További jegyzetek itt!

Költségszámviteli rendszerek és költségelszámolás


1. Költségszámvitel fogalma
2. Költségelszámolás fogalma
2.1. Költségek megjelenítése…
3. Erőforrás-felhasználások köre
4. Erőforrás-felhasználások érételése
5. Erőforrás-felhasználások normalizálása
6. Költség-gyűjtés módszere
7. Értéelés alapjául szolgáló költség tartalma
8. Folyamatos vagy szakaszos elszámolás
9. Költségek áramoltatása
10. Költségszámviteli rendszer felépítése
11. Eredményszámítási eljárások
12. Költségelszámolás általános szemlélete…


by: Bosnyák

ez egyben a költség témakör utolsó része is…
⇒ ami ma lesz, ahhoz az összes eddigi költséggel kapcsolatos szeminárium és előadás szükséges… noszóval: összefoglalás

- költségszámvitel, költségelszámolás összefüggések

Költségszámvitel fogalma


a költségszámvitel a öltségekre, moint a vagyonváltozások egyik típusára vonatkozó információk képzésével (a költségekre hatással lécő gazdasági jelenségek azonosítása, mérése és megjelenítése) és a kommunikációjával foglalkozik
- elmélet & módszertan
- gyakorlati tevékenység
- dokumentumok-információk összessége

Költségelszámolás fogalma


tágabb értelemben a költségek bizonyéatokon, nyilvántartásokban és kimutatásokban (beszámolókban) történő megjelenítése

szűkebb értelemben a költségek (analitikus és szintetikus) nyilvántartásokban való megjelenítése…

Költségek megjelenítése…


fókuszban a költségekre hatással lévő gazdasági jelenségek.
ezekről bizonylat képződik…
összesítjük-tömörítjük az információkat…
…majd: kimutatásokban megjelenítés…

először tudni kell az információs igéneyeket… ebből lesz repotrting reendszer… ebből a nyilvántartásokat deriváljuk… innen meg megtudjuk, hogy milyen mérési dokumentumokat kell kiállítani — mik a mérési pontok…
milyen ütemezésben, tartalommal etetjük ezt az információs rendszert…

Erőforrás-felhasználások köre


mérlegképes erőforrások
nem mérlegképes erőforrások

mérleg szintjén ketelt (mérlegképes) erőforrások: azok az erőforrások, amelyek az adott pénzügyi-számivteli modell szerint megfelelnek az eszköz vay kötelezettség definíciójának és akapcoslódó megjelenítési kritériumoknak…

milyen költségszámviteli rendszert használunk? — a maradék következikk ebből…

milyen erőforrás-felhasználásokat értünk a költségek tartalmába?
vannak olyanok, amelyeket a számvitel a mérleg szintjén kezel…
de vannak mérleg szintjén nem kezelt… például alternatíva költségek
pl. tőke alternatíva költség… ⇒ annak a mérési-megfigyelési rendszerét is ki kell alakítani, ha igény van rá…

ha a költségfogalom túlterjed a kötelező beszámolási rendszeren, nekünk is túl kell lépni…

Erőforrás-felhasználások érételése


bekerülési áras értékelés: „elavult költségadat, mert 23 éves ingatlan écs-je is bennevan…” — de ekkor nem a számvitelesek buták, hanem mi nem tudjuk, mit akarunk
napi/folyó áras értékelés…: a mai áron, mennyit érnek az erőforrások… (valós écs…, helyettesítési érték…)


nomeg: homogén termékek különböző árakon, különböző időpontban bevezetve…
no akkor most FIFO, LIFO, átlagár vagy miiii?
vettem 100ért, meg 1000ért…
FIFO: 100 a készletcsökkenés…
LIFO: 1000 a készletcsökkenés…
átlagáras: 550 a készletcsökkenés…

Erőforrás-felhasználások normalizálása


tényköltség: minden korrekció nélkül ami ténylegesen felmerül költséget elszámolom tényleges költségként
normál költség : van egy normál kapacitáskihasználásom… néha nem teljesül
a közvetlen költségeket: amiket hozzá lehet rendelni közvetlen költségként, az tényköltségként
a gyártási ártalános költségen az eszközoldalon tényleges költség… a forrásoldalon normalizált-szabványosított… ⇒ ezt ráterhelem a termékre…
a ténylegesés a normalizált különbesége pedig ráfordítás
standard költség
teljes mértékben normalizált: midennél a tényleges költségérétk elindul a költségszámlák felé…
de minig teszteljük, hogy mi a normalizált, és mi az eltérés…
a standard „receptúra” alapján kialakított költségekből költségmodell… ezt terheljük a késztermékekre…
az ettől való eltérés a ráfordítás…


tényleges erőforrásfelhasználás = standard1+eltérés1 + standard2+eltérés2 + …
→ késztermék: Σstandard1…n
→ ráfordítás Σeltérés1…n

Költség-gyűjtés módszere


job-costing…
process costing…
vegyes vagy hibrid módszer…
backflush módszer… „visszacsapó”: JIT-nél a minimális ĸészlettel dolgozok… egyből fusson be nemis a készletbe, de a késztermékbe a dolog… csak az átalakítási költségeknél kell foglalkozni a dologgal…
nomeg JIT-nél minimális idő a raktárban… késztermék-készlet elszámolás…

Értéelés alapjául szolgáló költség tartalma


teljes költség : minden felmerült költséget akár erőszakkal is hozzárendeljük a költségviselőkhöz…
részköltség-számítás
throughput költségszámítás
„a részköltség tartalma csak a jközvetlen költség szintjén ragadható meg…”
közvetlen anyag kerül a költségviselőkre… majd a késztermékre… minden más a költséghelyekre kerül…

változó/direkt költségszámítás
itt az előállítási közvetett és az egyéb közvetett kerül a költséghelyekre…
késztermék ára nagyrészt változó költség tartalommal
abszorpciós költségszámítás
ez a nemzetközi gyakorlat…
költségviselőkre aközvetlen költségek…
előáll és egyéb közvetett a költséghelyeken…
de költségviselőre felosztás csak az előállítással összefüggőnél lesz… annak is csak a standard résznél, a difije szintén ráfordítás lesz…
tevékenység alapú költségszámítás


ABC: … eltér az abszorpciós költségszámítástól… ⇒ pénzügyi kimutatásokhoz nem használható, vagy csak korrekciókkal:
tevékenységekhez kötjük először a költségeket, majd utána a tevékenységeket költségviselőkhöz…
→ közvetlen költségek költségviselőkre…
a többi ĸözvetettből:
egységszomtű, sorozatszintű, termékszintű: ráterhelhető kellő bizonyossággla költségviselőre…
üzemfenntartási szintű…: ráfordítás…


Folyamatos vagy szakaszos elszámolás


folyamatos, szakaszos, kvázi folyamatos…

van, hogy nincs igény folyamatosra… ha majd csak a kötelezőhöz kell a べeszámoló, akkor szakaszos lesz…

hamarabb felhasználok valamit, mint készletre venném:
csak három héttel később érkezik meg a logisztikai cégtől a számla, amiből kiderül az anyag értéke… pedig kéthete fel is hasznmátam azt már…

→ folyamatos infó kell, míg csak szakaszosan jelenik meg az erőforrásfelhasználás… ⇒ kvázi folyamatos
⇒ anyag elszámolóáron fiktív számla… arra könyvelünk becüslt áron…
ehhez csinálunk egy árkülönbözet számlát is… ⇒ bármikor összekapcsolva megvan….

megérkezik a teherautó, számla sehol, bevételezzük a raktárba, fiktív belső elszámolóáron…
a fiktív áron használom fel, és elviszem költségbe…

meghozza apostás a számlát, lekönyvelem az árkülönbözetet…
a különbözetszámlát el kell tüntetni valahogyan…
úton lévő készlet: csak a különbözetet könyveljük le egyelőre…


késztermék raktárra-vétel és értékesítés kedvezőtlen KÉK-nél
nyilvántartási ár: saját teljesítmény oldalon…
késztermék elszámolási, készterméknek nyilvántartási ára van…


Költségek áramoltatása


egyedenkénti azonosítás
fifo,
lifo
lofo
hifo
értékelési eljárások/technikák

Költségszámviteli rendszer felépítése


alapvető megfontolások:
azokból az építókövekvől:
- működőképes rendszer legyen (lehet logikátlant is)
- felhasználói igényből induljunk ki… → ebből csinálunk egy kombinációt…
- lehet egyszerre több kombinációt is… van okyan rendszer, ami egyszerre több igényt kiszolgál, de egy kombináció egyszerre csak egyet…

korlátozó:
- てevékenység jellege: szervízben nem fogok process costingolni, amikor munkalapoznak…
- pénzügyi és számviteli kötöttségek
- vezetői számviteli kötöttségek
- az „információ-gyártáshoz” használható erőforrások (költségek)


cél: felhasználói igények „gazdaságis” kielégítése… : minden torlódás exponenciálisan növeli


Eredményszámítási eljárások


Eredmény = Hozmaok - Ráfordítások
- forgalmi költsgéges
8. számlaosztály: értékesítás elszámolt közvetlen önköltsége
éetékesítés közvetett költéfei

összköltséges:
Hozam - költség ± aktivált saját teljesítmények
anyagköltség, igénybevett szolgáltatások érétke, egyéb szolg…

(…)
6-7 számlaosztály: a vállalkozások szabadon használhatják… csak kell legyen benne egy technikai számla, amivel vissza lehet integrálni a számviteli rendszerbe…


Költségelszámolás általános szemlélete…


beszerzés
költség
ráfordítás…

év közben:
beszerzés=költség= ráfordítás
beszerzés ≠ költség ≠ ráfordítás
beszerzés = költség = ráfordítás

év végén emg korrigálunk…
költség ± VK ÁV = Beszerzés
Költség ± STK ÁV = Ráfordítás