és Eukapcsolatokkal kompenáló szaxervezetek

Elégtelen szakmai apparátusok: alig van néhány szakember

Konzultációk alulérétkelt szerepe