A Webbencsre rengeteg definíció létezik. a legnépszerűbbek talán az alábbiak:
A Webbencs régóta az ember társaságában élt, háziasítása bizonyos források szerint korábban történt még a kutyánál is, később azonban amaz sok területről kiszorította. Míg az ősember még vadászott rá, később vadásztársává vált, majd ennél is később, az i. e. II. évezredben az állatok között elsőként lett házi kedvenc. Bizonyos iratok szerint már az Asszír Birodalomban a felsőhivatalnokok kiváltsága volt, hogy webbencset tarthattak, a királyhoz igazán közel állók két webbencs tartását is megengedhették maguknak. A Római Birodalom idején háttérbe szorult a webbencs, mint kultúrállat, majd a Kelet-Római Birodalomban ismét népszerűségre tett szert. A középkorban úgy tartották, a webbencsek a Sátán földi szolgái, ennek a káros hittételnek ártatlan állatok százezrei estek áldozatul, ebben az időben az európai webbencsállomány gyakorlatilag eltűnt. A felvilágosodás korában Rousseau emlékirataiból megtudhatjuk, hogy a keleti kultúrák iránt nyitottabb polgárok előszeretettel hozták vissza Európába ezeket a kedves állatokat, azt gondolván, hogy egy ázsiai különlegességet vettek, pedig a webbencs törzsterülete az Alpok tiroli részén helyezkedett el, magyarul tulajdonképpen az őshazájába telepítették vissza. Onnantól kezdve a webbencsek többé-kevésbé békében éltek Európában, míg a táplálkozási szokások modernizálásával divatba nem jött a webbencs ételként való elkészítése. Ezt a tendenciát az állatvédők megpróbálják féken tartani, viszont amíg specialitásnak számít a lebbencsleves, a szociológusok szerint nem lehet mit kezdeni ezzel a társadalmi jelenséggel.
A Webbencs-leírótan főként a webbencsek további osztályozásával foglalkozik, ezáltal az egyes egyedeket fajtákba sorolják. A leírásnál a következő szempontokat veszik figyelembe: az állat súlya, mérete, az ezekből számolt WBMI-je, valamint kora, és fejének körmérete. Külön figyelmet szentelnek a bunda mintázatának, ezt a következő alfejezetben tárgyalom.
A Webbencsek megkülönböztető jellege a bundájuk, épp úgy működik, mint az embereknél az ujjlenyomat. A webbencsológusok megfigyelték, hogy minden webbencs bundájának mintája egy csak rá jellemző, páros élszámú gráf, amelyekre viszont mind jellemző, hogy legfeljebb 512 csomópontot tartalmaznak, és minimális feszítőfájuk élszáma prímszám. A gráfelmélet egy új ága, a webbencs-analízis fogalkozik a Földünkön maximálisan élni képes webbencsek számának meghatározásával, ami a webbencsek emberekre gyakorolt szociológiai hatását figyelembe véve jelentős haszonnal bír.
A Webbencset napjainkban sokféle módon hasznosítják, a nemesítés során mindegyik felhasználási módhoz kitenyésztették a legmegfelelőbb törzset. Speciális feladatokra jellemzően az alábbi törzseket keresztezni szokták.
Mivel az európai kultúra manapság nem szentel kellő figyelmet a webbencsvédelemre, az állatvédők institucionalista eszközökhez folyamodnak az állat megvédése érdekében. Ennek több megmozdulás, illetve jogszabály az eredménye, melyek nagyrészt az állatok éetkörülményeinek javítását célozza.
Az állatvédők, különösen a "Protect the Webbencs" mozgalom szerint a webbencseknél a leglényegesebb a megfelelő élettér kialakítása. Sok Greenpeace−Protect the Webbencs aktivista a ketrecekben sínylődő webbencsek rácsaihoz bilincselték magukat a kegyetlen bánásmód elleni tiltakozás jegyében. Nézőpontjuk szerint a webbencseknek ugyanis fából készült webbencs-lakban lenne jó, amelyet − a fát az állat kipárolgásaitól védendő − webbencs-lakkal kezelnek.
A "Protect the Webbencs" mozgalom nagy riválisa, a "Save the Webbencs" más koncepciót követ, ők lobbitevékenységet fejtenek ki a jogszabályok kiharcolása érdekéen. Eszerint minden webbencsnek szüksége van az intellektuális fejlődésre, ezért jelenleg azért küzdenek, hogy minden este egy lelkész felolvasson a fogvatartott webbencseknek a Magyar Államháztartás Költségvetéséből. A "Protect the Webbencs" szerint ez állatkínzásnak minősül, ezért elzárkózik tőle.
Manapság a természetvédők áldásos tevékenységének köszönhetően a webbencsek megítélése lassan bár, de javul. Egyre több filmben szerepelnek agyatlan vadász helyett pozitív szerepkörben, mint például a 2006-os Megmentett a Webbencsem (My Webbencs Saved Me) című műben.
Egyre többen érdeklődnek, hol lehet ezeket a helyes gráfosbundájú szőrmókokat megvásárolni. Nekik azt kell mondjam, jelenleg a még mindig elég alacsony európai kereslet miatt Kínában érdemes vele próbálkozni. Viszont amennyiben sikerül valakinek szert tennie rá, akár hónapokba is teljet, míg a webbencs megszokja gazdáját, addig nagyon óvatosan kell vele bánni. Ismert olyan eset, hogy miután valaki elővigyázatlanul kifejlett webbencset vett, az állat elszökve megette szegény Peti uzsonnáját, és a finom ivólevet, amit a nagymamája készített pedig neki, egresből, répából, és céklából. Aztán megette szegény Peti nagymamáját is.
A hatalmas kínai piac miatt természetesen elég hamar megjelentek a webbencs jólétét illetve jóllétét szolgáló termékek, ezek közül itt néhányat érdemes kiemelni, ameelyek szinte nélkülözhetetlenek, ha valaki webbencstartásra adja a fejét.
Mint fentebb többször volt róla szó, a webbencsek igen igényesek lakóhelyük tekintetében. Emiatt akkor is, ha szobakedvencként tartjuk (amit csak kisebb korában tanácsos!), akkor is kell neki egy kuckó, ahova elhúzódhat, ez a magyar webbencstartók közt Webbencs-lak néven terjedt el. Lényeges, hogy ez a kuckó valamilyen tartós fából készüljön, a webbencsek a kísérletek során a mahagónit részesítették előnyben, melynek választását annak tartóssága is indokolja. A fa webbencs-lakok lakkozva kerülnek piacra, viszont az állat kaparászása miatt az hamar lekopik, és az állat enyhén savas kipárolgása hosszú távon megmarja. Emiatt folyton újra kell lakkozni, külön erre a célra árusított Webbencs-lakkal.
A webbencs-lakk egy eléggé vitatott termék: a webbencstulajdonosok ragaszkodnak használatához, mert miután az állat izzadtsága kimarja az amúgy sem olcsó mahagónit, a parketta jön, és pár hónap múlva az állat egy saját maga által mart lyukban tölti a napja nagy részét − ami egyébként evolúciósan kialakult szokása. Az állatvédők viszont nem csak ezért tartják ellenjavalltnak, hanem azért is, mert a lekkot jelenleg jobb híján más webbencsek szűrméjénak kivnatából készítik − jelenleg ugyanis ez az egyetlen ismert anyag, ami ellenáll a webbencs-izzadság lassú de tartós hatásának.
Alább olyan linkeket lehet találni, amelyek a webbencsekről további információt szolgáltatnak.