Választási rendszerek
Tartalom:
1. Funkciók és alapelvek
2. A választójog
3. Választási rendszerek
4. Többségi rendszerek
5. Szavazólap - Florida, Palm Beach
6. Gerrymandering
7. Alternatív szavazás - példa - ez olyan, ahogy leírtam két címmel ezelőtt
8. Aráynos rendszerek
9. Szavazólapok...
10. Leggyakoribb formulák
11. A választási rendszerek jelentősége
12. A magyar választási rendszer
13. Egyéni választókerületek
14. Területi listák
15. Országos listák
választások,
váljog
választási rendszerek
↑
Funkciók és alapelvek
demokr. csak akkor, ha vannak rendsszeresen megtartott tiszta választások
- a demokr szükséges, de nem elégséges feltétele
- legitim hatalomátruházás
- a politikai vezetők (gyarkran a kormány) kiválasztásának
- a politikusok elszámoltatásának
- és leváltásának általámnos mechanizmusaés technikája
a demokr. választás alapelvei:
- A választójog:
- általános és egyenlő (plusz természetes kivételek: eltiltás közügytől, gyámság, gyógyszeres kezelés...)... egyenlőség: egy ember egy szavazat ⇒ nők nem kaptak szavazatot, mert ugyanarra szavazna, mitn az ura, tehát a családosok előnybe kerütek volna az agglegényekkel szemben
- a szavazások
- közvetlen és titkos: kivétel: USA: elektorok; titkios: senki nem köteles megmondani-megmutatni, kire szavazott
de ha egyedül szavazok egy távoli országban, akkor Mo-n összegyűjtik, úgy összesítik
↑
A választójog
szűk értelemben: alapvető politikai szabadságjog... választó és választható vagyok:
passzív: választható (jelöltek, megválasztottak)
aktív: el kell csoszogni a szavazóhelységbe, be kell dobni valamit az urnába
tágabb értelemben: a választásokra vonatkozó jogszabályok összessége:két dolgot szabályoznak:
- eljárásjog: hogy lehet jelölni, ki hova megy, hogy bonyolítják meg, mekkorák a választókörzetek
- hogyan lesz a leadott szavazatból mandátum
↑
Választási rendszerek
- többségi (SMD - Single Member District - egyéni választókerület... de van olyan többségi rendszr)
- egyszerű többségi
- abszolút többségi
- arányos (PR - proportional) - anno akkor tértek át erre a konzervatív erők, amikor a köv. választást már a többségivel már nem tudták volna elérni:D
- vagyes: többségi és arányos elemek elegyítése
↑
Többségi rendszerek
ez a táblázat benne van a könyvben!!
Blokkszavazat + : Anglia & Wales önkorm.
Lengyel szenátust is úgy vál.
Megjegyzés:
Egyéni kerületi
FPTP: a győztes minden tvisz
SMP: Single Member Plurality: egyszerű, olcsó, mert egy forduló... segíti a kormáynalakítást, de sokan elveszik a szavazatukat
Blokkszavazat:
egyben szavazhatunk annyi jelöltre, ahány képviselőhely van... szavazataink száma egyenlő a körzetben kiosztható mandátumok számával...
mint a magyar kislisták: az önkorm választásoknál
Abszolút többségi:
célja az, hogy csak az kapjon, aki többségi támogatást szerez
Kétfordulós:
ha elsőben nincs 50%+1, akkor második ford....
csak az első két helyezett indulhat a másodikon
alternatív:
preferenciális szavazás:többe tis támogatok: ha az első nem nyerne, akkor kit támogatok...addig folytatják a szavzatok hasznosítását, míg vkinek nem lesz absz. többsége... ha nincs absz. többség, akkor a legkevesebbet elértet kiejtik, és a másodlagos preferenciáit felhazsnálják a maradékhoz... folyt, amíg nem okés
↑
Szavazólap - Florida, Palm Beach
egy állam döntött...
"talán más az eredmény, ha az amerikaiak tudják, hogyan kell kitölteni"
Butterfly-típusú...
könnyűűű volt ám elrontani☺
ennek mintájára: labirintusos humorszavazólap:D
↑
Gerrymandering
"eredetileg nem csalási célzattal van, csak trükközés"
USA-ból indult persze, lényege, hogy úgy csoportosítjuk a vál. körzeteket, hogy nagyobb valsz-gel nyerjünk
1812: Elbridge Gerry, Massachusetts:
Gerry-(sala)mandering
ő csinált ilyent☺
↑
Alternatív szavazás - példa
- ez olyan, ahogy leírtam két címmel ezelőtt
ciklus amíg ( valakinek nem lesz 50%+1 )
leggyengébb kiesik, és a lapján jelölt másodlagos preferenciákat osztják szét...
ciklus vége
↑
Aráynos rendszerek
tábla a tankönyvben
legnagyobb téglalap jobbra középen:
/Formulák/
Kevésbé elterjedt: lista nélküli
korlátozott szavazat:
NTV: non transfer vote: nem átruházható:
noha több mandátumos körletben szavazunk, csak egy szavazatunk van
Japán: 1993-ig volt ez... két USA államban ilyen az önkorm
Átruházható:
STV: Single Transferrable Vote
alterral rokon, hogy ez is preferenciális... d eitt többmandátumos körzetek
IRL ML(Málta) AU
Listások:
országos lista, országos mandátumeloszlás: NL, Izrael
területi lista, országos eloszlás: D I S DK
területeken szavazunk, de orszégosan összesítjük
területi lista, területi eloszlás: B GR E P
kétféle elosztási módszer:
legnagyobb maradék:
Hare
Droop
Hagenbach-Bischoff <↓ H
legmagasabb átlag:
Sainte-Laguë
módosított Saint-Laguë
d'Hondt <↓ H
↑
Szavazólapok...
AU, IRL
preferenciálisok
↑
Leggyakoribb formulák
Legnagyobb maradék:
a leadott szavazatok és a kioszthjató mandátumok hányadán alapuló kvóta = 1 mandátumhoz szükséges szavazatszám
kiszámolunk egy kvócienst... hány szavazatra egy mandátum
Hare: legarányosabb:
q=v/m
v: leadott összes szavazat
m: kiosztható mandátum
vi: egy adott pártra leadott szavazatok
mi=[vi/q]
megnézzük, egy párt hányszor érte el a kvócienst...
Droop: q=v/(m+1)
mi=[vi/q]
Hagenbach-Bischoff
q=(v/(m+1))+1
A két szélének az első és az utsó kedvez
Legmagasabb átlag:
osztósorok vannak, és azt nézzük meg, hoyg az egyes pártokra leadott szavazatok számával ezek az osztószámok milyen számokat adnak
D'Hondt: 1; 2; 3; ... n
Sainte-Laguë: 1; 3; 5; 7; ... 2n-1 <↓ hátránya: kedvező a kicsinek, nehezítia kormányalakítást
mód. Sainte-Laguë: 1,4; 3; 5; 7; ... 2n-1
"elaludt? ne bántsák! legyen egy jó napja!"
↑
A választási rendszerek jelentősége
politikailag nem semleges technika: valakinek kedvez mindig
Többségi rendszerek:
közvetlen kapcoslat választó és jelölt között
kétpártosodás, blokkosodás, középre húzás erősítése
többbségi kormányok létrehozásának kedvez:
absz. többség koalíciós, egyszerű többség: egy kormánypárt
aránytalanság: sok elvesztett szavazat
Arányos rendszerek
korlátozottabb választói befolyás a képviselők kiválasztására
pártok integrációja és konvergenciája ellen hat:
markáns profillal is bejuthat valaki, mert a 10% szélsőséges a többségoinél pl. elolvaf
többpárti parlamentek, koaéíciós és/vagy kisebbségi kormányok
a választói akaratot hozzávetőleg arányosabban képezi le
↑
A magyar választási rendszer
Születése
Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások: megállapodtak, senki nem tudta, mi lezs jó
sarkalatos törvények
tudatlanság fátyla =y bonyolult kompromisszum; vegyes rendszr
Jellemzői:
386
176 egyéniből
max 152-en területi listáról
min 58 országos (kompenzációs listáról)
kétszavazatos rendszer: egyéni jelölt, területi pártlista
kompenzációs (országos) lista alkalmazása
a három szinten egymásra épülő jelölések + bekerülési küszöb: 5% → szűrő hatás
94ben 4% volt, de akkor félő volt, hogy a Munkáspárt bejut
Felülreprezentált győztes: kormányalakítás megkönnyítése
kárpótolja a második helyezettet, a legkisebbekkel szemben igazságtalan
↑
Egyéni választókerületek
176 egymandátumos kerület, többségi (aránytalan) rendszer
ha első körben nincs absz. többség, akkor második ford..
jelöltség: választhatóság + 750 ajánlószelvény - kopogtatócédula
éérvényesség:
1. fordulóban 50%; másodikban 25% feletti részvétel
eredményesség:
érvényesség + 1. fordulóban abszolút, 2.ban relatív többség
2. fordulós jelöltek:
érvénytelenség: minden első fordulós újra indulhat
eredménytelenség: 15% fölöttiek, de minimum az első 3 helyezett, kiv. visszalépések
Eldönti a választások kimenetelét
az első ford. eredménye a 2. fordulóban megfordítható
↑
Területi listák
max 152 (120-140) mandátum 19 megyében + afővéárosban
Mérsékelten arányos rendszer
Listaállítás: adott T választólerületeinek egynegyedében de minimum kettőben egyéni jelöltet állító pártok
Érvényes: 1. fordulóban 50% feletti, 2.ban 25% feletti részv.
Eredményesség: ha érvényes, akkor eredményes
Hagenbach-Bischoff módszeres kiosztás
↑
Országos listák
58 (70-90)
kompenz. listák
listaállítás: legyalábbb 7 T listával rendslekező pártok
szavazatok: küszöb felettiek töredék és maradékszavazatai
Mandátum a d'Hondt módszererel
részletes kompenzáció
csökken az elvesztett szavazatok száma