További jegyzetek itt!

Költségszámviteli rendszerek és költségelszámolás

1. Költségszámvitel fogalma

2. Költségelszámolás fogalma

2.1. Költségek megjelenítése…

3. Erőforrás-felhasználások köre

4. Erőforrás-felhasználások érételése

5. Erőforrás-felhasználások normalizálása

6. Költség-gyűjtés módszere

7. Értéelés alapjául szolgáló költség tartalma

8. Folyamatos vagy szakaszos elszámolás

9. Költségek áramoltatása

10. Költségszámviteli rendszer felépítése

11. Eredményszámítási eljárások

12. Költségelszámolás általános szemlélete…


1. Költségszámvitel fogalma

2. Költségelszámolás fogalma

2.1. Költségek megjelenítése…

3. Erőforrás-felhasználások köre

4. Erőforrás-felhasználások érételése

5. Erőforrás-felhasználások normalizálása

6. Költség-gyűjtés módszere

7. Értéelés alapjául szolgáló költség tartalma

8. Folyamatos vagy szakaszos elszámolás

9. Költségek áramoltatása

10. Költségszámviteli rendszer felépítése

11. Eredményszámítási eljárások

12. Költségelszámolás általános szemlélete…



by: Bosnyák

ez egyben a költség témakör utolsó része is…
⇒ ami ma lesz, ahhoz az összes eddigi költséggel kapcsolatos szeminárium és előadás szükséges… noszóval: összefoglalás

- költségszámvitel, költségelszámolás összefüggések

Költségszámvitel fogalma

a költségszámvitel a öltségekre, moint a vagyonváltozások egyik típusára vonatkozó információk képzésével (a költségekre hatással lécő gazdasági jelenségek azonosítása, mérése és megjelenítése) és a kommunikációjával foglalkozik
- elmélet & módszertan
- gyakorlati tevékenység
- dokumentumok-információk összessége

Költségelszámolás fogalma

tágabb értelemben a költségek bizonyéatokon, nyilvántartásokban és kimutatásokban (beszámolókban) történő megjelenítése

szűkebb értelemben a költségek (analitikus és szintetikus) nyilvántartásokban való megjelenítése…

Költségek megjelenítése…

fókuszban a költségekre hatással lévő gazdasági jelenségek.
ezekről bizonylat képződik…
összesítjük-tömörítjük az információkat…
…majd: kimutatásokban megjelenítés…

először tudni kell az információs igéneyeket… ebből lesz repotrting reendszer… ebből a nyilvántartásokat deriváljuk… innen meg megtudjuk, hogy milyen mérési dokumentumokat kell kiállítani — mik a mérési pontok…
 milyen ütemezésben, tartalommal etetjük ezt az információs rendszert…

Erőforrás-felhasználások köre

mérlegképes erőforrások
nem mérlegképes erőforrások

mérleg szintjén ketelt (mérlegképes) erőforrások: azok az erőforrások, amelyek az adott pénzügyi-számivteli modell szerint megfelelnek az eszköz vay kötelezettség definíciójának és akapcoslódó megjelenítési kritériumoknak…

milyen költségszámviteli rendszert használunk? — a maradék következikk ebből…

milyen erőforrás-felhasználásokat értünk a költségek tartalmába?
 vannak olyanok, amelyeket a számvitel a mérleg szintjén kezel…
 de vannak mérleg szintjén nem kezelt… például alternatíva költségek
  pl. tőke alternatíva költség… ⇒ annak a mérési-megfigyelési rendszerét is ki kell alakítani, ha igény van rá…

 ha a költségfogalom túlterjed a kötelező beszámolási rendszeren, nekünk is túl kell lépni…

Erőforrás-felhasználások érételése

 bekerülési áras értékelés: „elavult költségadat, mert 23 éves ingatlan écs-je is bennevan…” — de ekkor nem a számvitelesek buták, hanem mi nem tudjuk, mit akarunk
 napi/folyó áras értékelés…: a mai áron, mennyit érnek az erőforrások… (valós écs…, helyettesítési érték…)


 nomeg: homogén termékek különböző árakon, különböző időpontban bevezetve…
 no akkor most FIFO, LIFO, átlagár vagy miiii?
  vettem 100ért, meg 1000ért…
   FIFO: 100 a készletcsökkenés…
   LIFO: 1000 a készletcsökkenés…
   átlagáras: 550 a készletcsökkenés…

Erőforrás-felhasználások normalizálása

tényköltség: minden korrekció nélkül ami ténylegesen felmerül költséget elszámolom tényleges költségként
normál költség : van egy normál kapacitáskihasználásom… néha nem teljesül
 a közvetlen költségeket: amiket hozzá lehet rendelni közvetlen költségként, az tényköltségként
 a gyártási ártalános költségen az eszközoldalon tényleges költség… a forrásoldalon normalizált-szabványosított… ⇒ ezt ráterhelem a termékre…
 a ténylegesés a normalizált különbesége pedig ráfordítás
standard költség
 teljes mértékben normalizált: midennél a tényleges költségérétk elindul a költségszámlák felé…
 de minig teszteljük, hogy mi a normalizált, és mi az eltérés…
 a standard „receptúra” alapján kialakított költségekből költségmodell… ezt terheljük a késztermékekre…
 az ettől való eltérés a ráfordítás…


 tényleges erőforrásfelhasználás = standard1+eltérés1 + standard2+eltérés2 + …
  → késztermék: Σstandard1…n
  → ráfordítás Σeltérés1…n

Költség-gyűjtés módszere

job-costing…
process costing…
vegyes vagy hibrid módszer…
backflush módszer… „visszacsapó”: JIT-nél a minimális ĸészlettel dolgozok… egyből fusson be nemis a készletbe, de a késztermékbe a dolog… csak az átalakítási költségeknél kell foglalkozni a dologgal…
 nomeg JIT-nél minimális idő a raktárban… késztermék-készlet elszámolás…

Értéelés alapjául szolgáló költség tartalma

teljes költség : minden felmerült költséget akár erőszakkal is hozzárendeljük a költségviselőkhöz…
részköltség-számítás
 throughput költségszámítás
  „a részköltség tartalma csak a jközvetlen költség szintjén ragadható meg…”
  közvetlen anyag kerül a költségviselőkre… majd a késztermékre… minden más a költséghelyekre kerül…

 változó/direkt költségszámítás
  itt az előállítási közvetett és az egyéb közvetett kerül a költséghelyekre…
  késztermék ára nagyrészt változó költség tartalommal
 abszorpciós költségszámítás
  ez a nemzetközi gyakorlat…
  költségviselőkre aközvetlen költségek…
  előáll és egyéb közvetett a költséghelyeken…
   de költségviselőre felosztás csak az előállítással összefüggőnél lesz… annak is csak a standard résznél, a difije szintén ráfordítás lesz…
 tevékenység alapú költségszámítás


 ABC: … eltér az abszorpciós költségszámítástól… ⇒ pénzügyi kimutatásokhoz nem használható, vagy csak korrekciókkal:
  tevékenységekhez kötjük először a költségeket, majd utána a tevékenységeket költségviselőkhöz…
  → közvetlen költségek költségviselőkre…
  a többi ĸözvetettből:
   egységszomtű, sorozatszintű, termékszintű: ráterhelhető kellő bizonyossággla költségviselőre…
   üzemfenntartási szintű…: ráfordítás…


Folyamatos vagy szakaszos elszámolás

folyamatos, szakaszos, kvázi folyamatos…

van, hogy nincs igény folyamatosra… ha majd csak a kötelezőhöz kell a べeszámoló, akkor szakaszos lesz…

hamarabb felhasználok valamit, mint készletre venném:
 csak három héttel később érkezik meg a logisztikai cégtől a számla, amiből kiderül az anyag értéke… pedig kéthete fel is hasznmátam azt már…

 → folyamatos infó kell, míg csak szakaszosan jelenik meg az erőforrásfelhasználás… ⇒ kvázi folyamatos
  ⇒ anyag elszámolóáron fiktív számla… arra könyvelünk becüslt áron…
  ehhez csinálunk egy árkülönbözet számlát is… ⇒ bármikor összekapcsolva megvan….

 megérkezik a teherautó, számla sehol, bevételezzük a raktárba, fiktív belső elszámolóáron…
  a fiktív áron használom fel, és elviszem költségbe…

 meghozza apostás a számlát, lekönyvelem az árkülönbözetet…
  a különbözetszámlát el kell tüntetni valahogyan…
  úton lévő készlet: csak a különbözetet könyveljük le egyelőre…


késztermék raktárra-vétel és értékesítés kedvezőtlen KÉK-nél
nyilvántartási ár: saját teljesítmény oldalon…
 késztermék elszámolási, készterméknek nyilvántartási ára van…


Költségek áramoltatása

 egyedenkénti azonosítás
 fifo,
 lifo
 lofo
 hifo
értékelési eljárások/technikák

Költségszámviteli rendszer felépítése

alapvető megfontolások:
 azokból az építókövekvől:
 - működőképes rendszer legyen (lehet logikátlant is)
 - felhasználói igényből induljunk ki… → ebből csinálunk egy kombinációt…
 - lehet egyszerre több kombinációt is… van okyan rendszer, ami egyszerre több igényt kiszolgál, de egy kombináció egyszerre csak egyet…

korlátozó:
 - てevékenység jellege: szervízben nem fogok process costingolni, amikor munkalapoznak…
 - pénzügyi és számviteli kötöttségek
 - vezetői számviteli kötöttségek
 - az „információ-gyártáshoz” használható erőforrások (költségek)


cél: felhasználói igények „gazdaságis” kielégítése… : minden torlódás exponenciálisan növeli


Eredményszámítási eljárások

Eredmény = Hozmaok - Ráfordítások
- forgalmi költsgéges
8. számlaosztály: értékesítás elszámolt közvetlen önköltsége
éetékesítés közvetett költéfei

összköltséges:
Hozam - költség ± aktivált saját teljesítmények
anyagköltség, igénybevett szolgáltatások érétke, egyéb szolg…

(…)
6-7 számlaosztály: a vállalkozások szabadon használhatják… csak kell legyen benne egy technikai számla, amivel vissza lehet integrálni a számviteli rendszerbe…


Költségelszámolás általános szemlélete…

beszerzés
költség
ráfordítás…

év közben:
 beszerzés=költség= ráfordítás
 beszerzés ≠ költség ≠ ráfordítás
 beszerzés = költség = ráfordítás

év végén emg korrigálunk…
költség ± VK ÁV = Beszerzés
Költség ± STK ÁV = Ráfordítás